Vanguard Auctus állványok

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. március 29. 07:00 (Állványok)
Megnéztük a Vanguard két felső-középkategóriás állványát, a szénszálas Auctus 323CT-t és a fogasléces Auctus Plus 284AT alumínium tripodot. Olyan innovatív megoldásokkal találkoztunk, melyek mutatják, hogy a gyártó figyel a részletekre.

Vanguard Auctus 323CT

A Vanguard Auctus, illetve a következő oldalon bemutatásra kerülő Auctus Plus sorozat termékei főként a profiknak és a fotózással komolyabban foglalkozó amatőröknek. Mind az Auctus, mind az Auctus Plus szériában találunk alumíniumból (AT végződés) és szénszálas kompozit anyagból (CT végződés) készült tripodokat is.

Nézzük meg most az Auctus sorozat két szénszálas tagja közül a nagyobbikat, az Auctus 323CT-t.

A Vanguard Auctus 323CT tehát az egyszerűbb Auctus (értsd: nem a több szolgáltatást nyújtó Auctus Plus) széria legnagyobb, karbonszálas tagja. Három szekciós lábait a normál terpeszhez képest két szélesebb terpeszre is állíthatjuk a felső gomb felhúzása után, sőt, teljes vízszintesre állítás is elérhető, ez esetben a földfelszíntől akár 23 cm-re is fotózhatunk.

A lábak végén kombinált gumikupak helyezkedik el, mely barázdált mintázatával és emberi lábhoz hasonló formájával stabil beállítást nyújt normál terepen. Apró kavicsos terepnél a gumi vég leszerelése után elérhető fém tüskét alkalmazhatjuk, míg még mostohább terepen a széles talp a legjobb választás.

A szekciók kinyitáshoz gyorsszorítók elcsavarására van szükség. Kellemes meglepetés, hogy a két alsó szekció nyitásakor a lábak külső felületén beosztás segíti az azonos lábhossz elérését.

A középoszlop különleges kialakítású, hiszen nagyjából egyharmadnál kettészedhető (a kisebbik rész 18 cm), így nem lehetetleníti el a föld közeli fotózást nagy terpesznél, emellett pedig fejjel lefelé is beilleszthető. A középoszlop alján egyébként egy kiszerelhető kampót találunk, ahová fotóstáskánkat akaszthatjuk, illetve a horog lecsavarása után akár fej is helyezhető a szabványos 3/8"-os menetbe.

Az állvány felső részére egy vízmérték került, közvetlenül a lábak terpesztésére szolgáló gombok közelébe. A tripodra fejet nem szereltek, azt külön vásárolhatjuk meg. A fej rögzítését két módszernek köszönhetően igen precízen végezhejtük el. Egyrészt a szokásos módon alulról csavarral rögzíthető az elfordulás ellen, másrészt a fejet fogadó egység elcsavarásával az állvány felső talp része hozzászorítható a fejhez.

Az állvány terhelhetősége igen komoly, mintegy 18 kg, amely egy jó fejjel teleobjektívvel felszerelt DSLR jó megtámasztásához is elegendő.

A lábak felső részét itt is habosított anyaggal vonták be a kényelmesebb hordozáshoz, s szintén kapunk az állványhoz hordtáskát is.

Vanguard Auctus 323CT
Min. magasság (max. terpesszel) 23 cm
Max. magasság 144 cm
Max. magasság kihúzott középoszloppal 178 cm
Összecsukott hossz 75 cm
Legnagyobb csőátmérő 33 mm
Legkisebb csőátmérő 24 mm
Szekciók száma 3
Terhelhetőség 18 kg
Tömeg (fejjel együtt) 3,55 kg
A Vanguard Auctus 323CT bruttó 132.300 Ft-ért vásárolható meg.
Az Auctus széria tagjai:
  • Auctus 283AT (alumínium): 77e Ft
  • Auctus 323AT (alumínium): 88e Ft
  • Auctus 283CT (szénszálas): 120e Ft
  • Auctus 323CT (szénszálas): 132e Ft
  1. Vanguard Auctus 323CT
  2. Vanguard Auctus Plus 284AT

Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával

Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.

„Még nagyon az elején járunk”- interjú Pályi Zsófia fotográfussal

A fiatal fotós az [origo]-nak készített hangos képanyagaival hívta fel magára a figyelmet, ám saját maga szerint csak félig fotóriporter. Zsófival a művészetről, az előremutatásról és az illegális aranyásókról beszélgettünk.

„Fontos megtartani az értékeket” - interjú Hack Róbert fotográfussal

A műemlékeket kevésbé szakmai, inkább közönségcsalogató módon kellene bemutatni, hogy az emberek felismerjék: érdemes őket megőrizni – vallja Hack Róbert, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatásos fotográfusa. Munkájáról, Budapestről, valamint az épületfotózás szakmaiságáról beszélgettünk.

„Nem műkajákat fotózunk” - interjú Balogh Tamás „Osztya” fotóssal

Ne akarjunk rossz fotóból jót varázsolni, és figyeljünk oda másokra – vallja Balogh Tamás „Osztya”, akivel a közösségi fotóoldalak hasznosságáról, a tanítás szépségéről és arról beszélgettünk, hogyan lehet rusztikus egy sima pörkölt.

„Akkor érzem jól magam, ha elfogadnak”- interjú Korniss Péter fotóművésszel

A közösség motiválja legjobban, célja pedig, hogy bizonyos dolgokat unokáink is lássanak: Korniss Péter fotóművész maga is elcsodálkozott, amikor Erdélyben találkozott azzal a kultúrával, aminek megörökítését immár több mint negyven éve küldetésének érzi.

„Ha egyvalaki meglátja a tanulságot, már nem dolgozol hiába” – interjú Kecskeméti Dávid fotóriporterrel

A partiktól a könnygázszagig mindent és mindenhol fényképez Kecskeméti Dávid, a Blikk fotósa. Elmondása szerint a bulvár vegyes terület: egyszerre jellemzi a balesetek szörnyű világa és a sztárok csillogása – hibázni pedig csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.