Vanguard Auctus állványok

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. március 29. 07:00 (Állványok)
Megnéztük a Vanguard két felső-középkategóriás állványát, a szénszálas Auctus 323CT-t és a fogasléces Auctus Plus 284AT alumínium tripodot. Olyan innovatív megoldásokkal találkoztunk, melyek mutatják, hogy a gyártó figyel a részletekre.

Vanguard Auctus 323CT

A Vanguard Auctus, illetve a következő oldalon bemutatásra kerülő Auctus Plus sorozat termékei főként a profiknak és a fotózással komolyabban foglalkozó amatőröknek. Mind az Auctus, mind az Auctus Plus szériában találunk alumíniumból (AT végződés) és szénszálas kompozit anyagból (CT végződés) készült tripodokat is.

Nézzük meg most az Auctus sorozat két szénszálas tagja közül a nagyobbikat, az Auctus 323CT-t.

A Vanguard Auctus 323CT tehát az egyszerűbb Auctus (értsd: nem a több szolgáltatást nyújtó Auctus Plus) széria legnagyobb, karbonszálas tagja. Három szekciós lábait a normál terpeszhez képest két szélesebb terpeszre is állíthatjuk a felső gomb felhúzása után, sőt, teljes vízszintesre állítás is elérhető, ez esetben a földfelszíntől akár 23 cm-re is fotózhatunk.

A lábak végén kombinált gumikupak helyezkedik el, mely barázdált mintázatával és emberi lábhoz hasonló formájával stabil beállítást nyújt normál terepen. Apró kavicsos terepnél a gumi vég leszerelése után elérhető fém tüskét alkalmazhatjuk, míg még mostohább terepen a széles talp a legjobb választás.

A szekciók kinyitáshoz gyorsszorítók elcsavarására van szükség. Kellemes meglepetés, hogy a két alsó szekció nyitásakor a lábak külső felületén beosztás segíti az azonos lábhossz elérését.

A középoszlop különleges kialakítású, hiszen nagyjából egyharmadnál kettészedhető (a kisebbik rész 18 cm), így nem lehetetleníti el a föld közeli fotózást nagy terpesznél, emellett pedig fejjel lefelé is beilleszthető. A középoszlop alján egyébként egy kiszerelhető kampót találunk, ahová fotóstáskánkat akaszthatjuk, illetve a horog lecsavarása után akár fej is helyezhető a szabványos 3/8"-os menetbe.

Az állvány felső részére egy vízmérték került, közvetlenül a lábak terpesztésére szolgáló gombok közelébe. A tripodra fejet nem szereltek, azt külön vásárolhatjuk meg. A fej rögzítését két módszernek köszönhetően igen precízen végezhejtük el. Egyrészt a szokásos módon alulról csavarral rögzíthető az elfordulás ellen, másrészt a fejet fogadó egység elcsavarásával az állvány felső talp része hozzászorítható a fejhez.

Az állvány terhelhetősége igen komoly, mintegy 18 kg, amely egy jó fejjel teleobjektívvel felszerelt DSLR jó megtámasztásához is elegendő.

A lábak felső részét itt is habosított anyaggal vonták be a kényelmesebb hordozáshoz, s szintén kapunk az állványhoz hordtáskát is.

Vanguard Auctus 323CT
Min. magasság (max. terpesszel) 23 cm
Max. magasság 144 cm
Max. magasság kihúzott középoszloppal 178 cm
Összecsukott hossz 75 cm
Legnagyobb csőátmérő 33 mm
Legkisebb csőátmérő 24 mm
Szekciók száma 3
Terhelhetőség 18 kg
Tömeg (fejjel együtt) 3,55 kg
A Vanguard Auctus 323CT bruttó 132.300 Ft-ért vásárolható meg.
Az Auctus széria tagjai:
  • Auctus 283AT (alumínium): 77e Ft
  • Auctus 323AT (alumínium): 88e Ft
  • Auctus 283CT (szénszálas): 120e Ft
  • Auctus 323CT (szénszálas): 132e Ft
  1. Vanguard Auctus 323CT
  2. Vanguard Auctus Plus 284AT
  • (08. 25.)Husqvarna Automower 330X robotfűnyíró teszt
    Döbbenetes, de már öt éve, hogy jelenlegi tesztünk elődjéről írtunk. A második generációs, 3000 négyzetméteres gyepekre tervezett Husqvarna Automower volt az első robotfűnyíró, amit próbáltunk, azóta pedig további tíz modellt izzasztottunk a Geeks.hu tesztre használt kertjében. Most itt az utód, ami pont annyit változott, amennyit kellett.

Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával

Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.

„Amit nem látsz éppen a keresőben, mindig az a jó kép!” - interjú Kőhalmi Péter fotóriporterrel

Síversenyző, siklóernyős és Magyar Sajtófotó díjas fotós. Bár Kőhalmi Péter ma szabadúszó fotóriporter, dolgozik a francia AFP hazai képviseletének és a National Geographic magazinnak is. Ennek ellenére mégis egy belvárosi műteremben futottunk össze, ahol beszélgettünk fotózásról, életről, szerencséről…

„Fotós vagyok, nem riporter” – interjú Barakonyi Szabolcs fotóssal

A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.

„Előre látni az út végét” - interjú Kudász Gábor Arion fotóművésszel

Fontos tudni, miért készítjük a képeinket – vallja Kudász Gábor Arion. A fotóművész szerint akkor jó a kép, ha lehet nála jobbat csinálni, egy sorozat képei pedig önállóan is meg kell, hogy állják a helyüket.

„Minél több impulzus kell” - interjú Máthé András fotóművésszel

A digitális technológia felszabadít, az akthoz pedig kell egyfajta fura női-férfi viszony – vallja Máthé András. A fotóművésszel többek között a spontán képekről beszélgettünk és arról, hogy a hűtőben felejtett ételből is lehet esztétikailag szép alkotás.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.