Kipróbáltuk: Canon EOS-70D (teszt)

Petur - 2013. szeptember 9. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
Frissen, melegében sikerült megkaparintanunk egy bolti forgalmazás előtti mintadarabot a most nyáron bejelentett Canon EOS-70D DSLR-ből. A következő cikkből talán az is kiderül, hogy sikerült kiköszörülnie az új modellnek az elődje által ejtett csorbát.

Bevezetés, újdonságok

Bemutatás

Míg a belépő szintű digitális tükörreflexes fényképezőgépeit akár évente (vagy a 700D esetében még korábban) frissíti a Canon, a magasabb szériás gépekre jóval többet kell várnunk. Míg a 60D-t kb. 2 év után vehettük kézbe, a legfrissebb középkategóriás Canon DSLR-re 2 és fél évet kellett várnunk. A szóban forgó gép, a Canon EOS-70D, abba a csapatba került, melyet jelenleg a szintén régóta piacon lévő, de elvileg magasabb szériás EOS-7D és a fullframe szenzoros, de sok egyéb képességeiben igen csak a középkategóriába tartozó EOS-6D képvisel.

Ha családfáját kutatjuk, terebélyes és jó nevű felmenőket találunk, hiszen a két számjegyes Canon DSLR-ek a piac egyik legrégebbi tükrös sorozatának tagjai. Egyenes a vonal a 2000 táján megjelent EOS-D30-tól a 10-20-30-40D-n át mostani újdonsült modellünkig, mely ha jól számolom a sorozat kilencedik generációja.

Az eltelt 13 évben persze szépen differenciálódott a tükrös piac. Ma már a nagyobb gyártók nem csak 1-2 kategóriát forgalmaznak, mint akkoriban, hanem a Canon részéről nyolcat. Az alábbi táblázat segít beazonosítani, hol is helyezkedik el ezen a képzeletbeli létrán a 70D. :

Canon DSLR termékpaletta
belépő szint EOS-1100D (2011)
belépő szint (mini) EOS-100D (2013)
belépő-haladó EOS-700D (2013)
középkategória EOS-70D (2013)
közép-profi EOS-7D (2009)
közép-profi (fullframe)~ EOS-6 (2012)
profi-belépo~ EOS-5D Mark III (2012)
profi EOS-1Dx (1D C) (2011-12)
balra: EOS-60D
jobbra: EOS-70D

Az előd a webes visszajelzések alapján kicsit savanyú fogadtatásra talált EOS-60D, melyet érezhetően nem akart a Canon a nagy reményekkel és sikerrel indult 7D konkurensévé tenni, ezért talán kicsit kevesebb újdonságot hozott, mint vártuk. Az eltelt hosszabb várakozási idő azonban úgy látszik jót tett az újdonságok listájának, hiszen a 70D elég szépen felzárkózik, sőt sok téren le is hagyja a 7D-t (melynek persze már rég aktuális a saját utódja). Az új modell olyan eddig nem látott technológiákat is felvonultat, mint a különleges kialakítású Dual Pixel érzékelő, mely a Canon DSLR-ek következő generációinak megoldása lehet a lassú kontraszt alapú fókusz problémájára.

A Canon EOS-60D és az EOS-70D közötti különbségek
Canon EOS-60D Canon EOS-70D
Szenzor

22,3 mm x 14,9 mm CMOS

22,5 mm × 15,0 mm CMOS
Dual-pixel technológiával
fluor bevonatú aluláteresztõ szûr
õvel

Felbontás 19 megapixel
(effektív: 18 megapixel)
20,9 megapixel
(effektív: 20,2 megapixel)
Képméretek
(csak a különbözõek)
3:2: (L) 5184x3456, (M) 3456x2304, (S1) 2592x1728
4:3: (L) 4608x3456, (M) 3072x2304, (S1) 2304x1728
16:9: (L) 5184x2912, (M) 3456x1944, (S1) 2592x1456
1:1: (L) 3456x3456, (M) 2304x2304, (S1) 1728x1728
RAW: (RAW) 5184x3456, (M-RAW) 3888x2592, (S-RAW) 2592x1728
3:2: (L) 5472×3648, (M) 3468×2432, (S1) 2736×1824
4:3: (L) 4864×3648, (M) 3248×2432, (S1) 2432×1824
16:9: (L) 5472×3072, (M) 3468×2048, (S1) 2736×1536
1:1: (L) 3648×3648, (M) 2432×2432, (S1) 1824×1824
RAW: (RAW) 5472×3648, (M-RAW) 4104×2736, (S-RAW) 2736×1824
Feldolgozórendszer DIGIC 4 DIGIC 5+
Érzékenység ISO100-6400 (1/3 vagy egész lépésközökkel)
Auto: ISO100-3200
kiterjesztett: ISO12800 ekv.
ISO100-12800 (1/3 vagy egész lépésközökkel)
Auto: ISO100-12800
kiterjesztett: ISO25600 ekv.
Autofókusz 9 keresztszenzoros pont
automatikus és manuális kiválasztás
19 keresztszenzoros pont
automatikus és manuális (egypontos és zóna) kiválasztás
döntött képhez igazodik a kiválasztott pont
AF finomhangolás - igen (+/-20 fokozat, akár 40 objektív egyenként történõ beállítása)
Élõképes AF kontraszt, vagy fázis alapú

Gyors mód
Élõ mód
Élõ arcfelismerés mód
Dual-pixel CMOS AF

Arcfelismerés és AF követés
FlexiZone-Multi
FlexiZone-Single
Gyors mód (fázis alapú)
Fénymérés 63-zónás SPC TTL
0-20 Fé tartományban
63-zónás kétrétegû SPC TTL
1-20 Fé tartományban
Fénymérési módok Kiértékelõ
Részleges (középen, 6,5%)
Szpot (középen, 2,8%)
Középre súlyozott átlagoló
Kiértékelõ
Részleges (középen, 7,7%)
Szpot (középen, 3,0%)
Középre súlyozott átlagoló
Expozíció sorozat 3 képes
+/-3 Fé (1/2, vagy 1/3 Fé lépésekben)
2, 3, 5 vagy 7 képes
+/-3 Fé (1/2, vagy 1/3 Fé lépésekben)
Keresõ pentaprizmás
0,95x nagyítás
96% lefedettség
22 mm szemtávolság
-3,0 - +1,0 dioptriakorrekció
pentaprizmás
0,95x nagyítás
98% lefedettség
22 mm szemtávolság
-3,0 - +1,0 dioptriakorrekció
Mattüveg opcionálisan cserélhetõ fix (transzmisszív)
LCD

3” (3:2) kihajtható, elforgatható
1 040 000 képpont
100% lefedettség
160 fok betekintési szög

3” (3:2) kihajtható, elforgatható (Clear View II)
érintésérzékeny

1 040 000 képpont
100% lefedettség
170 fok betekintési szög
Kompozíciós segédrács 2 db 3 db
Belsõ vaku kulcsszáma 13 12
Felvételi üzemmódok

Automata
Vakutiltás
Kreatív automatika
SCN (Portré, Tájkép, Makró, Sport, Éjszakai portré)
Videó
Programautomatika
Záridõ elõválasztás
Rekesz elõválasztás
Manuális
Egyéni

Intelligens automatika (állókép és videó)
Vakutiltás
Kreatív automatika
SCN (Portré, Tájkép, Makró, Sport, Éjszakai portré, Kézi éjszakai üzemmód, HDR háttérfény-kompenzáció)
Programautomatika
Záridõ elõválasztás
Rekesz elõválasztás
Manuális
Bulb
Egyéni

Képstílusok

Normál, Portré, Tájkép, Semleges, Élethû, Monokróm, Saját beállítás (1-3.)

Auto, Normál, Portré, Tájkép, Semleges, Élethû, Monokróm, Saját beállítás (1-3.)
Kreatív szûrõk Szemcsés FF, Lágy fókusz, Játékfényképezõgép, Miniatûr hatás Mûvészi - feltûnõ, Vízfesték, Szemcsés FF, Lágy fókusz, Játék fényképezõgép, Miniatûr hatás, Halszemoptika
Sorozat max.5,6 kép/mp (JPEG: 58 kép, RAW: 16 kép) max.7 kép/mp (JPEG: 65 kép, RAW: 16 kép)
Többszörös expozíció - igen
Több képes zajszûrés - igen
HDR mód - igen
Videó

1920 x 1080 (30/25/24 kép/mp)
1280 x 720 (60/50 kép/mp)
640 x 480 (60/50 kép/mp)

1920 x 1080 (30/25/24 kép/mp), intra vagy inter képkocka
1280 x 720 (60/50 kép/mp), intra vagy inter képkocka
640 x 480 (30/25 kép/mp), inter képkocka
Videó idõkód - igen
Egyedi (C.Fn) beállítások 20 db 23 db
Wi-Fi - igen
Saját menü 69 opció összeválogatásával 107 opció összeválogatásával
Akkumulátor LP-E6 (lítium-ion)
max. 1100 kép egy töltéssel
LP-E6 (lítium-ion)
max. 920 kép egy töltéssel
Memóriakártya SD, SDHC,SDXC SD, SDHC,SDXC (UHS-I kompatibilis)
Méret

144,5 x 105,8 x 78,6 mm

139,0×104,3×78,5 mm

Tömeg (csak váz) 755 g 755 g
Egyéb   - csendes egyképes és sorozat mód
- videó új fájlban folytatása 30 perc után
- háttérzene és több áttûnési effektus diavetítésnél
- kromatikus aberráció csökkentés
- fotokönyv szerkesztés

„Megnyitni valakit csak úgy lehet, hogy mi is megnyílunk.” - interjú Fábián Évi fotográfussal

A pszichotrénerként is aposztrofált szabadúszó fotográfus, a portréiról ismert Fábián Évi mesélt nekünk a nők felemeléséről, a szépség jelenségéről, művész és alany összhangjáról és a mindent megalapozó bizalomról. Berlinben értük utol.

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„Magas labdát erősen kell lecsapni” - interjú Huszti István fotóriporterrel

A 2010-es év legkiemelkedőbb teljesítményért díjban részesült, első kiállítását mint az Év fotóriportere nyithatta meg. Az Index fotósával, Huszti Istvánnal a díjról, munkahelyéről és a gyerki látásmódról is beszélgettünk.

Van, amit igenis le kell írni - interjú Völgyi Attila fotóriporterrel

A szabadúszás legtöbbször fuldoklás, de mindenben meg kell látni a lehetőséget – véli Völgyi Attila, aki fotós munkái mellett blogján kínál híreket, érdekességeket a fotós-blogger szemszögéből. Attilával a falakról, a jogokról és a viták generálásáról beszélgettünk.

„Az a jó kép, amiben el lehet merülni” - interjú Frankl Aliona fotográfussal

Főként Budapest rejtett értékeit fényképezi Frankl Aliona, Pro Cultura Urbis-díjas fotográfus. Téglák, szobrok, emberek, akiket észre sem veszünk, pedig nap mint nap elmegyünk mellettük az utcán – róluk, és az általuk képviselt értékek megőrzéséről beszélgettünk.

„Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.