Vanguard Auctus állványok

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. március 29. 07:00 (Állványok)
Megnéztük a Vanguard két felső-középkategóriás állványát, a szénszálas Auctus 323CT-t és a fogasléces Auctus Plus 284AT alumínium tripodot. Olyan innovatív megoldásokkal találkoztunk, melyek mutatják, hogy a gyártó figyel a részletekre.

Vanguard Auctus 323CT

A Vanguard Auctus, illetve a következő oldalon bemutatásra kerülő Auctus Plus sorozat termékei főként a profiknak és a fotózással komolyabban foglalkozó amatőröknek. Mind az Auctus, mind az Auctus Plus szériában találunk alumíniumból (AT végződés) és szénszálas kompozit anyagból (CT végződés) készült tripodokat is.

Nézzük meg most az Auctus sorozat két szénszálas tagja közül a nagyobbikat, az Auctus 323CT-t.

A Vanguard Auctus 323CT tehát az egyszerűbb Auctus (értsd: nem a több szolgáltatást nyújtó Auctus Plus) széria legnagyobb, karbonszálas tagja. Három szekciós lábait a normál terpeszhez képest két szélesebb terpeszre is állíthatjuk a felső gomb felhúzása után, sőt, teljes vízszintesre állítás is elérhető, ez esetben a földfelszíntől akár 23 cm-re is fotózhatunk.

A lábak végén kombinált gumikupak helyezkedik el, mely barázdált mintázatával és emberi lábhoz hasonló formájával stabil beállítást nyújt normál terepen. Apró kavicsos terepnél a gumi vég leszerelése után elérhető fém tüskét alkalmazhatjuk, míg még mostohább terepen a széles talp a legjobb választás.

A szekciók kinyitáshoz gyorsszorítók elcsavarására van szükség. Kellemes meglepetés, hogy a két alsó szekció nyitásakor a lábak külső felületén beosztás segíti az azonos lábhossz elérését.

A középoszlop különleges kialakítású, hiszen nagyjából egyharmadnál kettészedhető (a kisebbik rész 18 cm), így nem lehetetleníti el a föld közeli fotózást nagy terpesznél, emellett pedig fejjel lefelé is beilleszthető. A középoszlop alján egyébként egy kiszerelhető kampót találunk, ahová fotóstáskánkat akaszthatjuk, illetve a horog lecsavarása után akár fej is helyezhető a szabványos 3/8"-os menetbe.

Az állvány felső részére egy vízmérték került, közvetlenül a lábak terpesztésére szolgáló gombok közelébe. A tripodra fejet nem szereltek, azt külön vásárolhatjuk meg. A fej rögzítését két módszernek köszönhetően igen precízen végezhejtük el. Egyrészt a szokásos módon alulról csavarral rögzíthető az elfordulás ellen, másrészt a fejet fogadó egység elcsavarásával az állvány felső talp része hozzászorítható a fejhez.

Az állvány terhelhetősége igen komoly, mintegy 18 kg, amely egy jó fejjel teleobjektívvel felszerelt DSLR jó megtámasztásához is elegendő.

A lábak felső részét itt is habosított anyaggal vonták be a kényelmesebb hordozáshoz, s szintén kapunk az állványhoz hordtáskát is.

Vanguard Auctus 323CT
Min. magasság (max. terpesszel) 23 cm
Max. magasság 144 cm
Max. magasság kihúzott középoszloppal 178 cm
Összecsukott hossz 75 cm
Legnagyobb csőátmérő 33 mm
Legkisebb csőátmérő 24 mm
Szekciók száma 3
Terhelhetőség 18 kg
Tömeg (fejjel együtt) 3,55 kg
A Vanguard Auctus 323CT bruttó 132.300 Ft-ért vásárolható meg.
Az Auctus széria tagjai:
  • Auctus 283AT (alumínium): 77e Ft
  • Auctus 323AT (alumínium): 88e Ft
  • Auctus 283CT (szénszálas): 120e Ft
  • Auctus 323CT (szénszálas): 132e Ft
  1. Vanguard Auctus 323CT
  2. Vanguard Auctus Plus 284AT

„Még nagyon az elején járunk”- interjú Pályi Zsófia fotográfussal

A fiatal fotós az [origo]-nak készített hangos képanyagaival hívta fel magára a figyelmet, ám saját maga szerint csak félig fotóriporter. Zsófival a művészetről, az előremutatásról és az illegális aranyásókról beszélgettünk.

„Amíg élmény, addig nem lesz vége” - interjú Csoboth Edina fotóssal

Punk City című anyagával megnyerte a Sony World Photography Awards divat kategóriáját, és jelenleg nagyon jól érzi magát a bőrében. Csoboth Edinával a díjakról, a csapatmunkáról és Budapestről beszélgettünk.

„Sosem vagyok elégedett” - interjú Gáti Kornél fotóssal

Folyamatosan keresi az új utakat, képeivel érzéseket közvetít - Gáti Kornél az egyetlen magyar fotós, aki karnyújtásnyi távolságból fényképezhette indiai lakhelyén a Dalai Lámát. Tapasztalatairól, élményeiről (is) beszélgettünk.

„Oda kell figyelni az apró részletekre” - interjú Matis Edit sminkes-stylisttal

Legyen az divatfotó vagy enteriőr, tévéműsor vagy egy magazin borítója, a stylist minden mögött ott lehet. Legtöbbször ott is van – hogy mennyire, az az egyéni kreativitástól, és a stílusérzéktől függ. Matis Edittel a divatról, a sminkről, és a bugyija színéről beszélgettünk. Utóbbiról kevesebbet.

„Tudni kell felrúgni a szabályokat” – interjú Eifert János fotóművésszel

Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.

„Van, amikor meg kell csípned magad” – interjú Korbely Attila természetfotóssal

„Esélyem van megtapasztalni, ahogy egy faj képes kiirtani egy bolygót. Végülis ez egy felemelő dolog, hogy az ember egy ilyen hatalmas erőt lát maga körül mozogni, de ugyanakkor katasztrofális, hogy pont ebben élünk.” – vázolja a természetfotózás kettősségét Korbely Attila természetfotós.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.