Kipróbáltuk: Nikon D3s (teszt)

Petur - 2009. december 14. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A Nikon D3 – jelen tesztalanyunk elődje – igazi mérföldkő volt a neves japán gyártó történetében. Ez volt ugyanis első fullframe, vagyis kisfilmes méretű (36 x 24 mm) szenzorral szerelt digitális fényképezőgépük, melyről sokáig azt hittük nem szerepel a Nikon tervei között. Persze ezt hittük a DSLR-ek videofelvételi szolgáltatásáról is, és lám itt az egykor puszta spekulációnak tartott fullframe érzékelős gép, HD videofelvétellel. Úgy hívják, Nikon D3s.

Bevezetés, különbségek

A Nikon DSLR termékkínálatban kicsit is járatos olvasó az új D3 modell s-jelöléséről már sejtheti, hogy nem egy gyökeresen új koncepciójú vázat, hanem a korábbi modell némileg továbbgondolt, finomabbra faragott változatát kapja. Mégis utódról van itt szó, amit a D3s bejelentésekor is hangsúlyoztak a cég prominensei. A teljes kisfilmes kocka méretű digitális tükörreflexesek kategóriáját, vagyis a Nikon felső szegmensét, ezentúl a nagy felbontású D3X, az olcsóbb vázba pakolt D700, és a D3s jelenti majd.

Tesztünk alanya megmarad elődje vonalán. Egy igazi, gyors riportergépről beszélhetünk, melynél nem annyira az utolérhetetlen felbontásra, inkább a mindennapi, szinte elnyűhetetlen használatra, a rengeteg, kezünk alá dolgozó szolgáltatásra, és persze a sebességre helyezték a hangsúlyt.

Változások

Néhány nagyobb és sok kicsi változás jellemzi a Nikon D3s-t elődjéhez képest. Az egyik legfontosabb a látszólag ugyanolya, de valójában áttervezett képérzékelő, melynek köszönhetően a gyártó szabadabban kezelte az érzékenységi tartományt. Annyira szabadon, hogy kiterjesztett módban akár ISO102400-nak megfelelő értéket is választhatunk, amit korábban talán csak egy Isaac Asimov regényben tudtunk volna elképzelni. A szenzorhoz kapcsolódik egy új képformátum megjelenése is. A korábbi FX (1,0x) és DX (1,5x) mellett 1,2x-ös kivágást adó méretek is választhatók. Az érzékelő automata szenzortisztítást is kapott, amely már a kisebb Nikon DSLR-ekben is megtalálható, de a D3s elődje még nem rendelkezett ilyen szolgáltatással. A gyártónál szinte ugyanígy mindennapos, és a korábbi modellben is szerepelt az Active D-lighting szolgáltatás, de az új gépben az előzőnél részletesebben szabályozható.

A másik nagy újdonság a videofelvétel bevezetése. A Nikon D3s HD minőségű, 720 soros mozgóképek rögzítésére használható, akár hangfelvétellel egybekötve. A beépített mikrofon érzékenysége 4 fokozatban szabályozható, és lehetőséget kapunk sztereó mikrofon csatlakoztatására is. Videó közben AF is használható és több beállítási lehetőséget is ad a gép, melyeket a következő oldal 'Videofelvétel' szekciójában részletezünk. A kész videókat ezután a gépen belül is szerkeszthetjük, vagy akár néhány képkockát is „kilophatunk” belőlük. Kényelmesebben használható az előd egyik újdonsága, a virtuális horizont is. Korábban egy külön képernyőn, most az élőképen, akár videofelvétel közben is használhatjuk. És ha már az élőképnél tartunk, hadd említsem meg az új LiveView (Lv) gombot, mely szintén kényelmesebbé teszi e funkció elérését.

Az adatlapon nem látszik, de az automata fókuszrendszer teljesítményén is javított a Nikon. Ez mindkét rendszerre vonatkozik, hisz a tükörreflexeseknél megszokott fázis-detekciós mellett kontraszt alapú AF-et is kapunk. A fázis detekciós rendszer megnövelt pontosságú, jobb követő fókusszal, mint korábban, melynek érzékenységét pontosabban állíthatjuk. Az élőkép módban használható kontraszt alapú rendszer pedig közel harmadával lett gyorsabb a korábbihoz viszonyítva.

Az akciófotókat kedvelőknek jó hír, hogy a D3s még több felvételre képes sorozatban. A megnövelt pufferméret révén bizonyos esetekben akár a duplájára is nőhet a sorozatban készített képek száma. A sorozatok választó tárcsáján egy új lehetőség, a csendes (Q) mód is elérhető, mely valamivel tapintatosabb tükörcsapkodást ígér.

Rengeteg apróbb újdonság jellemzi még a gépet, mint például néhány új gomb bevezetése, vagy a régiek kezelésének finomítása. Valamivel több programozható kezelőszervet is kapunk, mint azelőtt.

balra: Nikon D3; jobbra: Nikon D3s

Mint általában, most is a végére hagytam a szoftveres újdonságokat, melyek felsorolása igen hosszas lenne, ezért csak néhány példát ragadnék ki. Itt is megjelent a RAW képek gépen belüli konvertálásának lehetősége. Kapunk egy új Active D-lightning sorozatot, és egy képsarki sötétedés csökkentő szolgáltatást. Több a képvágási méretezési lehetőségünk is. A felvételi státuszképernyő két gyorsbeállító sorral, a lejátszás mód pedig 72 nézőképes képernyővel gazdagodott.

A Nikon D3 és a D3s közötti főbb különbségek
Nikon D3 Nikon D3s
Képérzékelõ 36 x 23,9 mm CMOS, 12,87 megapixel 36 x 23,9 mm CMOS, 12,87 megapixel, nagyobb mikrolencsékkel, áttervezett elektronikával
Képméretek

1,0x (FX)
1,5x (DX)
5:4

1,0x (FX)
1,2x -3-féle felbontásban
1,5x (DX)
5:4

Automatikus szenzortisztítás nincs

4 eltérõ frekvencián, az érzékelõ elõtti szûrõ vibrációjával

Érzékenység ISO200-6400 (ISO100; ISO12800, ISO25600) ISO200-12800 (ISO100; ISO25600, ISO51200, ISO102400)
Videofelvétel nincs van (HD, 1280 x 720 pixel, mono hanggal, AF lehetõséggel)
Hangfelvétel csak állóképek mellé, hangjegyzetként állóképek mellé hangjegyzetként
videó alatt

- sztereó mikrofonbemenet
- állítható felvételi érzékenység
Flicker (képvibráció) csökkentés élõképnél és videónál nincs van (50 és 60 Hz)
Csendes expozíció nincs van
Sorozatban készíthetõ képek száma (FX) JPEG (Fine): 52
RAW (14 bit): 16
JPEG (Fine): 82
RAW (14 bit): 36
Aktív D-Lighting van (3 fokozat) van (5 fokozat)
Automata sorozatok Expozíció sorozat
Expozíció és vaku sorozat
Vaku sorozat
Fehéregyensúly sorozat
Expozíció sorozat
Expozíció és vaku sorozat
Vaku sorozat
Fehéregyensúly sorozat
Aktív D-lighting sorozat
Képsarki sötétedés csökkentése nincs van (3 fokozatban)
Követõ fókusz érzékenysége 3 lépésben állítható 5 lépésben állítható
Gépen belüli RAW konvertálás nincs van
Virtuaális horizont van (külön képernyõn) van (élõképen és videónál is)
HDMI kimenet Type-A Mini-C
Támogatott memóriaformátum CompactFlash Type I-II
CompactFlash (UDMA)
CompactFlash Type I
CompactFlash (UDMA)
Egyéb

- USB módok választhatósága

- pontosabb AF rendszer, jobb követõ fókusz teljesítmény
- 30%-kal gyorsabb kontraszt alapú AF élõképnél és videónál
- külön LiveView gomb
- külön INFO gomb
- gyorsbeállító státuszképernyõ
- 72 nézõképes képernyõ
- többszörös expozíció sorozat módban
- állítható a fókuszmezõ kijelzés világossága
- részletesebben állítható a kijelzõ automatikus - a 8-irányú vezérlõ középsõ gombjának funkciója is programozható
- áttervezett mechanikájú, strapabíróbb 8-irányú vezérlõgomb
- több funkció rendelhetõ az Fn gombhoz
- egy újabb funkció rendelhetõ a BKT gombhoz (többszörös expo)
- belsõ óra állítása GPS adatok alapján (opcionális GPS adapter szükséges)
- több utólagos képvágási lehetõség
- utólagos átméretezés (2,5-0,3 Mpx)
- gépen belüli videó vágás és a választott képkocka mentése
- copyright adatok tárolása és képhez csatolása
- érzékenyebb, kesztyûben is kezelhetõ AF-ON gomb
- kesztyûben is nyitható akkutartó
-por- és cseppálló vázsapka

„Ez az én életem” - interjú Baricz Kati fotográfussal.

Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.

„Szeretek olyat csinálni, ami még nem volt” - interjú Burger Barna fotóssal

Szét lehet választani a politikát és a politikusokról készült képeket – véli Burger Barna, a nemrég megjelent „Egy kampány krónikája – Orbán Viktor 2010” című fotókönyv szerzője. Interjúnkban az időről, a politikai érettségről és a tapasztalat fontosságáról beszélgettünk.

„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

„Minél több impulzus kell” - interjú Máthé András fotóművésszel

A digitális technológia felszabadít, az akthoz pedig kell egyfajta fura női-férfi viszony – vallja Máthé András. A fotóművésszel többek között a spontán képekről beszélgettünk és arról, hogy a hűtőben felejtett ételből is lehet esztétikailag szép alkotás.

„Mindig törekedtem arra, hogy mást csináljak” - interjú Bánkuti András fotóriporterrel

Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.

„Tudni kell felrúgni a szabályokat” – interjú Eifert János fotóművésszel

Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.