Vízálló kompaktok

Irházy Róbert (Birdie) - 2010. május 3. 07:00 (rövid digitális fényképezőgép teszt)
Tavalyi vízálló kompakt gépeket bemutató cikkünk után idén ismét nyakunkba kaptunk egy rakás új modellt, s felkerestünk egy csúszdákkal, medencékkel színesített vízi-világot. Az új gépeket még a tavalyiakkal is összehasonlíthatjuk, hiszen belőlük jópár még a mai napig kapható. Volt-e fejlődés ebben a szegmensben, vagy csak egy helyben toporognak a vízálló modellek?

Bevezető

Egy magára valamit is adó fényképezőgép gyártó igyekszik a lehető legtöbb szegmensben szerepeltetnie magát, s kivenni a részét a piac lehető legnagyobb részéből. Már persze feltéve, ha a profit a lényeg. Márpedig így a világgazdasági válságból való kilábalás során mi más lehetne a lényeg, ha nem a profit?

A kompakt gépek világának egy aprócska kis szigete a vízálló gépeké. Jóideig nem is voltak kaphatók ilyen modellek, csak külön búvártokokat gyártottak a létező kompaktokhoz. Ezek ára azonban annyira borsos még manapság is, hogy aki csak nyaralásra szeretne egy megfizethető megoldást, s nem búvárkodik profi szinten, annak el is menne a kedve az egész vízállóságtól, ha csak ez állna rendelkezésére. Szerencsére nem ez a helyzet, s ma már sok gyártó kínál olcsóbb, vagy drágább, egyszerűbb vagy funkcióiban okosabb modellt, így érdemes figyelmesebben szétnézni, mielőtt az ember belevág egy új vízálló gép beszerzésébe.

Első körben nézzük miket tudnak az idén nálunk járt modellek, s hasonlítsuk is össze őket a tavalyi tesztünk szereplőivel:

Casio Exilim EX-G1 Olympus mju-TOUGH 3000 Olympus mju-TOUGH 6020 Olympus mju-TOUGH 8010 Panasonic Lumix DMC-FT2 Fujifilm FinePix Z33WP Canon PowerShot D10 Panasonic Lumix DMC-FT1 Olympus mju-TOUGH 6000 Olympus mju-TOUGH 8000
Felbontás 12,1 Mpixel 12,0 Mpixel 14,0 Mpixel 14,0 Mpixel 14,1 Mpixel 10,0 Mpixel 12,1 Mpixel 12,1 Mpixel 10,0 Mpixel 12,0 Mpixel
Optika 38-114mm
28-102 mm
3,6×
28-140 mm
28-140 mm
28-128 mm
4,6×
35-105 mm
35-105 mm
28-128 mm
4,6×
28-102 mm
3,6×
28-102 mm
3,6×
LCD 2,5"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,5"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
Vízállóság 3 méter 3 méter 5 méter 10 méter 10 méter 3 méter 10 méter 3 méter 3 méter 10 méter
Ütésállóság 2,13 méter 1,5 méter 1,5 méter 2 méter 2 méter - 1,22 méter 1,5 méter 1,5 méter 2 méter
Videó 848×480
MJPEG
1280×720
AVCHD
1280×720
AVCHD
1280×720
AVCHD
1280×720
AVCHD vagy MJPEG
640×480
MJPEG
640×480
MJPEG
1280×720
AVCHD vagy MJPEG
640×480
MJPEG
640×480
MJPEG
Belső memória 35,7 MB 1 GB 1 GB 2 GB 40 MB 50 MB 128 MB 40 MB 42 MB 45 MB
Kártyatípus microSD/
microSDHC
SD/SDHC SD/SDHC SD/SDHC SD/SDHC/
SDXC
SD/SDHC SD/SDHC SD/SDHC xD xD
HDMI kimenet - Igen Igen Igen Igen - - Igen - -
Méretek 103,5 × 64,2 ×
19,9 mm
95,9 × 65 ×
23,4 mm
95 × 62 ×
22 mm
95 × 62 ×
22 mm
99,3 × 63,1 ×
24,3 mm
92 × 59,5 ×
20,6 mm
103,6 × 66,9 ×
48,8 mm
98,3 × 63,1 ×
23 mm
95,3 × 63,4 ×
22,4 mm
95 × 61,7 ×
21,5 mm
Tömeg 154 gramm 159 gramm 171 gramm 182 gramm 188 gramm 110 gramm 190 gramm 184 gramm 149 gramm 182 gramm
Ár 75.000 Ft 57.000 Ft 86.000 Ft 110.000 Ft 105.000 Ft 36.000 Ft 84.000 Ft 89.000 Ft 78.000 Ft 110.000 Ft
A táblázatból jól látható, hogy a "kötelező" felbontás növelésen túl leginkább az Olympus fejlesztett. A tavalyi xD kártyát SD/SDHC-re cserélte, amely nagyobb sávszélessége miatt a HD videózást is lehetővé teszi (persze ez önmagában még nem elégséges feltétel). Ezen túlmenően drasztikusan megnövelték a belső memória méretét 1 GB-ra, illetve a csúcsmodellnél 2 GB-ra.
A Panasonic főként a komolyabb vízállóság elérésén dolgozott.
A Canon tavaly óta nem jelent meg új vízálló modellel, viszont a Casio kijött az Exilim sorozat első vízálló gépével, az EX-G1-gyel. A nálunk járt idei gépek közül egyébként az EX-G1 az egyedüli, amely nem tud HD-ban videózni.
Bár a Fujifilm új vízálló géppel bővítette termékpalettáját, sajnos úgy tűnik, hogy hazánkban nem kerül forgalmazásra. Szemben a Pentax új modelljeivel, amelyekből viszont nem kaptunk tesztkészüléket.

„Fontos, hogy frissek legyünk”- interjú Balla Vivienne divatfotóssal

Tanít, kiállít, fotózik, és mindeközben Youtube, Twitter, honlap, fotóblog, portfólió-mobilapp segíti, hogy munkáját és saját magát megismerjük. Mi azért leültünk vele beszélgetni is.

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

„Nem szabad akarni az alkotást” - interjú Keleti Éva fotográfussal

Az, hogy mi a művészet, nehéz megállapítani – vallja Keleti Éva, aki még most is folyamatosan küzd azért, hogy a fotóművészet az őt megillető helyére kerüljön elismertség szempontjából. Bár ma már ritkán fényképez, ezer szállal kötődik a fotós közeghez, és úgy gondolja: a digitális kor hamarosan letisztul, és visszatér a fotózás gyökereihez.

„Mindig törekedtem arra, hogy mást csináljak” - interjú Bánkuti András fotóriporterrel

Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.