Kipróbáltuk: Nikon D40 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2006. november 16. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A digitális tükörreflexes gépek igazi reneszánszukat élik. A történet régebben kezdődött, de 3 éve mérföldkövéhez érkezett, amikor 1000 dolláros D-SLR-t jelentett be a Canon. Őt követte a Nikon a maga 6 Mpixeles APS-C szenzoros D70-ével. Ezt a 6 Mpixeles Sony CCD-t azóta több gyártó is felhasználta, találkozhattunk vele Minolta, Pentax, sőt Samsung tükörreflexesben is. Ha azt hittük, hogy ez a CCD közel 3 éves pályafutását már befejezte, tévedtünk, mert itt a Nikon D40, a cég vadonatúj belépőszintűje.

Felépítés I.

Régi-új ismerős

A bevezetőben említett mérföldkő után egyre-másra jelentek meg a különböző gyártók tükörreflexes fényképezőgépei, melyek megfizethető árukkal tömegeket vonzottak a digitális fotózás ezen területére. A középkategóriás vázak mellett egyre elterjedtebbé váltak a belépőszintű modellek, melyek szinte minden funkcióval rendelkeztek, így akár egy komoly amatőr fotós igényeit is kielégítik. Persze az idő előrehaladtával az újabb és újabb modellek egyre több szolgáltatást kínáltak: így versenyeztek egymással a cégek.

Közel fél évvel ezelőtt, amikor a Pentax a K100D-t és a K110D-t bejelentette, úgy gondolhattuk, hogy ez az utolsó 6 Mpixeles tükörreflexes fényképezőgép. Jogosan is tehettük ezt, hiszen ekkor már a vezető gyártóknak 8, azóta pedig már 10 Mpixeles tükörreflexesei vannak, sokuknak már a belépőszinten is (pl. Canon EOS-400D, Nikon D80, Olympus E-400, Sony Alpha DSLR-A100).
Az új digitális tükörreflexesek bejelentéseiből tehát arra következtethettünk, hogy a gyártók már elbúcsúztatták a Sony ICX 413-as CCD-jét, amelyet rengeteg gépben viszontláthattuk már (Nikon D70/D70s/D50, KonicaMinolta Dynax 5D/7D, Pentax *ist D/DS/DL/DS2/DL2/K100D/K110D, Samsung GX-1S/1L). A különböző fórumokban viszont emlegettek egy nagyon olcsó, lebutított fényképezőgépet, amely egy régebbi képérzékelőre épül. Igaz, ezt még eleinte a Canonnak tulajdonították egy képzeletbeli EOS-3000D jelű géppel. A fórumok adatainak összefoglalását Petur kollégám közre is adta a blogunkban. Meglepő ötletnek tűnt egy olyan fényképezőgépet készíteni, amely már egy lecsengett, szinte már elfelejtett képérzékelőt használ, kissé talán vissza is lépve az akkorra már elterjedté vált nagyobb felbontásról.

A Nikon viszont megtette azt a lépést, hogy az új modellje nem követi a "megapixel-háborút". S ez bizony nem is baj, hiszen a 6 Mpixeles felbontás még az amatőr fotósoknak is legtöbbször elegendő, nem beszélve arról, hogy a nagyobb felbontás sokszor a képzaj erősebb jelenlétét is magával hozhatja. A Nikon D40 tehát a szintén 6 Mpixeles D50 leváltására készült. De nem csak egy egyszerű modellfrissítésről van szó, hiszen sok paraméterben eltérést mutat az új modell elődjével szemben.

Különbségek

A Nikon D40 külsejében is jelentős különbséget mutat az eddigi D-sorozathoz képest. Sokan azt mondják - megjegyzem, nem alaptalanul - hogy a Nikon D70/D50 igen kényelmes fogású, kiváló markolattal rendelkezik. Míg a D50 még a D70-re épült, addig a D40 egy teljesen új vázat kapott. A kisebb méretek miatt a markolatot is áttervezték, s ennél a gépnél már csak emlék az ultrakényelmes markolat. No, nem akarok én negatív felhangot éreztetni, mindössze jelezni szeretném, hogy az előző modellek kényelmét nem örökölte a D40. Viszont fontos azt is megjegyezni, hogy a kis méret ellenére sikerült jó fogású markolatot készíteni. Nagyjából hasonló érzés kézbe fogni a D40-et, mint a Pentax kis méretű gépeit, bár az Olympus E-400-hoz és a Canon EOS-400D-hez is nagyon közeli a mérete.

További összehasonlító képek:
Olympus E-400 és Nikon D40
Canon EOS-400D és Nikon D40
A szolgáltatásokat és paramétereket érintő eltéréseket táblázatban foglaltam össze:
Főbb különbségek a Nikon D50 és D40 között
Nikon D50 Nikon D40
Érzékenység ISO200-1600 ISO200-1600
ISO3200 (Hi1)
AF pontok száma 5 3
Automatikus sorozatok automatikus exp. sorozat
fehéregyensúly sorozat
nincs
Státusz kijelzés háttérvilágítás nélküli külön kijelzőn a hátsó LCD-n
Hátsó LCD 2,0"
130.000 pixel (R+G+B)
2,5"
230.000 pixel (R+G+B)
DC bemenet van nincs
Memóriakártya Secure Digital Secure Digital
Secure Digital High Capacity (SDHC)
Akku EN-EL3
7,4V 1500 mAh
(11,1 Wh)
EN-EL9
7,4V 1000 mAh
(7,4 Wh)
Digitális képszerkesztési funkciók nincs van (mint D80):
D-lighting
vörösszem retusálás
képkivágás
monokróm kép
színszűrő
leméretezés
átfedés
Méretek 133 × 102 × 76 mm 126 × 64 × 94 mm
Tömeg 540 gramm 475 gramm

Képérzékelő

Mint a bevezetőmben említettem, a képérzékelő már jól ismert lehet korábbi gépekből, így nagy meglepetésre nem kell számítanunk. A Sony ICX413 egy DX formátumú, vagyis 23,7×15,6 mm-es aktív felületű CCD, 6,2 millió képpontos felbontással, 7,8 mikronos pixelméretettel. Ha valaki csak az új gépek bejelentését követi nyomon, azt gondolhatná, hogy a 6 Mpixeles felbontás nem elég. Aki viszont fotózott már 6 Mpixeles SLR-rel, tudja: valójában a 6 és 8 Mpixel között nincs jelentős különbség, a 10 Mpixel pedig már érezhetően zajosabb. Vajon kell-e nekünk 6 Mpixelnél nagyobb felbontás? Ennek a kérdésnek a megválaszolására tudnunk kell, mi a cél, mit akarunk kezdeni a fotóinkkal. Ha csak családi berkekben használjuk a gépet, teljesen felesleges ennél nagyobb felbontás. Néha persze használunk képkivágást, de aki megtanult már egy kicsit komponálni, az tudja: sok felesleggel nem kell számolnia. Sőt, még A4-es nyomatokhoz is elég ez a felbontás (valójában még posztert is készíthetünk belőle, ezeket úgyis nagyobb távolságból nézzük).
Hátránynak tekinthetjük-e ebből a szempontból a "maradi" felbontást? Én úgy gondolom: nem. Csak akkor lehet szükség ennél nagyobb felbontásra, ha professzionális felhasználás a cél: kiállítási fotók, szuper minőségű portrék magazinokba, jó nagyíthatóság akár képkivágás után is.
Ezek alapján tehát nem érzem visszalépésnek, hogy a D40 még 6 Mpixeles. Ha az árképzés megfelelő lesz, akkor cirka akár 130-140e Ft-ért kaphatunk majd egy digitális tükörreflexes gépet, ráadásul egy egészen jó kitobjektívvel (ehhez persze majd pár hónapnak el kell telnie).

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok olyan hobbi- és amatőr fotós van, akik azért nem tértek még át nagyobb képérzékelő miatt jobb képminőséget nyújtó digitális tükörreflexesek használatára, mert túl drágának tartották. Ha a Nikon jó árat talál ki, akkor megint népszerűbb lesz a néhány éve még luxusnak számító tükörreflexes kategória.

A képeket 3008×2000 pixel legnagyobb felbontásban készíthetjük. Használhatunk veszteséges JPEG, vagy veszteségmentes RAW formátumot is, sőt akár ezt a kettőt kombinálhatjuk is (RAW+JPEG esetén a JPEG kép Basic, vagyis erős tömörítésű).

Bár egyre több gyártó készít valamiféle védelmet a képérzékelőre rakódó porszemek kellemetlen hatása ellen, a Nikon még nem rukkolt elő semmilyen módszerrel. A cég szerint az ő gépeiknél ez nem okoz problémát, ráadásul a szenzortisztítást a szakszervíz ingyen elvégzi. Üröm az örömben, hogy Magyarország lakosságának csupán egy nyolcada lakik a fővárosban, vagy annak közelében, s szakszervíz máshol nincs, így aztán hiába az ingyen javítás, ha ezért száz kilométereket kellene utazni (és egy egész napot rááldozni).

Optika

AF-motor volt, nincs
Hosszú ideig a Nikon gépeknél nem kell mást írni, mint azt, hogy bármilyen F bajonettes objektívvel használhatjuk a vázat. Most azonban radikális változás történt. A D40 ugyanis nem rendelkezik AF motorral, ebből következően a nem AF-S (vagy AF-I) rendszerű objektívekkel nem fog működni az autofókusz. Hogy ez mennyire okoz kellemetlenséget? Alapvetően nem, hiszen a gépet főként hobbifotósoknak szánták. Persze ha komolyabb objektívek után nézünk, akkor már érhet kellemetlen meglepetés (pl. a 85 mm-es Micro-Nikkor-ral sem lesz automatikus élességállításunk). Ha más gyártók optikái felé tekintünk, pl. Sigma, Tamron, Tokina, szintén gondban leszünk. A Sigmának még akad néhány felső kategóriás HSM optikája, a Tamron és a Tokina nem készít ilyet. Sajnos a nemrég tesztelt Sigma 18-50mm/F2,8 EX DC Nikon F bajonettes változata sem rendelkezik saját motorral, így csak kézi élességállítással használható a D40-en.
Jól meg kell tehát nézni a vásárolandó objektívet: ha megtaláljuk rajta a csavarfej formájú csatlakozót (vagy tudjuk, hogy nem SWM vagy HSM motoros), akkor nem fogjuk tudni használni az automatikus élességállítást.

A Nikon D40-et kit kiszerelésben is megvásárolhatjuk, ekkor a frissített Nikkor DX 18-55 mm/F3,5-5,6 ED G II optikát kapjuk.

Sorozat fényképezés

sorozat hangfelvétele
A Nikon D50-hez hasonlóan a D40 is viszonylag lassú sorozatfelvételre képes, 2,5 képet készíthetünk másodpercenként az adatlap szerint, mérésünk 2,6 kép/mp-et adott. Bekapcsolt zajszűrés esetén kb. 1,7 kép/mp-re, ISO3200-nál pedig közel 1 kép/mp-re lassul a sorozatkészítés sebessége. Az egy sorozatban maximális sebességgel felvehető képek száma az alkalmazott SD kártya sebességétől is függ, így pl. Panasonic Pro HighSpeed memóriakártyával RAW formátumban 6 képig, lassabb memóriakártyával 4 képig tartotta az előbb említett sebességet. Amikor a puffer betelt, a sorozatkészítés nem áll meg, csak lelassul, a kártyaírás sebességének függvényében. A nagy sebességű memóriakártyával még telített puffernél is másodpercenként 1 kép készült.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a D40 tükörfelcsapása határozottan halkan történik, igazából az eddigi leghalkabb, amivel valaha is találkoztam. Ez a puha, tompa hang biztosan nem fog feltűnést okozni még csendes körülmények között sem.

A sorozatfelvételkor mért kártyaírás sebessége Panasonic Pro HighSpeed 1 GB-os kártyával 8700 KiByte/s, Panasonic Class II 512 MB-os kártyával 4000 KiByte/s. Ezek alapján elmondható, hogy a Nikon D40 gyorsan kezeli a memóriakártyákat, így ha szükségét érezzük, nyugodtan vehetünk hozzá nagy sebességűt.

A kioldást 2, 5, 10 vagy 20 mp-es időzítővel, illetve opcionális vezeték nélküli távkioldóval (azonnali vagy 2 mp-es időzítő) végezhetjük. Ennek vevőegysége a markolaton foglal helyet.

Egyedi sorozatokat sajnos nem készíthetünk, így hiányzik az automatikus expozíció sorozat, a vakuteljesítmény sorozat és a fehéregyensúly sorozat, amely a D50-ben még megtalálható volt.

  • (10. 21.)Samsung PowerBot VR9000 robotporszívó teszt
    Sokszor panaszkodtunk már, hogy a háztartási robotok gyártói igazi innováció helyett csak a meglévő technológiákat csiszolgatják. Szerencsére azért ez nem teljesen van így, az idei IFA-ra két cég is teljesen új koncepcióval érkezett. Közülük a Samsung ciklon rendszerű robotporszívóját már ki is próbáltuk.

„Ne azt fotózzam le én is, mint amit az MTI” - interjú Tuba Zoltán fotóriporterrel

Az [Origo] fotósaként Tuba Zoltán fotóriporter az egyike volt azon szerencsés magyar fotósoknak, akik a helyszínen követhették nyomon a nyári olimpia eseményeit. A munka nehézségeiről, kihívásairól, a felszerelésről és az élményekről beszélgetett vele Völgyi Attila fotóriporter.

Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával

Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.

„Fontos, hogy frissek legyünk”- interjú Balla Vivienne divatfotóssal

Tanít, kiállít, fotózik, és mindeközben Youtube, Twitter, honlap, fotóblog, portfólió-mobilapp segíti, hogy munkáját és saját magát megismerjük. Mi azért leültünk vele beszélgetni is.

„Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.

„Mindig törekedtem arra, hogy mást csináljak” - interjú Bánkuti András fotóriporterrel

Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.

„A fényképezés egyfajta terápia is” - interjú Marjai Judit fotóművésszel

Aktmodellként kezdődött, majd fotósként folytatódott Marjai Judit karrierje, aki a legszívesebben azt csinálja, amit ő akar. Kóka Jánostól Karafiáth Orsolyáig rengetegen megfordultak már a fényképezőgépe előtt, ő pedig vallja: képei kérdéseket tesznek fel, amikre válaszolni a közönségnek kell.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.