Kipróbáltuk: Canon EOS-700D (teszt)

Petur - 2013. május 6. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
Két nullával kevesebbet reméltünk, de végül mégis a 650D utódját, a 700D-t kaptuk a tavasz elején. Tesztpéldányként is ezt a modellt sikerült megszereznünk elsőként a Canon idei eresztéséből, így itt az ideje, hogy végignézzük, miben volt képes megújulni a friss jövevény.

Bevezetés, újdonságok

Bemutatás

A 2013-as év elejére a Canon hívők többsége valamilyen középkategóriás DSLR-t várt, de kisebb meglepetésre márciusi nagy bejelentésük az alsóbb szegmenst érintette. Egy mini tükörreflexes gépet kaptunk, EOS-100D néven, valamint az előző nyáron kiadott EOS-650D utódját, mely a Canon hagyományok alapján a 700D nevet kapta. Ugyanezen hagyományokhoz híven az USA-ban Rebel T5i, Japánban pedig Kiss X7i néven fut a gép.

Még nagyobb meglepetést okozott az EOS-700D újdonságainak listája, mely, mint az alábbi táblázatból is látszik, meglehetősen rövid. Némi szoftveres javítás és pár külsőt érintő változás mellett egy új kitobjektív fűződik majd e modellfrissítés nevéhez.

A Canon EOS-650D és az EOS-700D közötti különbségek
Canon EOS-650D Canon EOS-700D
Élõkép 30 fps
Kreatív szûrõk hatása nem látható
60 fps
Kreatív szûrõk hatása látható
nincs tükörcsapkodás módváltáskor
még több funkció vezérelhetõ érintéssel az élõképes nézetben
Egyéb - vaku szinkronsebesség módok az egyedi (C.Fn) menüben is beállíthatók - finomított érintõképes funkciók
- drágább gépekre jellemzõ módválasztó tárcsa, dombornyomott ikonokkal
- középkategóriás gépeket idézõ fényezés
- finomított videó élõkép STM optikákkal
- több opció rendelhetõ a Saját menühöz
- új kitobjektív: EF-S 18-55mm F3,5-5,6 IS STM
balra: EOS-650D; jobbra: EOS-700D

Az új modell tehát szinte teljesen megegyezik a 650D-vel, és annak utódjaként a Canon alsó, de már a középkategóriát is ostromló DSLR szegmensébe tartozik. A cég jelenleg is piacon tartja az abszolút belépő szintűnek számító EOS-1100D modellt, mely mellesleg valóban megérett egy igazi modellfrissítésre. Ezt követi a tesztalanyunkkal egyidős, apró 100D, majd az EOS-700D. A Canon tükörreflexes termékkínálat jelenleg így fest (sorrendben):

Canon DSLR termékpaletta
belépő szint EOS-1100D (2011)
belépő szint (mini) EOS-100D (2013)
belépő-haladó EOS-700D (2013)
középkategória EOS-60D (2010)
közép-profi EOS-7D (2009)
profi-belépo~ EOS-5D Mark III (2012)
profi EOS-1Dx (1D C) (2011-12)

A fényképezőgépnek pillanatnyilag házon belül is konkurenciája akad, hiszen több tízezerrel olcsóbban kapható még az említett előd. Más gyártók közül elsősorban a Nikont említhetjük, melynek két 24 megapixeles modellje, a D3200 és a D5200 közé lőtte be a Canon az új gépét. Talán megemlíthetjük a nemrég bejelentett SLT-A58-at is, mely ugyan szigorúan véve nem tükörreflexes, és 20 megapixeles felbontását, valamint videónál is működő fázis-alapú AF rendszerét leszámítva nem sokban múlja felül a 700D-t, de 600 dollár környékére árazta be gyártója, tehát a DSLR világba most belépő kezdőnek olcsóbb alternatívát jelenthet.

Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával

Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.

“Meg kell tisztelnünk a nézőt” - Szandelszky Béla a fotóriportról

Hogyan kerüljük el, hogy rokonaink elaludjanak, amíg megmutatjuk nekik az 500, nyaralásról készített képünket? Hogyan gondolkozzunk sztoriban? A többszörösen díjazott fotóriporterrel, a Digitális és filmes fotósuli oktatójával erről beszélgettünk.

„Szeretek olyat csinálni, ami még nem volt” - interjú Burger Barna fotóssal

Szét lehet választani a politikát és a politikusokról készült képeket – véli Burger Barna, a nemrég megjelent „Egy kampány krónikája – Orbán Viktor 2010” című fotókönyv szerzője. Interjúnkban az időről, a politikai érettségről és a tapasztalat fontosságáról beszélgettünk.

„Fontos megtartani az értékeket” - interjú Hack Róbert fotográfussal

A műemlékeket kevésbé szakmai, inkább közönségcsalogató módon kellene bemutatni, hogy az emberek felismerjék: érdemes őket megőrizni – vallja Hack Róbert, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatásos fotográfusa. Munkájáról, Budapestről, valamint az épületfotózás szakmaiságáról beszélgettünk.

„Mindig az egység a lényeg” – interjú Bakcsy Árpád ételfotóssal

Nem csak fényképezi, készíti is az ételeket, közben pedig azon dolgozik, hogy a magyar konyha ismét világhírű legyen. Bakcsy Árpád ételfotós és –stylisttal rövid időn belül eljutottunk a középkori erdélyi receptekhez, de – mint elmondta – lehet, hogy a hazai konyhának is ezt kéne tennie.

„Nincs másodosztályú munka” - Interjú Szigetváry Zsolt fotóriporterrel

Hétszeres Magyar Sajtófotó-díjas, egy első és egy második helyezést ért el a World Press Photo Awardson, a Magyar Hírlap fotósaként pedig Pulitzer-emlékdíjat is kapott. Szigetváry Zsolt ennek ellenére azt mondja, az élete nem változott meg a díjaktól, munkájában pedig továbbra is próbálja kerülni a napi rutint és a sablonokat. „A telefonom bármikor megcsörrenhet, és akkor menni kell” – vázolta a fotóriporteri lét esszenciáját egy kávé mellett.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.