Kipróbáltuk: Canon EOS-700D (teszt)

Petur - 2013. május 6. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
Két nullával kevesebbet reméltünk, de végül mégis a 650D utódját, a 700D-t kaptuk a tavasz elején. Tesztpéldányként is ezt a modellt sikerült megszereznünk elsőként a Canon idei eresztéséből, így itt az ideje, hogy végignézzük, miben volt képes megújulni a friss jövevény.

Bevezetés, újdonságok

Bemutatás

A 2013-as év elejére a Canon hívők többsége valamilyen középkategóriás DSLR-t várt, de kisebb meglepetésre márciusi nagy bejelentésük az alsóbb szegmenst érintette. Egy mini tükörreflexes gépet kaptunk, EOS-100D néven, valamint az előző nyáron kiadott EOS-650D utódját, mely a Canon hagyományok alapján a 700D nevet kapta. Ugyanezen hagyományokhoz híven az USA-ban Rebel T5i, Japánban pedig Kiss X7i néven fut a gép.

Még nagyobb meglepetést okozott az EOS-700D újdonságainak listája, mely, mint az alábbi táblázatból is látszik, meglehetősen rövid. Némi szoftveres javítás és pár külsőt érintő változás mellett egy új kitobjektív fűződik majd e modellfrissítés nevéhez.

A Canon EOS-650D és az EOS-700D közötti különbségek
Canon EOS-650D Canon EOS-700D
Élõkép 30 fps
Kreatív szûrõk hatása nem látható
60 fps
Kreatív szûrõk hatása látható
nincs tükörcsapkodás módváltáskor
még több funkció vezérelhetõ érintéssel az élõképes nézetben
Egyéb - vaku szinkronsebesség módok az egyedi (C.Fn) menüben is beállíthatók - finomított érintõképes funkciók
- drágább gépekre jellemzõ módválasztó tárcsa, dombornyomott ikonokkal
- középkategóriás gépeket idézõ fényezés
- finomított videó élõkép STM optikákkal
- több opció rendelhetõ a Saját menühöz
- új kitobjektív: EF-S 18-55mm F3,5-5,6 IS STM
balra: EOS-650D; jobbra: EOS-700D

Az új modell tehát szinte teljesen megegyezik a 650D-vel, és annak utódjaként a Canon alsó, de már a középkategóriát is ostromló DSLR szegmensébe tartozik. A cég jelenleg is piacon tartja az abszolút belépő szintűnek számító EOS-1100D modellt, mely mellesleg valóban megérett egy igazi modellfrissítésre. Ezt követi a tesztalanyunkkal egyidős, apró 100D, majd az EOS-700D. A Canon tükörreflexes termékkínálat jelenleg így fest (sorrendben):

Canon DSLR termékpaletta
belépő szint EOS-1100D (2011)
belépő szint (mini) EOS-100D (2013)
belépő-haladó EOS-700D (2013)
középkategória EOS-60D (2010)
közép-profi EOS-7D (2009)
profi-belépo~ EOS-5D Mark III (2012)
profi EOS-1Dx (1D C) (2011-12)

A fényképezőgépnek pillanatnyilag házon belül is konkurenciája akad, hiszen több tízezerrel olcsóbban kapható még az említett előd. Más gyártók közül elsősorban a Nikont említhetjük, melynek két 24 megapixeles modellje, a D3200 és a D5200 közé lőtte be a Canon az új gépét. Talán megemlíthetjük a nemrég bejelentett SLT-A58-at is, mely ugyan szigorúan véve nem tükörreflexes, és 20 megapixeles felbontását, valamint videónál is működő fázis-alapú AF rendszerét leszámítva nem sokban múlja felül a 700D-t, de 600 dollár környékére árazta be gyártója, tehát a DSLR világba most belépő kezdőnek olcsóbb alternatívát jelenthet.

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„Amit nem látsz éppen a keresőben, mindig az a jó kép!” - interjú Kőhalmi Péter fotóriporterrel

Síversenyző, siklóernyős és Magyar Sajtófotó díjas fotós. Bár Kőhalmi Péter ma szabadúszó fotóriporter, dolgozik a francia AFP hazai képviseletének és a National Geographic magazinnak is. Ennek ellenére mégis egy belvárosi műteremben futottunk össze, ahol beszélgettünk fotózásról, életről, szerencséről…

„Öt perc, amire emlékezni lehet” - interjú Glázer Attila fotóssal

Alkalmazott fotós, a 2010 végén nyílt Három Hét Galéria vezetője, aki főként alkalmazott fotósok és grafikusok munkáit mutatja be rendhagyó módon, élményszerűen. Glázer Attilával az inspirációról, a meghökkentő kiállításokról és a szív alakú gumicukrokról beszélgettünk.

„Oda kell figyelni az apró részletekre” - interjú Matis Edit sminkes-stylisttal

Legyen az divatfotó vagy enteriőr, tévéműsor vagy egy magazin borítója, a stylist minden mögött ott lehet. Legtöbbször ott is van – hogy mennyire, az az egyéni kreativitástól, és a stílusérzéktől függ. Matis Edittel a divatról, a sminkről, és a bugyija színéről beszélgettünk. Utóbbiról kevesebbet.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

„Ha látod, nincs lefényképezve” – interjú Mirkó István sportfotóssal

Fordított munkarend és rengeteg meccs jellemzi Mirkó István sportfotós életét. A Nemzeti Sport munkatársával többek között arról is beszélgettünk, szabad-e szurkolni, és mi van, ha Overdose elfut az ember mellett.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.