Kipróbáltuk: Nikon D40 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2006. november 16. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A digitális tükörreflexes gépek igazi reneszánszukat élik. A történet régebben kezdődött, de 3 éve mérföldkövéhez érkezett, amikor 1000 dolláros D-SLR-t jelentett be a Canon. Őt követte a Nikon a maga 6 Mpixeles APS-C szenzoros D70-ével. Ezt a 6 Mpixeles Sony CCD-t azóta több gyártó is felhasználta, találkozhattunk vele Minolta, Pentax, sőt Samsung tükörreflexesben is. Ha azt hittük, hogy ez a CCD közel 3 éves pályafutását már befejezte, tévedtünk, mert itt a Nikon D40, a cég vadonatúj belépőszintűje.

Felépítés I.

Régi-új ismerős

A bevezetőben említett mérföldkő után egyre-másra jelentek meg a különböző gyártók tükörreflexes fényképezőgépei, melyek megfizethető árukkal tömegeket vonzottak a digitális fotózás ezen területére. A középkategóriás vázak mellett egyre elterjedtebbé váltak a belépőszintű modellek, melyek szinte minden funkcióval rendelkeztek, így akár egy komoly amatőr fotós igényeit is kielégítik. Persze az idő előrehaladtával az újabb és újabb modellek egyre több szolgáltatást kínáltak: így versenyeztek egymással a cégek.

Közel fél évvel ezelőtt, amikor a Pentax a K100D-t és a K110D-t bejelentette, úgy gondolhattuk, hogy ez az utolsó 6 Mpixeles tükörreflexes fényképezőgép. Jogosan is tehettük ezt, hiszen ekkor már a vezető gyártóknak 8, azóta pedig már 10 Mpixeles tükörreflexesei vannak, sokuknak már a belépőszinten is (pl. Canon EOS-400D, Nikon D80, Olympus E-400, Sony Alpha DSLR-A100).
Az új digitális tükörreflexesek bejelentéseiből tehát arra következtethettünk, hogy a gyártók már elbúcsúztatták a Sony ICX 413-as CCD-jét, amelyet rengeteg gépben viszontláthattuk már (Nikon D70/D70s/D50, KonicaMinolta Dynax 5D/7D, Pentax *ist D/DS/DL/DS2/DL2/K100D/K110D, Samsung GX-1S/1L). A különböző fórumokban viszont emlegettek egy nagyon olcsó, lebutított fényképezőgépet, amely egy régebbi képérzékelőre épül. Igaz, ezt még eleinte a Canonnak tulajdonították egy képzeletbeli EOS-3000D jelű géppel. A fórumok adatainak összefoglalását Petur kollégám közre is adta a blogunkban. Meglepő ötletnek tűnt egy olyan fényképezőgépet készíteni, amely már egy lecsengett, szinte már elfelejtett képérzékelőt használ, kissé talán vissza is lépve az akkorra már elterjedté vált nagyobb felbontásról.

A Nikon viszont megtette azt a lépést, hogy az új modellje nem követi a "megapixel-háborút". S ez bizony nem is baj, hiszen a 6 Mpixeles felbontás még az amatőr fotósoknak is legtöbbször elegendő, nem beszélve arról, hogy a nagyobb felbontás sokszor a képzaj erősebb jelenlétét is magával hozhatja. A Nikon D40 tehát a szintén 6 Mpixeles D50 leváltására készült. De nem csak egy egyszerű modellfrissítésről van szó, hiszen sok paraméterben eltérést mutat az új modell elődjével szemben.

Különbségek

A Nikon D40 külsejében is jelentős különbséget mutat az eddigi D-sorozathoz képest. Sokan azt mondják - megjegyzem, nem alaptalanul - hogy a Nikon D70/D50 igen kényelmes fogású, kiváló markolattal rendelkezik. Míg a D50 még a D70-re épült, addig a D40 egy teljesen új vázat kapott. A kisebb méretek miatt a markolatot is áttervezték, s ennél a gépnél már csak emlék az ultrakényelmes markolat. No, nem akarok én negatív felhangot éreztetni, mindössze jelezni szeretném, hogy az előző modellek kényelmét nem örökölte a D40. Viszont fontos azt is megjegyezni, hogy a kis méret ellenére sikerült jó fogású markolatot készíteni. Nagyjából hasonló érzés kézbe fogni a D40-et, mint a Pentax kis méretű gépeit, bár az Olympus E-400-hoz és a Canon EOS-400D-hez is nagyon közeli a mérete.

További összehasonlító képek:
Olympus E-400 és Nikon D40
Canon EOS-400D és Nikon D40
A szolgáltatásokat és paramétereket érintő eltéréseket táblázatban foglaltam össze:
Főbb különbségek a Nikon D50 és D40 között
Nikon D50 Nikon D40
Érzékenység ISO200-1600 ISO200-1600
ISO3200 (Hi1)
AF pontok száma 5 3
Automatikus sorozatok automatikus exp. sorozat
fehéregyensúly sorozat
nincs
Státusz kijelzés háttérvilágítás nélküli külön kijelzőn a hátsó LCD-n
Hátsó LCD 2,0"
130.000 pixel (R+G+B)
2,5"
230.000 pixel (R+G+B)
DC bemenet van nincs
Memóriakártya Secure Digital Secure Digital
Secure Digital High Capacity (SDHC)
Akku EN-EL3
7,4V 1500 mAh
(11,1 Wh)
EN-EL9
7,4V 1000 mAh
(7,4 Wh)
Digitális képszerkesztési funkciók nincs van (mint D80):
D-lighting
vörösszem retusálás
képkivágás
monokróm kép
színszűrő
leméretezés
átfedés
Méretek 133 × 102 × 76 mm 126 × 64 × 94 mm
Tömeg 540 gramm 475 gramm

Képérzékelő

Mint a bevezetőmben említettem, a képérzékelő már jól ismert lehet korábbi gépekből, így nagy meglepetésre nem kell számítanunk. A Sony ICX413 egy DX formátumú, vagyis 23,7×15,6 mm-es aktív felületű CCD, 6,2 millió képpontos felbontással, 7,8 mikronos pixelméretettel. Ha valaki csak az új gépek bejelentését követi nyomon, azt gondolhatná, hogy a 6 Mpixeles felbontás nem elég. Aki viszont fotózott már 6 Mpixeles SLR-rel, tudja: valójában a 6 és 8 Mpixel között nincs jelentős különbség, a 10 Mpixel pedig már érezhetően zajosabb. Vajon kell-e nekünk 6 Mpixelnél nagyobb felbontás? Ennek a kérdésnek a megválaszolására tudnunk kell, mi a cél, mit akarunk kezdeni a fotóinkkal. Ha csak családi berkekben használjuk a gépet, teljesen felesleges ennél nagyobb felbontás. Néha persze használunk képkivágást, de aki megtanult már egy kicsit komponálni, az tudja: sok felesleggel nem kell számolnia. Sőt, még A4-es nyomatokhoz is elég ez a felbontás (valójában még posztert is készíthetünk belőle, ezeket úgyis nagyobb távolságból nézzük).
Hátránynak tekinthetjük-e ebből a szempontból a "maradi" felbontást? Én úgy gondolom: nem. Csak akkor lehet szükség ennél nagyobb felbontásra, ha professzionális felhasználás a cél: kiállítási fotók, szuper minőségű portrék magazinokba, jó nagyíthatóság akár képkivágás után is.
Ezek alapján tehát nem érzem visszalépésnek, hogy a D40 még 6 Mpixeles. Ha az árképzés megfelelő lesz, akkor cirka akár 130-140e Ft-ért kaphatunk majd egy digitális tükörreflexes gépet, ráadásul egy egészen jó kitobjektívvel (ehhez persze majd pár hónapnak el kell telnie).

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok olyan hobbi- és amatőr fotós van, akik azért nem tértek még át nagyobb képérzékelő miatt jobb képminőséget nyújtó digitális tükörreflexesek használatára, mert túl drágának tartották. Ha a Nikon jó árat talál ki, akkor megint népszerűbb lesz a néhány éve még luxusnak számító tükörreflexes kategória.

A képeket 3008×2000 pixel legnagyobb felbontásban készíthetjük. Használhatunk veszteséges JPEG, vagy veszteségmentes RAW formátumot is, sőt akár ezt a kettőt kombinálhatjuk is (RAW+JPEG esetén a JPEG kép Basic, vagyis erős tömörítésű).

Bár egyre több gyártó készít valamiféle védelmet a képérzékelőre rakódó porszemek kellemetlen hatása ellen, a Nikon még nem rukkolt elő semmilyen módszerrel. A cég szerint az ő gépeiknél ez nem okoz problémát, ráadásul a szenzortisztítást a szakszervíz ingyen elvégzi. Üröm az örömben, hogy Magyarország lakosságának csupán egy nyolcada lakik a fővárosban, vagy annak közelében, s szakszervíz máshol nincs, így aztán hiába az ingyen javítás, ha ezért száz kilométereket kellene utazni (és egy egész napot rááldozni).

Optika

AF-motor volt, nincs
Hosszú ideig a Nikon gépeknél nem kell mást írni, mint azt, hogy bármilyen F bajonettes objektívvel használhatjuk a vázat. Most azonban radikális változás történt. A D40 ugyanis nem rendelkezik AF motorral, ebből következően a nem AF-S (vagy AF-I) rendszerű objektívekkel nem fog működni az autofókusz. Hogy ez mennyire okoz kellemetlenséget? Alapvetően nem, hiszen a gépet főként hobbifotósoknak szánták. Persze ha komolyabb objektívek után nézünk, akkor már érhet kellemetlen meglepetés (pl. a 85 mm-es Micro-Nikkor-ral sem lesz automatikus élességállításunk). Ha más gyártók optikái felé tekintünk, pl. Sigma, Tamron, Tokina, szintén gondban leszünk. A Sigmának még akad néhány felső kategóriás HSM optikája, a Tamron és a Tokina nem készít ilyet. Sajnos a nemrég tesztelt Sigma 18-50mm/F2,8 EX DC Nikon F bajonettes változata sem rendelkezik saját motorral, így csak kézi élességállítással használható a D40-en.
Jól meg kell tehát nézni a vásárolandó objektívet: ha megtaláljuk rajta a csavarfej formájú csatlakozót (vagy tudjuk, hogy nem SWM vagy HSM motoros), akkor nem fogjuk tudni használni az automatikus élességállítást.

A Nikon D40-et kit kiszerelésben is megvásárolhatjuk, ekkor a frissített Nikkor DX 18-55 mm/F3,5-5,6 ED G II optikát kapjuk.

Sorozat fényképezés

sorozat hangfelvétele
A Nikon D50-hez hasonlóan a D40 is viszonylag lassú sorozatfelvételre képes, 2,5 képet készíthetünk másodpercenként az adatlap szerint, mérésünk 2,6 kép/mp-et adott. Bekapcsolt zajszűrés esetén kb. 1,7 kép/mp-re, ISO3200-nál pedig közel 1 kép/mp-re lassul a sorozatkészítés sebessége. Az egy sorozatban maximális sebességgel felvehető képek száma az alkalmazott SD kártya sebességétől is függ, így pl. Panasonic Pro HighSpeed memóriakártyával RAW formátumban 6 képig, lassabb memóriakártyával 4 képig tartotta az előbb említett sebességet. Amikor a puffer betelt, a sorozatkészítés nem áll meg, csak lelassul, a kártyaírás sebességének függvényében. A nagy sebességű memóriakártyával még telített puffernél is másodpercenként 1 kép készült.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a D40 tükörfelcsapása határozottan halkan történik, igazából az eddigi leghalkabb, amivel valaha is találkoztam. Ez a puha, tompa hang biztosan nem fog feltűnést okozni még csendes körülmények között sem.

A sorozatfelvételkor mért kártyaírás sebessége Panasonic Pro HighSpeed 1 GB-os kártyával 8700 KiByte/s, Panasonic Class II 512 MB-os kártyával 4000 KiByte/s. Ezek alapján elmondható, hogy a Nikon D40 gyorsan kezeli a memóriakártyákat, így ha szükségét érezzük, nyugodtan vehetünk hozzá nagy sebességűt.

A kioldást 2, 5, 10 vagy 20 mp-es időzítővel, illetve opcionális vezeték nélküli távkioldóval (azonnali vagy 2 mp-es időzítő) végezhetjük. Ennek vevőegysége a markolaton foglal helyet.

Egyedi sorozatokat sajnos nem készíthetünk, így hiányzik az automatikus expozíció sorozat, a vakuteljesítmény sorozat és a fehéregyensúly sorozat, amely a D50-ben még megtalálható volt.

„Magas labdát erősen kell lecsapni” - interjú Huszti István fotóriporterrel

A 2010-es év legkiemelkedőbb teljesítményért díjban részesült, első kiállítását mint az Év fotóriportere nyithatta meg. Az Index fotósával, Huszti Istvánnal a díjról, munkahelyéről és a gyerki látásmódról is beszélgettünk.

„Az a jó kép, amiben el lehet merülni” - interjú Frankl Aliona fotográfussal

Főként Budapest rejtett értékeit fényképezi Frankl Aliona, Pro Cultura Urbis-díjas fotográfus. Téglák, szobrok, emberek, akiket észre sem veszünk, pedig nap mint nap elmegyünk mellettük az utcán – róluk, és az általuk képviselt értékek megőrzéséről beszélgettünk.

„Ez az én életem” - interjú Baricz Kati fotográfussal.

Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.

„Észre sem veszed, hogy víz alatt vagy” – interjú Dombovári Tibor búvárfotóssal

Ha a gép beázik, beázik, a cápa pedig nem is olyan félelmetes – hazánk legelismertebb búvárfotósával, Dombovári Tiborral beszélgettünk. A miskolci fotós számtalan pályázat győztese, egyik nagy álma pedig bálnákat fényképezni.

„A fényképezés egyfajta terápia is” - interjú Marjai Judit fotóművésszel

Aktmodellként kezdődött, majd fotósként folytatódott Marjai Judit karrierje, aki a legszívesebben azt csinálja, amit ő akar. Kóka Jánostól Karafiáth Orsolyáig rengetegen megfordultak már a fényképezőgépe előtt, ő pedig vallja: képei kérdéseket tesznek fel, amikre válaszolni a közönségnek kell.

„Van, amikor meg kell csípned magad” – interjú Korbely Attila természetfotóssal

„Esélyem van megtapasztalni, ahogy egy faj képes kiirtani egy bolygót. Végülis ez egy felemelő dolog, hogy az ember egy ilyen hatalmas erőt lát maga körül mozogni, de ugyanakkor katasztrofális, hogy pont ebben élünk.” – vázolja a természetfotózás kettősségét Korbely Attila természetfotós.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.