Vanguard Auctus állványok

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. március 29. 07:00 (Állványok)
Megnéztük a Vanguard két felső-középkategóriás állványát, a szénszálas Auctus 323CT-t és a fogasléces Auctus Plus 284AT alumínium tripodot. Olyan innovatív megoldásokkal találkoztunk, melyek mutatják, hogy a gyártó figyel a részletekre.

Vanguard Auctus 323CT

A Vanguard Auctus, illetve a következő oldalon bemutatásra kerülő Auctus Plus sorozat termékei főként a profiknak és a fotózással komolyabban foglalkozó amatőröknek. Mind az Auctus, mind az Auctus Plus szériában találunk alumíniumból (AT végződés) és szénszálas kompozit anyagból (CT végződés) készült tripodokat is.

Nézzük meg most az Auctus sorozat két szénszálas tagja közül a nagyobbikat, az Auctus 323CT-t.

A Vanguard Auctus 323CT tehát az egyszerűbb Auctus (értsd: nem a több szolgáltatást nyújtó Auctus Plus) széria legnagyobb, karbonszálas tagja. Három szekciós lábait a normál terpeszhez képest két szélesebb terpeszre is állíthatjuk a felső gomb felhúzása után, sőt, teljes vízszintesre állítás is elérhető, ez esetben a földfelszíntől akár 23 cm-re is fotózhatunk.

A lábak végén kombinált gumikupak helyezkedik el, mely barázdált mintázatával és emberi lábhoz hasonló formájával stabil beállítást nyújt normál terepen. Apró kavicsos terepnél a gumi vég leszerelése után elérhető fém tüskét alkalmazhatjuk, míg még mostohább terepen a széles talp a legjobb választás.

A szekciók kinyitáshoz gyorsszorítók elcsavarására van szükség. Kellemes meglepetés, hogy a két alsó szekció nyitásakor a lábak külső felületén beosztás segíti az azonos lábhossz elérését.

A középoszlop különleges kialakítású, hiszen nagyjából egyharmadnál kettészedhető (a kisebbik rész 18 cm), így nem lehetetleníti el a föld közeli fotózást nagy terpesznél, emellett pedig fejjel lefelé is beilleszthető. A középoszlop alján egyébként egy kiszerelhető kampót találunk, ahová fotóstáskánkat akaszthatjuk, illetve a horog lecsavarása után akár fej is helyezhető a szabványos 3/8"-os menetbe.

Az állvány felső részére egy vízmérték került, közvetlenül a lábak terpesztésére szolgáló gombok közelébe. A tripodra fejet nem szereltek, azt külön vásárolhatjuk meg. A fej rögzítését két módszernek köszönhetően igen precízen végezhejtük el. Egyrészt a szokásos módon alulról csavarral rögzíthető az elfordulás ellen, másrészt a fejet fogadó egység elcsavarásával az állvány felső talp része hozzászorítható a fejhez.

Az állvány terhelhetősége igen komoly, mintegy 18 kg, amely egy jó fejjel teleobjektívvel felszerelt DSLR jó megtámasztásához is elegendő.

A lábak felső részét itt is habosított anyaggal vonták be a kényelmesebb hordozáshoz, s szintén kapunk az állványhoz hordtáskát is.

Vanguard Auctus 323CT
Min. magasság (max. terpesszel) 23 cm
Max. magasság 144 cm
Max. magasság kihúzott középoszloppal 178 cm
Összecsukott hossz 75 cm
Legnagyobb csőátmérő 33 mm
Legkisebb csőátmérő 24 mm
Szekciók száma 3
Terhelhetőség 18 kg
Tömeg (fejjel együtt) 3,55 kg
A Vanguard Auctus 323CT bruttó 132.300 Ft-ért vásárolható meg.
Az Auctus széria tagjai:
  • Auctus 283AT (alumínium): 77e Ft
  • Auctus 323AT (alumínium): 88e Ft
  • Auctus 283CT (szénszálas): 120e Ft
  • Auctus 323CT (szénszálas): 132e Ft
  1. Vanguard Auctus 323CT
  2. Vanguard Auctus Plus 284AT

„Attól, hogy levetkőzik, még nem lesz szép” - interjú Filep Lajos fotóművésszel

A sporttól a háborúig rengeteg témát fotózott, örök szerelme a női test. A jelenleg Németországban élő Filep Lajos fotóművésszel A Nő című kiállítás előkészületei közben beszélgettünk.

„Amit nem látsz éppen a keresőben, mindig az a jó kép!” - interjú Kőhalmi Péter fotóriporterrel

Síversenyző, siklóernyős és Magyar Sajtófotó díjas fotós. Bár Kőhalmi Péter ma szabadúszó fotóriporter, dolgozik a francia AFP hazai képviseletének és a National Geographic magazinnak is. Ennek ellenére mégis egy belvárosi műteremben futottunk össze, ahol beszélgettünk fotózásról, életről, szerencséről…

„Fontos, hogy viszontlássam az újságban” - interjú Szabó Barnabással

Aki keres, az talál, a fotóriporteri munka legfontosabb eleme pedig az, hogy a fotós ott van, ahol az esemény történik – véli Szabó Barnabás fotográfus, a Népszabadság fotórovatának vezetője. Tapasztalatairól, mentorairól, és a Népszabadságnál eltöltött évekről kérdeztük.

„Keresni az összefüggéseket a világban” – interjú Szalontai Ábel fotográfussal

Nem feltétlenül kell szeretnie annak a focit, aki focikapukat fényképez – vallja Szalontai Ábel fotóművész. Igaz, a kapuk nem is kötődnek feltétlenül a labdarúgáshoz, inkább segítenek az alkotónak megtalálni a válaszokat az éppen aktuális kérdésekre – bármilyen irányból jöjjenek is.

„Érezni, hogy nem megismételhető” – interjú Máté Bence természetfotóssal

Fiatalon robbant be a természetfotósok világába, a szakma azonban hamar befogadta. Mára Máté Bence Costa Ricába szervez fotósutakat, és azt vallja: a fotózás technológiai szintje előbb-utóbb eljut arra a szintre, ami már tökéletes lesz az akciófotózáshoz.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.