Kipróbáltuk: Canon EOS-70D (teszt)

Petur - 2013. szeptember 9. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
Frissen, melegében sikerült megkaparintanunk egy bolti forgalmazás előtti mintadarabot a most nyáron bejelentett Canon EOS-70D DSLR-ből. A következő cikkből talán az is kiderül, hogy sikerült kiköszörülnie az új modellnek az elődje által ejtett csorbát.

Bevezetés, újdonságok

Bemutatás

Míg a belépő szintű digitális tükörreflexes fényképezőgépeit akár évente (vagy a 700D esetében még korábban) frissíti a Canon, a magasabb szériás gépekre jóval többet kell várnunk. Míg a 60D-t kb. 2 év után vehettük kézbe, a legfrissebb középkategóriás Canon DSLR-re 2 és fél évet kellett várnunk. A szóban forgó gép, a Canon EOS-70D, abba a csapatba került, melyet jelenleg a szintén régóta piacon lévő, de elvileg magasabb szériás EOS-7D és a fullframe szenzoros, de sok egyéb képességeiben igen csak a középkategóriába tartozó EOS-6D képvisel.

Ha családfáját kutatjuk, terebélyes és jó nevű felmenőket találunk, hiszen a két számjegyes Canon DSLR-ek a piac egyik legrégebbi tükrös sorozatának tagjai. Egyenes a vonal a 2000 táján megjelent EOS-D30-tól a 10-20-30-40D-n át mostani újdonsült modellünkig, mely ha jól számolom a sorozat kilencedik generációja.

Az eltelt 13 évben persze szépen differenciálódott a tükrös piac. Ma már a nagyobb gyártók nem csak 1-2 kategóriát forgalmaznak, mint akkoriban, hanem a Canon részéről nyolcat. Az alábbi táblázat segít beazonosítani, hol is helyezkedik el ezen a képzeletbeli létrán a 70D. :

Canon DSLR termékpaletta
belépő szint EOS-1100D (2011)
belépő szint (mini) EOS-100D (2013)
belépő-haladó EOS-700D (2013)
középkategória EOS-70D (2013)
közép-profi EOS-7D (2009)
közép-profi (fullframe)~ EOS-6 (2012)
profi-belépo~ EOS-5D Mark III (2012)
profi EOS-1Dx (1D C) (2011-12)
balra: EOS-60D
jobbra: EOS-70D

Az előd a webes visszajelzések alapján kicsit savanyú fogadtatásra talált EOS-60D, melyet érezhetően nem akart a Canon a nagy reményekkel és sikerrel indult 7D konkurensévé tenni, ezért talán kicsit kevesebb újdonságot hozott, mint vártuk. Az eltelt hosszabb várakozási idő azonban úgy látszik jót tett az újdonságok listájának, hiszen a 70D elég szépen felzárkózik, sőt sok téren le is hagyja a 7D-t (melynek persze már rég aktuális a saját utódja). Az új modell olyan eddig nem látott technológiákat is felvonultat, mint a különleges kialakítású Dual Pixel érzékelő, mely a Canon DSLR-ek következő generációinak megoldása lehet a lassú kontraszt alapú fókusz problémájára.

A Canon EOS-60D és az EOS-70D közötti különbségek
Canon EOS-60D Canon EOS-70D
Szenzor

22,3 mm x 14,9 mm CMOS

22,5 mm × 15,0 mm CMOS
Dual-pixel technológiával
fluor bevonatú aluláteresztõ szûr
õvel

Felbontás 19 megapixel
(effektív: 18 megapixel)
20,9 megapixel
(effektív: 20,2 megapixel)
Képméretek
(csak a különbözõek)
3:2: (L) 5184x3456, (M) 3456x2304, (S1) 2592x1728
4:3: (L) 4608x3456, (M) 3072x2304, (S1) 2304x1728
16:9: (L) 5184x2912, (M) 3456x1944, (S1) 2592x1456
1:1: (L) 3456x3456, (M) 2304x2304, (S1) 1728x1728
RAW: (RAW) 5184x3456, (M-RAW) 3888x2592, (S-RAW) 2592x1728
3:2: (L) 5472×3648, (M) 3468×2432, (S1) 2736×1824
4:3: (L) 4864×3648, (M) 3248×2432, (S1) 2432×1824
16:9: (L) 5472×3072, (M) 3468×2048, (S1) 2736×1536
1:1: (L) 3648×3648, (M) 2432×2432, (S1) 1824×1824
RAW: (RAW) 5472×3648, (M-RAW) 4104×2736, (S-RAW) 2736×1824
Feldolgozórendszer DIGIC 4 DIGIC 5+
Érzékenység ISO100-6400 (1/3 vagy egész lépésközökkel)
Auto: ISO100-3200
kiterjesztett: ISO12800 ekv.
ISO100-12800 (1/3 vagy egész lépésközökkel)
Auto: ISO100-12800
kiterjesztett: ISO25600 ekv.
Autofókusz 9 keresztszenzoros pont
automatikus és manuális kiválasztás
19 keresztszenzoros pont
automatikus és manuális (egypontos és zóna) kiválasztás
döntött képhez igazodik a kiválasztott pont
AF finomhangolás - igen (+/-20 fokozat, akár 40 objektív egyenként történõ beállítása)
Élõképes AF kontraszt, vagy fázis alapú

Gyors mód
Élõ mód
Élõ arcfelismerés mód
Dual-pixel CMOS AF

Arcfelismerés és AF követés
FlexiZone-Multi
FlexiZone-Single
Gyors mód (fázis alapú)
Fénymérés 63-zónás SPC TTL
0-20 Fé tartományban
63-zónás kétrétegû SPC TTL
1-20 Fé tartományban
Fénymérési módok Kiértékelõ
Részleges (középen, 6,5%)
Szpot (középen, 2,8%)
Középre súlyozott átlagoló
Kiértékelõ
Részleges (középen, 7,7%)
Szpot (középen, 3,0%)
Középre súlyozott átlagoló
Expozíció sorozat 3 képes
+/-3 Fé (1/2, vagy 1/3 Fé lépésekben)
2, 3, 5 vagy 7 képes
+/-3 Fé (1/2, vagy 1/3 Fé lépésekben)
Keresõ pentaprizmás
0,95x nagyítás
96% lefedettség
22 mm szemtávolság
-3,0 - +1,0 dioptriakorrekció
pentaprizmás
0,95x nagyítás
98% lefedettség
22 mm szemtávolság
-3,0 - +1,0 dioptriakorrekció
Mattüveg opcionálisan cserélhetõ fix (transzmisszív)
LCD

3” (3:2) kihajtható, elforgatható
1 040 000 képpont
100% lefedettség
160 fok betekintési szög

3” (3:2) kihajtható, elforgatható (Clear View II)
érintésérzékeny

1 040 000 képpont
100% lefedettség
170 fok betekintési szög
Kompozíciós segédrács 2 db 3 db
Belsõ vaku kulcsszáma 13 12
Felvételi üzemmódok

Automata
Vakutiltás
Kreatív automatika
SCN (Portré, Tájkép, Makró, Sport, Éjszakai portré)
Videó
Programautomatika
Záridõ elõválasztás
Rekesz elõválasztás
Manuális
Egyéni

Intelligens automatika (állókép és videó)
Vakutiltás
Kreatív automatika
SCN (Portré, Tájkép, Makró, Sport, Éjszakai portré, Kézi éjszakai üzemmód, HDR háttérfény-kompenzáció)
Programautomatika
Záridõ elõválasztás
Rekesz elõválasztás
Manuális
Bulb
Egyéni

Képstílusok

Normál, Portré, Tájkép, Semleges, Élethû, Monokróm, Saját beállítás (1-3.)

Auto, Normál, Portré, Tájkép, Semleges, Élethû, Monokróm, Saját beállítás (1-3.)
Kreatív szûrõk Szemcsés FF, Lágy fókusz, Játékfényképezõgép, Miniatûr hatás Mûvészi - feltûnõ, Vízfesték, Szemcsés FF, Lágy fókusz, Játék fényképezõgép, Miniatûr hatás, Halszemoptika
Sorozat max.5,6 kép/mp (JPEG: 58 kép, RAW: 16 kép) max.7 kép/mp (JPEG: 65 kép, RAW: 16 kép)
Többszörös expozíció - igen
Több képes zajszûrés - igen
HDR mód - igen
Videó

1920 x 1080 (30/25/24 kép/mp)
1280 x 720 (60/50 kép/mp)
640 x 480 (60/50 kép/mp)

1920 x 1080 (30/25/24 kép/mp), intra vagy inter képkocka
1280 x 720 (60/50 kép/mp), intra vagy inter képkocka
640 x 480 (30/25 kép/mp), inter képkocka
Videó idõkód - igen
Egyedi (C.Fn) beállítások 20 db 23 db
Wi-Fi - igen
Saját menü 69 opció összeválogatásával 107 opció összeválogatásával
Akkumulátor LP-E6 (lítium-ion)
max. 1100 kép egy töltéssel
LP-E6 (lítium-ion)
max. 920 kép egy töltéssel
Memóriakártya SD, SDHC,SDXC SD, SDHC,SDXC (UHS-I kompatibilis)
Méret

144,5 x 105,8 x 78,6 mm

139,0×104,3×78,5 mm

Tömeg (csak váz) 755 g 755 g
Egyéb   - csendes egyképes és sorozat mód
- videó új fájlban folytatása 30 perc után
- háttérzene és több áttûnési effektus diavetítésnél
- kromatikus aberráció csökkentés
- fotokönyv szerkesztés

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„Más platformot kell találni a fotónak” - interjú Kálló Péter fotóssal

Érzelmekkel fotóz, mégis bármikor be tudja kapcsolni magában a riportert - a 2009-es fotóblog-díjas Kálló Péterrel, a Metropol munkatársával beszélgettünk.

Fotográfiai elismerések itthon és a nagyvilágban – beszélgetés Papp Elekkel

Gyakran adunk hírt egy-egy magyar fotós hazai és nemzetközi sikereiről, és ezekben a beszámolókban rendszeresen megjelennek olyan rövidítések, mint az AFIAP vagy az MFIAP. Persze akik benne vannak a pályázati világban tisztában vannak ezek jelentésével, de sokak számára ez egy teljesen ismeretlen világ. A betekintéshez hazánk legfrissebb MFIAP díjas fotósát, Papp Eleket kérdeztük.

„Fontos, hogy viszontlássam az újságban” - interjú Szabó Barnabással

Aki keres, az talál, a fotóriporteri munka legfontosabb eleme pedig az, hogy a fotós ott van, ahol az esemény történik – véli Szabó Barnabás fotográfus, a Népszabadság fotórovatának vezetője. Tapasztalatairól, mentorairól, és a Népszabadságnál eltöltött évekről kérdeztük.

„Megyek, és csinálom” - interjú Gehring János fotóssal

Találd meg a saját stílusod, és adj mások véleményére – vallja Gehring János, akivel az alkalmazott és a stockfotó közötti különbségről, árnyoldalakról és a tökéletes képről beszélgettünk.

„Észre sem veszed, hogy víz alatt vagy” – interjú Dombovári Tibor búvárfotóssal

Ha a gép beázik, beázik, a cápa pedig nem is olyan félelmetes – hazánk legelismertebb búvárfotósával, Dombovári Tiborral beszélgettünk. A miskolci fotós számtalan pályázat győztese, egyik nagy álma pedig bálnákat fényképezni.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.