Vízálló kompaktok

Irházy Róbert (Birdie) - 2010. május 3. 07:00 (rövid digitális fényképezőgép teszt)
Tavalyi vízálló kompakt gépeket bemutató cikkünk után idén ismét nyakunkba kaptunk egy rakás új modellt, s felkerestünk egy csúszdákkal, medencékkel színesített vízi-világot. Az új gépeket még a tavalyiakkal is összehasonlíthatjuk, hiszen belőlük jópár még a mai napig kapható. Volt-e fejlődés ebben a szegmensben, vagy csak egy helyben toporognak a vízálló modellek?

Bevezető

Egy magára valamit is adó fényképezőgép gyártó igyekszik a lehető legtöbb szegmensben szerepeltetnie magát, s kivenni a részét a piac lehető legnagyobb részéből. Már persze feltéve, ha a profit a lényeg. Márpedig így a világgazdasági válságból való kilábalás során mi más lehetne a lényeg, ha nem a profit?

A kompakt gépek világának egy aprócska kis szigete a vízálló gépeké. Jóideig nem is voltak kaphatók ilyen modellek, csak külön búvártokokat gyártottak a létező kompaktokhoz. Ezek ára azonban annyira borsos még manapság is, hogy aki csak nyaralásra szeretne egy megfizethető megoldást, s nem búvárkodik profi szinten, annak el is menne a kedve az egész vízállóságtól, ha csak ez állna rendelkezésére. Szerencsére nem ez a helyzet, s ma már sok gyártó kínál olcsóbb, vagy drágább, egyszerűbb vagy funkcióiban okosabb modellt, így érdemes figyelmesebben szétnézni, mielőtt az ember belevág egy új vízálló gép beszerzésébe.

Első körben nézzük miket tudnak az idén nálunk járt modellek, s hasonlítsuk is össze őket a tavalyi tesztünk szereplőivel:

Casio Exilim EX-G1 Olympus mju-TOUGH 3000 Olympus mju-TOUGH 6020 Olympus mju-TOUGH 8010 Panasonic Lumix DMC-FT2 Fujifilm FinePix Z33WP Canon PowerShot D10 Panasonic Lumix DMC-FT1 Olympus mju-TOUGH 6000 Olympus mju-TOUGH 8000
Felbontás 12,1 Mpixel 12,0 Mpixel 14,0 Mpixel 14,0 Mpixel 14,1 Mpixel 10,0 Mpixel 12,1 Mpixel 12,1 Mpixel 10,0 Mpixel 12,0 Mpixel
Optika 38-114mm
28-102 mm
3,6×
28-140 mm
28-140 mm
28-128 mm
4,6×
35-105 mm
35-105 mm
28-128 mm
4,6×
28-102 mm
3,6×
28-102 mm
3,6×
LCD 2,5"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,5"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
Vízállóság 3 méter 3 méter 5 méter 10 méter 10 méter 3 méter 10 méter 3 méter 3 méter 10 méter
Ütésállóság 2,13 méter 1,5 méter 1,5 méter 2 méter 2 méter - 1,22 méter 1,5 méter 1,5 méter 2 méter
Videó 848×480
MJPEG
1280×720
AVCHD
1280×720
AVCHD
1280×720
AVCHD
1280×720
AVCHD vagy MJPEG
640×480
MJPEG
640×480
MJPEG
1280×720
AVCHD vagy MJPEG
640×480
MJPEG
640×480
MJPEG
Belső memória 35,7 MB 1 GB 1 GB 2 GB 40 MB 50 MB 128 MB 40 MB 42 MB 45 MB
Kártyatípus microSD/
microSDHC
SD/SDHC SD/SDHC SD/SDHC SD/SDHC/
SDXC
SD/SDHC SD/SDHC SD/SDHC xD xD
HDMI kimenet - Igen Igen Igen Igen - - Igen - -
Méretek 103,5 × 64,2 ×
19,9 mm
95,9 × 65 ×
23,4 mm
95 × 62 ×
22 mm
95 × 62 ×
22 mm
99,3 × 63,1 ×
24,3 mm
92 × 59,5 ×
20,6 mm
103,6 × 66,9 ×
48,8 mm
98,3 × 63,1 ×
23 mm
95,3 × 63,4 ×
22,4 mm
95 × 61,7 ×
21,5 mm
Tömeg 154 gramm 159 gramm 171 gramm 182 gramm 188 gramm 110 gramm 190 gramm 184 gramm 149 gramm 182 gramm
Ár 75.000 Ft 57.000 Ft 86.000 Ft 110.000 Ft 105.000 Ft 36.000 Ft 84.000 Ft 89.000 Ft 78.000 Ft 110.000 Ft
A táblázatból jól látható, hogy a "kötelező" felbontás növelésen túl leginkább az Olympus fejlesztett. A tavalyi xD kártyát SD/SDHC-re cserélte, amely nagyobb sávszélessége miatt a HD videózást is lehetővé teszi (persze ez önmagában még nem elégséges feltétel). Ezen túlmenően drasztikusan megnövelték a belső memória méretét 1 GB-ra, illetve a csúcsmodellnél 2 GB-ra.
A Panasonic főként a komolyabb vízállóság elérésén dolgozott.
A Canon tavaly óta nem jelent meg új vízálló modellel, viszont a Casio kijött az Exilim sorozat első vízálló gépével, az EX-G1-gyel. A nálunk járt idei gépek közül egyébként az EX-G1 az egyedüli, amely nem tud HD-ban videózni.
Bár a Fujifilm új vízálló géppel bővítette termékpalettáját, sajnos úgy tűnik, hogy hazánkban nem kerül forgalmazásra. Szemben a Pentax új modelljeivel, amelyekből viszont nem kaptunk tesztkészüléket.

„Magas labdát erősen kell lecsapni” - interjú Huszti István fotóriporterrel

A 2010-es év legkiemelkedőbb teljesítményért díjban részesült, első kiállítását mint az Év fotóriportere nyithatta meg. Az Index fotósával, Huszti Istvánnal a díjról, munkahelyéről és a gyerki látásmódról is beszélgettünk.

„Ez az én életem” - interjú Baricz Kati fotográfussal.

Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.

„Szeretek olyat csinálni, ami még nem volt” - interjú Burger Barna fotóssal

Szét lehet választani a politikát és a politikusokról készült képeket – véli Burger Barna, a nemrég megjelent „Egy kampány krónikája – Orbán Viktor 2010” című fotókönyv szerzője. Interjúnkban az időről, a politikai érettségről és a tapasztalat fontosságáról beszélgettünk.

„Nem műkajákat fotózunk” - interjú Balogh Tamás „Osztya” fotóssal

Ne akarjunk rossz fotóból jót varázsolni, és figyeljünk oda másokra – vallja Balogh Tamás „Osztya”, akivel a közösségi fotóoldalak hasznosságáról, a tanítás szépségéről és arról beszélgettünk, hogyan lehet rusztikus egy sima pörkölt.

„Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.

„Tudni kell felrúgni a szabályokat” – interjú Eifert János fotóművésszel

Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.