Kipróbáltuk: Canon EOS-700D (teszt)

Petur - 2013. május 6. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
Két nullával kevesebbet reméltünk, de végül mégis a 650D utódját, a 700D-t kaptuk a tavasz elején. Tesztpéldányként is ezt a modellt sikerült megszereznünk elsőként a Canon idei eresztéséből, így itt az ideje, hogy végignézzük, miben volt képes megújulni a friss jövevény.

Bevezetés, újdonságok

Bemutatás

A 2013-as év elejére a Canon hívők többsége valamilyen középkategóriás DSLR-t várt, de kisebb meglepetésre márciusi nagy bejelentésük az alsóbb szegmenst érintette. Egy mini tükörreflexes gépet kaptunk, EOS-100D néven, valamint az előző nyáron kiadott EOS-650D utódját, mely a Canon hagyományok alapján a 700D nevet kapta. Ugyanezen hagyományokhoz híven az USA-ban Rebel T5i, Japánban pedig Kiss X7i néven fut a gép.

Még nagyobb meglepetést okozott az EOS-700D újdonságainak listája, mely, mint az alábbi táblázatból is látszik, meglehetősen rövid. Némi szoftveres javítás és pár külsőt érintő változás mellett egy új kitobjektív fűződik majd e modellfrissítés nevéhez.

A Canon EOS-650D és az EOS-700D közötti különbségek
Canon EOS-650D Canon EOS-700D
Élõkép 30 fps
Kreatív szûrõk hatása nem látható
60 fps
Kreatív szûrõk hatása látható
nincs tükörcsapkodás módváltáskor
még több funkció vezérelhetõ érintéssel az élõképes nézetben
Egyéb - vaku szinkronsebesség módok az egyedi (C.Fn) menüben is beállíthatók - finomított érintõképes funkciók
- drágább gépekre jellemzõ módválasztó tárcsa, dombornyomott ikonokkal
- középkategóriás gépeket idézõ fényezés
- finomított videó élõkép STM optikákkal
- több opció rendelhetõ a Saját menühöz
- új kitobjektív: EF-S 18-55mm F3,5-5,6 IS STM
balra: EOS-650D; jobbra: EOS-700D

Az új modell tehát szinte teljesen megegyezik a 650D-vel, és annak utódjaként a Canon alsó, de már a középkategóriát is ostromló DSLR szegmensébe tartozik. A cég jelenleg is piacon tartja az abszolút belépő szintűnek számító EOS-1100D modellt, mely mellesleg valóban megérett egy igazi modellfrissítésre. Ezt követi a tesztalanyunkkal egyidős, apró 100D, majd az EOS-700D. A Canon tükörreflexes termékkínálat jelenleg így fest (sorrendben):

Canon DSLR termékpaletta
belépő szint EOS-1100D (2011)
belépő szint (mini) EOS-100D (2013)
belépő-haladó EOS-700D (2013)
középkategória EOS-60D (2010)
közép-profi EOS-7D (2009)
profi-belépo~ EOS-5D Mark III (2012)
profi EOS-1Dx (1D C) (2011-12)

A fényképezőgépnek pillanatnyilag házon belül is konkurenciája akad, hiszen több tízezerrel olcsóbban kapható még az említett előd. Más gyártók közül elsősorban a Nikont említhetjük, melynek két 24 megapixeles modellje, a D3200 és a D5200 közé lőtte be a Canon az új gépét. Talán megemlíthetjük a nemrég bejelentett SLT-A58-at is, mely ugyan szigorúan véve nem tükörreflexes, és 20 megapixeles felbontását, valamint videónál is működő fázis-alapú AF rendszerét leszámítva nem sokban múlja felül a 700D-t, de 600 dollár környékére árazta be gyártója, tehát a DSLR világba most belépő kezdőnek olcsóbb alternatívát jelenthet.

„Fontos, hogy frissek legyünk”- interjú Balla Vivienne divatfotóssal

Tanít, kiállít, fotózik, és mindeközben Youtube, Twitter, honlap, fotóblog, portfólió-mobilapp segíti, hogy munkáját és saját magát megismerjük. Mi azért leültünk vele beszélgetni is.

„Más platformot kell találni a fotónak” - interjú Kálló Péter fotóssal

Érzelmekkel fotóz, mégis bármikor be tudja kapcsolni magában a riportert - a 2009-es fotóblog-díjas Kálló Péterrel, a Metropol munkatársával beszélgettünk.

„Sosem szokom le a fotózásról” - interjú Féner Tamás fotóművésszel

Kiemelkedő fotográfusi, fotóriporteri tevékenységéért, valamint az új generáció képzésében, oktatásában és a szakmai közéletben végzett munkásságáért kapott Kossuth-díjat március 15-én – Féner Tamással, a hazai szociofotó meghatározó alakjával a díjakról, a munkáról, és a technológiáról is beszélgettünk.

„A bizalom az elsődleges” - interjú Spilák Zsuzsanna fotóművésszel

Megmutatni a világot és a benne élő embereket – ez a célja Spilák Zsuzsannának, akinek nemrég ért véget Erzsi a börtönben című kiállítása. A fotóművész szeretné feléleszteni a fotóesszé műfaját, és úgy véli: egy-egy anyagnál a koncepció és a tálalás is fontos szerepet játszik.

„Észre sem veszed, hogy víz alatt vagy” – interjú Dombovári Tibor búvárfotóssal

Ha a gép beázik, beázik, a cápa pedig nem is olyan félelmetes – hazánk legelismertebb búvárfotósával, Dombovári Tiborral beszélgettünk. A miskolci fotós számtalan pályázat győztese, egyik nagy álma pedig bálnákat fényképezni.

„Mindig törekedtem arra, hogy mást csináljak” - interjú Bánkuti András fotóriporterrel

Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.