Garten Balaton – Felsőörsi Fotóudvar 2022 címmel nyílik ma egy 10 napos programsorozat, amelyben kiállítások, beszélgetések, filmvetítések és irodalmi programok is helyet kapnak.
Nyitvatartás:
2022. augusztus 5–14
mindennap 17:00–22:00
Helyszín: 8227 Felsőörs, Civil Ház, Szabadság tér 5.
Kurátor: Mucsi Emese
Csendéletektől az ételfotózáson át a disznóvágásig – az idei Felsőörsi Fotóudvar szabadtéri és beltéri fotókiállításain bemutatott művek az étkezés és a fotográfia összefüggéseit vizsgálják. A 10 napon át tartó beszélgetések, tárlatvezetések, irodalmi programok és filmvetítések is e téma köré szerveződnek. Az eseménysorozatot Mautner Zsófia nyitja meg. Hemző Károly ételfotói és csendéletei kapcsán Lajos Mari meséli el a páros legendás szakácskönyvsorozatának háttértörténetét. Egy nap a Balatoné, ahol a legfrissebb helyi művészeti kezdeményezések mellett két Hemző Károly-díjas alkotó, Bielik István és Pályi Zsófia beszél saját művei mentén a szabadidő témájáról, a balatoni nyaralások rendszerváltás előtti történetéről pedig Forgács Péter elbeszéléséből lehet tájékozódni. Az irodalom és a gasztronómia határterületein Cserna-Szabó András és Darida Benedek kalauzolja a Fotóudvarba érkezőket. Szabó Eszter Ágnes és Kocsi Olga különleges ételperformansza vezeti be a Capa Központ csoportos kortárs fotókiállítása, a CAPAZINE LET’S EAT anyagát, amelynek középpontjában a húslevestől a rántott húson át a kolbászig terjedő skálán szereplő ételek közösségteremtő ereje áll.
Együttműködő partner: Felsőörs Község Önkormányzata
CAPAZINE LET’S EAT alkotók: Fajgerné Dudás Andrea, Hodosy Enikő, Kocsi Olga, Ladocsi András, Matók Zsuzsa, Máté Balázs, Rostás Bianka, Sándor Emese, Simon Zsuzsanna, Szabó Eszter Ágnes, Sztrehalet Oxána, Takács Márton, Vedres Ági, Vékony Dorottya
KIÁLLÍTÁSOK
– Hemző Károly: A konyha másképp
A Lajos Mari–Hemző Károly szerzőpáros szakácskönyvei 1982 óta közel négymillió példányban keltek el – kevés ilyen sikertörténetet ismerünk a magyar könyvkiadásban. Az eredetileg olasz szakos bölcsész Lajos Mari és a sportfotósként, riporterként, majd képszerkesztőként tevékenykedő, a fotózásban „mindentudó” Hemző Károly a magánéletben is társak voltak, családi vállalkozássá virágoztatott közös projektjükben feladataikat is megosztották egymással. A magyar gasztronómiában mérföldkőnek számító könyvsorozatuk fő újítása az volt, hogy a korábbi, csak szöveges szakácskönyvekkel szemben a 33, 66 és 99 jegyében született kötetek képes illusztrációkkal segítették a megértést, és hozták meg a kedvet egy-egy fogás elkészítéséhez. A Lajos Mari–Hemző Károly által jegyzett kiadványok így a magyar fotótörténetben is kiemelt szereppel bírnak. Sokan közülünk először ezekben a szinte minden magyar háztartásban megtalálható kiadványokban láthattunk először igényes ételfotót. Hemző Károly sokrétű életművében a Lajos Marival közös munka hozadékaként jelentek meg azok a különös, játékos, olykor groteszk csendéletek, amelyek a szakácskönyv-készítés oldalágán jöttek létre. A konyha másképp címmel összefogott, autonóm alkotások közül néhány fel-felbukkant az 1990-es években, a 2015-ös életműkiállításán, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gasztro Hemző című bemutatóján pedig a legtöbb darab láthatóvá vált. A főzési munkafolyamat során használatba került alapanyagok formájával, textúrájával és színeivel kísérletező fotók a csendélet-ábrázolás művészettörténeti hagyományába illeszkednek, játékossággal, humorral és olykor iróniával viszonyulva a nagy elődök munkáihoz.
– Forgács Péter: Magyar totem
Hogyan lesz a disznóból pörkölt? Forgács Péter Kapolcson készített Magyar totem című videóját nézve végigkísérhetjük ezt a megosztó, sokak számára mindennapi, mások számára felkavaró folyamatot. A Magyar totem nem egy dokumentumfilm: rendhagyó módon nem a sertések idilli magánéletének, vagy a disznóvágás bemutatásával kezdődik, hanem a végponton, az étel kanalazásával, sőt az üres, kitunkolt tányér látványával. A felvétel végére azonban a malac újra összeáll. A fordított időrendben látott disznóölésnél az orjára bontás nálunk szokásos, jól követhető fázisai figyelhetők meg. A Magyar totem egy olyan, hazánkban szokásos szertartásos jelenséget vizsgál, amely máig részét képezi a mindennapi életünknek, étel formájában mindenképp, a feldolgozás intenzív folyamatáról azonban nem mindig veszünk tudomást. A főzés mellett az ételalapanyag előállítása, a disznóvágás hétköznapi rituáléja az egyik legősibb közösségi esemény, különböző formában, de évezredek óta hagyományozódik tovább generációról generációra, a hozzá való viszonyunk pedig országonként, településenként, családonként, sőt egyénenként is változó. Mit jelent a 21. században a disznó mint magyar totemállat, vagy a televízió mint totemoszlop? Hogyan értelmezzük ezeket az összetett szimbólumokat 2022-ben? Hogyan veszítjük el a kapcsolatot az ősi állatáldozási rítusokkal az ipari élelmiszerfeldolgozás korszakában? Forgács felkavaró munkája ilyen és ehhez hasonló kérdéseket ébreszt a nézőben.
Forgács Péter: Magyar totem, installáció, 1996, 26 perc
A mű a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat tartalmaz, amelyek néhányakat érzékenyen érinthetnek.
18+
– Bielik István: Senki szigete
„A tündérrózsák és harcsák földjén című fotósorozatomban a 45 km hosszú Baja–Bezdán-csatorna (Ferenc-tápcsatorna) 32 km hosszú magyarországi szakaszán vizsgáltam az ott élők és a természet kapcsolatát. 2016 nyarán hallottam róla először, amikor a menyasszonyom sétára invitált a szülőfaluja, Hercegszántó csatornapartjára. Első pillantásra megigézett a táj érintetlensége, ami menedékül szolgál a természet szerelmesei számára. A terület – elszigeteltségéből adódóan, illetve, hogy ipari létesítmény nem található a partján – ékes példája ember és természet harmonikus együttműködésének. A csatorna utolsó szakasza a Senki szigetének is nevezett Kengyija szigete. A régió a szerb-horvát-magyar hármashatár szerves része, három kultúra olvasztótégelye, egy zárvány. A település a történelem során a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Magyarország, majd Jugoszlávia része volt, jelenleg pedig Horvátországhoz tartozik, így négy ország állampolgárai is voltak néhányan a helyiek közül.
A tündérrózsák és harcsák földjén folytatását jelentő Senki szigete című munkámban a szigeten élő emberek és az érintetlen, még nem kizsákmányolt természet kapcsolatát elemzem: az itt megfigyelhető horgász- és halászkultúrát, a helyi természeti erőforrások használatának egyedi módozatait. A Bajai-csatorna partján lévő hétvégi házak nagy részébe nincs bevezetve az elektromosság és a vezetékes víz, valamint az erdők miatt gyakran térerő sincs. Egyre kevesebb ilyen települést találni, ahol ember és természet között ez a közvetlen kapcsolat létrejöhet. A fiatalabbak városi életre vágyva, munkahely reményében elhagyják ezeket a területeket, elszakadva a természettől. A még ott élő, elöregedett lakosság valószínűleg az utolsó generáció, amely ilyen szoros szimbiózisban él a természettel, a vízzel.”
/Bielik István/
– CAPAZINE – LET’S EAT
A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ 2020-ban harmadik alkalommal rendezte meg az évi rendszerességű CAPAZINE workshopot, amelynek központi témája ezúttal az étel, az étkezés és a fotográfia kapcsolata volt. A műhelymunkán résztvevők az evést egyfelől mint hétköznapi és személyes cselekvést, másfelől mint politikai és közösségi, a globális léptékekre is hatást gyakorló tettet vizsgálták. A közel egyéves munkafolyamat során a fotográfusok, képzőművészek, food stylistok és szakszövegírók hét alkotói csoportba rendeződve közös munka keretében hoztak létre új műveket.
Az étkezés hagyományosan összekapcsolódik a kényelem- és nyugalomérzettel. Az angol comfort food kifejezést is olyan fogásokra használják, amelyek vigaszt nyújtanak a fogyasztónak és jobbá teszik a közérzetünket. Ezeknek az ételeknek jellemzően magas a szénhidráttartalma, és különböző gyermekkori emlékeket elevenítenek fel, a vércukorszint emelésén túl ezzel is egy pillanatnyi boldogságot csempészve a mindennapokba. Részben a stressz- és vírusmentes közösségi együttlét iránti vágyakozás miatt alakult úgy, hogy végül több csoport fotósorozatának a fókuszába is olyan házias, ismerős ételek – a húsleves, a rántott hús vagy a kolbász – kerültek, amelyek jellemzően a vasárnapi családi ebédek alkalmával jutnak az asztalainkra. Sokan hordozunk olyan személyes történeteket, amelyek egy-egy ilyen ízhez vagy ételhez kötődnek; bízunk benne, hogy az erre való ráismerés segít majd kapcsolódni a fotósok témafelvetéseihez, legyen az a saját emlék akár édes, akár keserű.
/Mucsi Emese & Szalipszki Judit/
PROGRAMOK
2022.08.05. péntek
Megnyitó: Felsőörsi Fotóudvar: Édesem, keserűm
2021.08.05., péntek, 19:00
Felsőörsi Fotóudvar
Több mint 25 kortárs alkotó és gondolkodó, 4 kiállítás, különleges esti fotóbemutatók, kertmozi, koncertek, irodalmi programok, közös főzés, receptgyűjtés, valamint izgalmas beszélgetések az étkezés, a fotográfia és az irodalom összefüggéseiről a felsőörsi Civilházban és környékén. A második Felsőörsi Fotóudvar nyitórendezvényén köszöntőt mond Mautner Zsófia szakácskönyvszerző, gasztroblogger és Mucsi Emese kurátor (Capa Központ).
Édes élet
Mautner Zsófia szakácskönyvszerző és Mucsi Emese kurátor beszélget
2021.08.05., péntek, 19:00
Felsőörsi Fotóudvar
„Mi is – számomra elsősorban a kulináris perspektívámból szemlélve – a hedonizmus? A hatperces tanyasi tojás, amit, ha megvágunk, lávaszerűen folyik a sárgája. Egy szelet ropogós héjú kovászos kenyér, enyhén sós vajjal. Minden tavasszal az első, vaskos, lédús spárga, és minden októberben az első falat parázson sült sütőtök. A friss, tengerízű, édes garnéla, amit éppen csak annyira futtatunk meg egy kevés fokhagymás, chilis olívaolajon, hogy szürkéről rózsaszínűre váltson. Egy félbetört, lédús füge, egy tökéletes alma. A még langyos, mazsolás Ferdinánd (kelttésztás csiga), ami nagymamám és a kunmadarasi nagyszülői ház nosztalgiáját szimbolizálja. Ízek, színek, állagok, emlékek, érzések, érzelmek, érzetek – összérzéki kavalkád, amely több síkon hat.”
/Részlet Mautner Zsófia LET’S EAT! c. megnyitószövegéből/
“Mindenmentes”
Tárlatvezetés
2021.08.05., péntek, 21.30
Mucsi Emese kurátor (Capa Központ) tárlatvezetése a Felsőörsi Fotóudvaron.
2022.08.06. szombat
Na, ez nem konyhapszichológia!
Forgács Péter médiaművész & Pléh Csaba pszichológus, nyelvész beszélget
2022.08.06. szombat, 18.00
Felsőörsi Fotóudvar
A pszichoanalízist a XX. század egyik meghatározó szellemi áramlataként tartjuk számon, amely Bécsben, az 1800-as évek végén keletkezett, Sigmund Freud munkássága nyomán. A lélekelemzés erőteljesen megváltoztatta az emberi pszichéről vallott addigi felfogást, és megteremtette a modern lelki gyógymódok elméleti és gyakorlati alapjait. Kulturális és szellemi kisugárzása a mai napig is számottevő, az élet minden területén megfigyelhető jelenségek elemzéséhez nyújt alapot. Forgács Péter médiaművész és Pléh Csaba pszichológus, nyelvész beszélgetése során szó lesz arról, hogy milyen hatása lehet az alkotói hozzáállásra és gyakorlatra a pszichoanalízisnek, és művészként milyen módszerekkel lehet közelíteni a témához? Milyen módokon lehet a személyes és össztársadalmi témákat feldolgozni és bemutatni, és milyen szerepe lehet mindebben a humornak vagy épp az iróniának?
Német Egység a Balatonnál
(2011, film, HD, színes, 79 perc)
Kertmozi
2022.08.06., szombat, 20:00
Felsőörsi Fotóudvar
A Balatont nem csak azért imádták a keletnémetek (1961 és 1989 között) mert máshova nemigen utazhattak, de selymes vize, a nyugati-keleti rokonok találkozásai és a magyar vendégszeretet is vonzó volt. Mindeközben a keletnémet Stasi és a magyar BM is aktívan megfigyelte őket. A film ezt a sok szempontú történetet mutatja be. Bevezetőt mond a rendező, Forgács Péter médiaművész.
2022.08.07. vasárnap
Megnyitó: EAT DESIGN
Urlike Köb fotográfus és a honey & bunny művészpáros kiállítása
2021.08.07., vasárnap, 17:00–22.00
Alsóörs Török-ház
Ulrike Köb fotográfus és a honey & bunny művészpáros (Sonja Stummerer & Martin Hablesreiter) 15 éve dolgoznak az élelem és a design témakörrel. Kiállításukban a fenntarthatóság kérdését járják körül. Az élelem szorosan összefügg a klímaváltozással és az ökológiával. Az élelmiszer előállítása földünk erőforrásainak nagy részét igénybe veszi. A mezőgazdaságra jut a világ teljes édesvíz fogyasztásának 70%-a, szén-dioxid kibocsátásának 30%-a. Ezen felül a szárazföld felszínének 53%-a áll mezőgazdasági felhasználás alatt, létrehozva így az emberiség ’mezőgazdasági lábnyomát’. Európában az élelem kb. 40%-a kerül a szemétbe, ami azt jelenti, hogy mindezen erőforrásokat a semmiért vettük igénybe. Ha egy fenntartható jövőről álmodunk, akkor élelmiszer kultúránk és étkezési szokásaink komoly kérdést jelentenek. Az EAT DESIGN kiállítás nyitóeseménye közös főzéssel indul, majd 19 órakor köszöntőt mond Robert Sereinig, Osztrák Kulturális Fórum igazgató-helyettese, végül az est performansszal, valamint az elkészült ételek és italok elfogyasztásával zárul.
Édesem, keserűm
Kiállítások
Felsőörsi Fotóudvar
2022.08. 08–14. 17:00–22:00
A Felsőörsi Fotóudvar kiállításai megtekinthetők.
2022.08. 08. hétfő
Édesem, keserűm
Kiállítások
Felsőörsi Fotóudvar
2022.08. 08–14. 17:00–22:00
A Felsőörsi Fotóudvar kiállításai ingyenesen megtekinthetők.
2022.08. 09. kedd
Csoki, kolbász, rántott hús
Tárlatvezetés
2022.08.06., szombat, 20:00
Felsőörsi Fotóudvar
Mucsi Emese kurátor (Capa Központ) tárlatvezetése a Felsőörsi Fotóudvaron.
Csokoládé
(2000, angol-amerikai romantikus vígjáték, 121 perc)
2022.08.09., kedd, 21:00
Kertmozi
Felsőörsi Fotóudvar
A Csokoládé (Chocolat) Lasse Hallström 2000-ben bemutatott romantikus vígjátéka, Juliette Binoche és Johnny Depp főszereplésével. Vianne Rocher (Juliette Binoche), lányával, Anoukkal (Victoire Thivisol) utazgató asszony, aki csokoládéboltot nyit egy kis faluban, amellyel meghódítja a lakókat, különös érzéke van ugyanis ahhoz, hogy mindenki számára a legmegfelelőbb csokoládét válassza ki. Reynaud grófja (Alfred Molina) elszántan harcol az asszony üzlete ellen, mert a férfi szerint Vianne csokoládéi romlásba taszítják a lakókat. A helyzet a falucska lakóit is megosztja.
2022.08.10. szerda
Az igazi magyar lecsó olyan, mint az Úristen…
2022.08. 10. szerda, 18.00–21.30
Közös főzés és beszélgetés
Felsőörsi Fotóudvar
„…Egy, mégis annyiféle, ahányan hisszük” – olvasható Cserna-Szabó András az Élet és Irodalomban megjelent A lecsóról című írásában. Tegyünk-e bele fokhagymát vagy sem? Rizzsel tálaljuk vagy üssünk rá tojást? Megy hozzá a tejföl vagy az „ugyanmá” kategória? A körülötte kirobbanó heves viták kapcsán kijelenthető, hogy „nincs a jelen magyar gasztrozófiának szimbolikusabb és sorsdöntőbb kérdése a lecsónál.” Az est folyamán az irodalom és az főzés gyakorlatának, valamint kultúrtörténetének határterületét járjuk be Cserna-Szabó András író, szerkesztő, publicistával és Darida Benedek szerkesztő, alkalmi betűvető, hobbifőzővel. A Nagy macskajajkönyv – avagy süssünk-főzzünk másnaposan című kötet társszerzői 18 órától lecsót készítenek kóstolásra, ezt követően pedig 19 órától a főzés, az írás és az élet személyes vonatkozású összefüggéseiről beszélgetnek, ízelítőt adva régebbi és újabb kapcsolódó munkáikból is.
Nem erőszak a disznótor
Tárlatvezetés
2022.08.06., szombat, 22:00
Felsőörsi Fotóudvar
Mucsi Emese kurátor (Capa Központ) tárlatvezetése a Felsőörsi Fotóudvaron.
2022.08.11. csütörtök
Senki szigetén
Beszélgetés Bielik István Hemző-díjas fotográfussal
2022.08.11., csütörtök, 19:00
Felsőörsi Fotóudvar
Bielik Istvánt 2016 nyarán a menyasszonya sétára invitálta szülőfaluja, Hercegszántó környékére. Első pillantásra megigézte a hely atmoszférája, a táj érintetlensége. Ekkor határozta el. A Baja–Bezdán-csatorna (Ferenc-tápcsatorna) utolsó szakasza, a Senki szigetének is nevezett Kengyija, ami kataszterileg Horvátországhoz tartozik (az itt lévő víkendházak, szántóföldek és földek mind Horvátországban vannak bejegyezve), de a terület – aminek hivatalos határa a Duna lett – szerbiai fennhatóságú, a lakosság pedig többségében magyar. Kengyija a történelem során a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Magyarország, majd Jugoszlávia része is volt, így néhányan az idősebb helyiek közül négy ország állampolgárai is voltak. A Bajai-csatorna partján lévő hétvégi házak nagy részébe nincs bevezetve az áram, a víz és a telefon, és az erdők miatt gyakran térerő sincs. Egyre kevesebb ilyen területet találni, amely még lakott, mivel a fiatalok városi életre vágyva, munkahely reményében elhagyják ezt a vidéket és nagyvárosokban vagy külföldön próbálnak szerencsét. Bielik Istvánnal a Felsőörsi Fotóudvaron kiállított munkájával kapcsolatban beszélgetünk alkotói hozzáállásáról, riportfotózásról, természetfotózásról, emberi történetekről és a Hemző-díjas anyagáról.
A Hemző-díjat az a 35 év alatti magyar (határon túli és anyaországi) fotográfus nyerheti el, aki szellemiségében és a szakmai minőségben Hemző Károly munkásságához méltó műveket hozott létre a kiírást megelőző években.
Felsőörsi Fotómesék – Hamuházak, ürmös bor és egy felsőörsi románc
Vetített képes előadás
2022.08.11., csütörtök, 20:00
Felsőörsi Fotóudvar
Rásky Mihályné Zsuzsa néni felsőörsi tanár, helytörténész vetített képes előadása alkalmával ezúttal a Hamuházak történetét mutatja be a Balatoni-felvidéken, kiemelve a felsőörsi példát. Emellett egy nagymamától származó, különleges ürmös bor receptjét is megismerteti a jelenlévőkkel, amelyet anno az asszonyfarsangon fogyasztottak, kizárólag hölgyek társaságában. Szó lesz még Kisfaludy Sándor és Szegedi Róza felsőörsi románcáról, az esküvőjükről a gróf Batthyány Elemér által készített festmény elemzése kapcsán, amely a helyi préposti ház erkélyén készült.
2022.08.12. péntek
Elolvadok!
Ételfotó-workshop Kocsi Olga és Szabó Eszter Ágnes képzőművészek vezetésével
Workshop
2022.08.12., péntek, 17:00
Felsőörsi Fotóudvar (Civilház)
A hétköznapokban leginkább a kereskedelmi katalógusokban látunk ételcsendéleteket. Többnyire sajtok, nyers húsok, halak, zöldségek szerepelnek a képeken, néha italok és sütemények is, amelyeket azzal a szándékkal fotóznak le, hogy kedvet csináljanak a megvásárlásukhoz. Nem nehéz észrevenni az összefüggéseket a katalógusok kompozíciói és a művészettörténet remekei között számon tartott csendéletek között. Mi lehet az összefüggés a festészet és a fotók között? Hogyan érzékelhető a romlandóság, az elmúlás a hétköznapjainkban megjelenő reklámfotókon? Milyen praktikákat alkalmazhatunk, ha szeretnénk az ételeinket minél érzékletesebben lefotózni? Az ételek mulandóságának megállítása a képeken illúzió, szélsőséges esete a soha el nem olvadó fagylalt. A fagyi ugyanis olvad, csepeg, alakul, a fogyasztását követeli. Mi a hűs desszert jövője? Lesz-e fagylalt még a globális felmelegedés után is? Hogyan hűtjük a fagyijainkat? Vissza a jégverembe? A különleges ételfotó-workshopra Szabó Eszter Ágnes és Kocsi Olga képzőművészek várják a jelentkezőket, akikkel együtt alkothatnak és morfondírozhatnak a fenti kérdéseken.
Rakott manióka, avagy mit teszünk az asztalra, ha kiszáradnak zsíros földjeink?
Élő főzőshow és gyökér-jóslás Kocsi Olga és Szabó Eszter Ágnes képzőművészekkel
Performansz
2022.08.12., péntek, 19:00
Felsőörsi Fotóudvar (Civilház)
Hogyan gondoljuk újra a magyar konyha klasszikus fogásait a klímaváltozás tükrében? Milyen a magyar olívaolaj? Hogyan változnak a tradicionális hazai ízek? A magyar mangó és magyar manióka mikor kerül bele a rakott krumpli alapanyagai közé? A helyzet fokozódik, a serpenyő serceg, a performansz végén pedig kóstolót kínálnak.
CAPA COOL
Vetített kiállítás
2022.08.12., péntek, 21:30
Felsőörsi Fotóudvar (Civilház)
A Capa Központ nyári programja, a CAPA COOL egy vetítés erejéig Felsőörsön is várja a látogatókat, ahol a Capa Központ saját produkciójában készült CAPAZINE lapszámokban megjelent fotósorozatokat, valamint a Capa-nagydíj díjazottjainak anyagait láthatja a közönség rendhagyó módon mozgóképes formában, zenei kísérettel, hűsítőkkel.
2022.08.13. szombat
Gurulj képbe!
Kerékpáros tárlatvezetés a Garten Balaton kiállításain
2022.08.13., szombat, 16:00
Felsőörs (Civilház), Lovas, Csopak
A biciklitúrával egybekötött tárlatvezetésen a résztvevők a Garten felsőörsi, lovasi és csopaki tárlatait szakavatott túravezetők kíséretében tekinthetik meg. Edzés testnek és léleknek egyaránt. Kezdés a felsőörsi Civilház udvarán.
Robert Capa: A tetten ért halál
Beszélgetés és könyvbemutató Csizek Gabriellával, a Capa Központ kurátorával
2022.08.13., szombat, 19:00
Felsőörsi Fotóudvar
Az est során Csizek Gabriella, a Robert Capa, a tudósító című kiállítás kurátora avatja be a jelenlévőket Robert Capa életművébe, izgalmas életének különleges eseményei és munkásságának mérföldkövei ismertetésén keresztül. Szó lesz többek között a spanyol polgárháborút bemutató, André Kertész szerkesztésében megjelent A tetten ért halál című könyvről, amely Robert Capa és Gerda Taro képeit tartalmazza. Az új reprint kiadás egy fotótörténeti ritkaság, pontos mása az 1938-as kötetnek, de az eredeti papírképek és negatívok felhasználásával új másolatok készültek hozzá, és kiegészült egy történeti igényű esszével. A könyv a Park Kiadó gondozásában, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szakmai támogatásával jött létre.
Közel Capához
(magyar dokumentumfilm, 52 perc, 2014)
Kertmozi
2022.08.13., szombat, 20:00
Felsőörsi Fotóudvar
Hogyan lehet egy olyan emberről filmet készíteni, akinek hatalmas legendáriuma van, és minden irányból ellentétes véleményeket, meggyőződéseket hallani róla? Kékesi Attila dokumentumfilmje erre az ellentmondásra próbál választ találni. A néző közeli barátok visszaemlékezései alapján alkothat képet Robert Capáról, a világhírű magyar származású fotóművészről. A készítők arra törekedtek, hogy a film segítségével közel kerüljünk a legendás fotóshoz, ezért is választották a Közel Capához címet. Bevezetőt mond Csizek Gabriella, a Capa Központ kurátora.
33 perc Lajos Mari konyhájában
(magyar dokumentumfilm, 33 perc, 2022)
Kertmozi
2022.08.13., szombat, 21:00
Felsőörsi Fotóudvar
A Lajos Mari–Hemző Károly szerzőpáros szakácskönyvei 1982 óta közel négymillió példányban keltek el – kevés ilyen sikertörténetet ismerünk a magyar könyvkiadás történetében. Az eredetileg olasz szakos bölcsész Lajos Mari és a sportfotósként, riporterként, majd képszerkesztőként tevékenykedő, a fotózásban „mindentudó” Hemző Károly a magánéletben is társak voltak, és feladataikat is megosztották egymással. A magyar gasztronómiában mérföldkőnek számító könyvsorozatuk fő újítása az volt, hogy a korábbi, csak szöveges szakácskönyvekkel szemben a 33, 66 és 99 jegyében született kötetek képes illusztrációkkal segítették a megértést, és hozták meg a kedvet egy-egy fogás elkészítéséhez. A Lajos Mari–Hemző Károly páros által jegyzett kiadványok így a magyar fotótörténetben is kiemelt szereppel bírnak. Sokan közülünk először ezekben a szinte minden magyar háztartásban megtalálható kiadványokban láthattunk először igényes ételfotót. A Capa Központ produkciójában készült dokumentumfilmben Lajos Mari mesél a megismerkedésükről Hemző Károllyal, a közös életükről, a családi vállalkozássá vált szakácskönyv-bizniszről, különleges konyha-műtermükről és az ott megesett emlékezetes történetekről, a disznózsír és a kacsazsír használatáról, a fordítói és szinkrondramaturgi munka kulisszatitkairól, valamint Hemző Károly sokrétű életművéről.
2022.08.14. vasárnap
Édesem, keserűm
Kiállítások
Felsőörsi Fotóudvar
