Történelem: Hewlett-Packard

0
100

Egy garázsból

A Hewlett-Packard, rövidebb nevén HP története két frissen végzett egyetemista, és a Szilícium-völgy története. A két ifjú a Stanford Egyetem elvégzése után elhatározta, hogy közös vállalkozásba kezd. Bill Hewlettről és David Packardról van szó, az 1934-ben végzett mérnökökről, akik egykori professzoruk ösztönzésére, Packard házának garázsában kezdték el a munkát. 1938-at írtunk ekkoriban, a helyszín pedig a kaliforniai Palo Alto.

A garázs egy korabeli fényképen

A környék később az elektronika és a számítástechnika fellendülésével „Szilícium-völgy” néven vált ismertté az ide települt jelentős számítástechnikai ipar révén. Ma itt található többek között az Apple, Adobe, Google, eBay, Intel, NVidia, SanDisk, Sun és a Yahoo központja. Felvirágoztatásában nem kis szerepe volt a Hewlett-Packardnak, így egyes vélemények szerint az a bizonyos hátsó garázs a legendás völgy születési helye.

Érdekesség: A HP néhány éve megvásárolta az egykori házat és a rajta álló garázst, majd mindkettőt az 1939-es állapotában állíttatta helyre. Ma múzeumként üzemelnek, a cég indulását reprezentáló, korhű berendezéssel.

A garázs belseje

Bill ekkor az MIT-n folytatta mérnöki tanulmányait, Dave pedig a General Electricnél dolgozott. Saját vállalkozásukat szabadidejükben, részmunkaidőben folytatták, mindössze 538 dolláros alaptőkével és egy használt fúrógéppel. Első termékük egy változtatható ellenállású audio oszcillátor volt. Újdonsága a korszak hasonló készülékeihez képest az volt, hogy az ellenállás változást egy kis izzólámpa fényerő változása jelezte vissza. Típusneve 200A volt. Továbbfejlesztett utódjából a 200B-ből a Disney cég vásárolt meg 8 darabot. Akkoriban mutatták be a Fantasia című zenés rajzfilmet és a Disney ezzel az oszcillátorral tesztelte a speciálisan felszerelt mozik hangrendszereit.

A Hewlett-Packard cég hivatalosan 1939. január 1-jén alakult meg, két alkalmazottal, akik természetesen az alapítók voltak. Az első évben a vállalkozás forgalma nem érte el az 5400 dollárt.

Érdekesség: A céges anekdota szerint a két alapító pénzfeldobással döntötte el, hogy kinek a neve álljon elől. Állítólag Packard nyert, de ő ennek ellenére a Hewlett-Packard Company nevet javasolta.

A második világháború és az egyre fokozódó fegyverkezés kedvező hatással volt az amerikai cégekre, főként az elektronikus eszközök iránti megnövekedett kereslet miatt. A HP gyorsan kinőtte a raktárat és 1940-ben már egy saját kis irodát bérelt Palo Altoban.

A termékskála gyorsan bővült. 1942-ben egy voltmérővel jelentkeztek, melyet a konkurenciánál jobb áron sikerült értékesíteni. Ebben az évben épült fel első, önálló irodaházuk a Redwood Building. A prosperitást jól jelzi, hogy a kezdeti éves forgalom százszorosát bonyolították ebben az évben. Jól jövedelmeztek az állami megrendelések is. 1943-tól a Haditengerészeti Kutató Laboratórium által kifejlesztett mikrohullámú jelgenerátorokat és különféle radar alkatrészeket készítettek. Ezen a téren a HP lett a vezető gyártó.

Békebeli aranyévek

1947 augusztusában az akkor már 39 termékkel rendelkező cég új neve Hewlett-Packard Incorporated, melynek elnöke Dave Packard, alelnöke Bill Hewlett lesz. A vállalat ekkor már 111 embert foglalkoztat és a negyvenes években a dolgozói számára olyan juttatásokat vezet be, mint az egészségbiztosítás, a karácsonyi prémium, vagy az ötéves jutalom, melyek abban az időben igen csak forradalminak számítottak.

A következő évtizedben a HP folytatja a mérőműszer gyártást. Egy nagy sebességű frekvenciaszámlálót dobnak piacra, 524A néven, melyet rádióállomásoknak adnak el. A műszer kb. 10 percről néhány másodpercre rövidíti a magas frekvenciák mérési idejét.

1957-ben a cég részvényeket bocsát ki, 16 dolláron névértéken. Minden, legalább fél éve a cégnél dolgozó alkalmazott nyereségprémiumot kap. Alkalmazottaik száma ekkor már közel 1800. A szárnyaló nagyvállalat a sikereit jobban kifejező székház építésébe kezd a palo alto-i ipari parkban.

Új HP központ 1961-ben

Egy év elteltével a HP megejti első felvásárlását. Megveszi a kaliforniai F-L.Moseley céget, amely grafikus rögzítők és plotterek (rajzgépek) gyártásában érdekelt. Ezek a mai nyomtatók ősei, így a HP megalapozza nevét ebben a szegmensben is. Hamarosan bekebelezik a Boonton Radio Co.-t is, melynek révén a repülés navigációban használt mérőműszerek piacára is sikerül betörniük. A vállalat ugyanekkor a külföldi, elsősorban az európai piacok felé nyit. 1959-ben Genfben nyitnak irodát, a Német Szövetségi Köztársaságban pedig saját gyárat hoznak létre.

A hatvanas évek elején újabb amerikai gyáregységgel bővül a HP birodalom a coloradoi Lovelandben. A Sanborn Co. felvásárlásával az orvosi műszergyártásban is számolni kell már a céggel. A több mint 6000 alkalmazottat foglalkoztató és 110 milliós éves forgalmat bonyolító vállalat 1962-re, a Fortune Magazin 500-as listáján, az amerikai vállalatok rangsorában, a 460. helyre kerül.

Oszcilloszkóp fényképezőgép

Szintén ebben az évben a HP belekóstol a fényképezőgép iparba is. Na, nem az egyszerű családi masinák, vagy a műtermi fényképezőgépek terén. A HP 196B-t az oszcilloszkóp képernyők fotózására fejlesztették ki a Polarioddal közösen. A megörökített képernyő így 10 mp alatt megjelent a papírképen. A készülék ára 445 dollár volt. Utódja a HP 197A három év múlva jelent meg a piacon, 1/60-4 mp között állítható záridővel, cserélhető középformátumú hátfallal és F1,9 fényerejű objektívvel.

1963-ban már teljes forgalmának 18%-át külföldre exportálja a cég. Ez főleg Nyugat-Európát, Kanadát és Japánt jelenti. Japánban a Yokogawa Electric Works-szel vegyesvállalatot alapítanak Yokogawa Hewlett-Packard néven. A precíziós mérőműszerek gyártása továbbra is folyik, melyek legújabb képviselője a HP 5060A atomóra, repülési és űrkutatási célokra kifejlesztve. Pontosságára jellemző, hogy 3000 évente 1 másodpercet téved.

A kettes számrendszer bűvöletében

A spektrum analizátorok, frekvencia mérők, oszcilloszkópok és kémiai mérőműszerek után 1966-ban első saját számítógépét is elkészíti a HP. A 2116A típusnevű készülék 4K alapmemóriát használt, mely 32K-ig volt bővíthető. Ez volt a világ első „hordozható” számítógépe, persze nem a mai értelemben. Akkoriban a számítógépek külön erre a célra előkészített helyiséget igényeltek. A szekrény méretű 2116A ehhez képest bármely iroda sarkában munkára bírható volt.

Ugyanebben az évben megalakul a HP Kutatólaboratórium, amely a szilárdtest fizikában, elektronikában, fizikai elektronikában, valamint az orvosi és kémiai műszerek kifejlesztésében a világ egyik vezető intézményévé válik.

A HP 1968-ban egy programozható, tudományos számológéppel jelentkezik a 9100A-val, melyet kis túlzással nevezhetünk akár a személyi számítógépek ősének is. A gép 10x gyorsabb volt a korszak hasonló eszközeinél. Az év másik újdonsága a HP műhelyből az első, kereskedelmi forgalomba kerülő LED (fénykibocsátó dióda) bemutatása, melyet kijelzőkben hasznosít a cég. A vállalat rövidesen egy miniszámítógépet vezérlő egyedi operációs rendszerrel jelentkezik, és egy kromatográfiában használt mintabefecskendező robottal teszi le névjegyét az éledező robotika terén.

HP 9100A

Az első számítógép
Érdekesség: A hadsereggel és a magas rangú körökkel folytatott gyümölcsöző kapcsolat révén, 1969-ben Dave Packardot jelölik a helyettes védelmi miniszterré, mely tisztet 1971-ig látja el. Megüresedett elnöki székét Bill Hewlett veszi át.

Az 1970-es évek a mikroelektronika, a miniatürizálás korszaka. 1972-re a nagyobb írógép méretű tudományos számológépből zsebbe csúsztatható apróság válik. A HP-35 a világ első tudományos zsebszámológépe. Hatalmas siker. A bejelentés utáni három és fél évben kb. 300 000 darabot adnak el belőle. A következő időszakban sorra érkeznek a zsebszámológépek (pl. HP-81 és HP-45). A közel 800 dolláros HP-65 programkártyával üzemelt, melyre menteni is lehetett, így sokkal közelebb állt a jelenlegi kézi számítógépekhez, mint az korábbi kalkulátorok.

Az 1976-ban kihozott HP-97 asztali kalkulátorban már nyomtató is volt, a következő évben megjelent apró HP-01 pedig a csuklókra költözött, mivel egy kvarcórába építették.

LaserJet

A számítógépek terén a HP 3000 jelenti a szekrény méretű készülékek újabb generációját, 1974-ben pedig egy 4KB DRAM-mal szerelt minigéppel áll elő a cég, elsőként a piacon. 1980-ban jelenik meg az első személyi számítógépük a HP-80. A valóban hordozható készülék 8-bites processzorral, 32KB ROM és 16 KB RAM memóriával, valamint egy apró, beépített CRT monitorral és egy hőpapíros nyomtatóval is rendelkezett. Szintén ebben az évben dobják piacra első lézernyomtatójukat, mely alacsony árával és gyorsaságával szerez népszerűséget.

1982-ben 1000 dollár alatti, BASIC alapú, 2,5 cm vastag kéziszámítógépet hoznak forgalomba, két év elmúltával pedig megjelenik az első HP LaserJet nyomtató.

Érdekesség: A nyitódarab ára még 3500 dollár, de népszerűségét jól jelzi, hogy az ezredfordulóig 50 millió darabot adnak el a sorozatból. A HP ekkor jelenteti meg termál-tintasugaras mátrixnyomtató családját a ThinkJetet is, valamint első laptopját a HP-110-et.

HP-95LX palmtop

1987-ben 3,5”-es mágneslemezt fejleszt ki a cég, akkoriban óriásinak számító, 10 MB-os tárkapacitással. A következő év, a DeskJet sorozat születésének éve. Ez volt a HP első, tömeggyártott tintasugaras nyomtatója, ami már sima nyomdai papírra dolgozott, és 1000 dollár körüli ára is kedvezőnek volt mondható. A szériát a mai napig gyártják.

A következő évtized elején saját palmtop készülékkel jelentkezik a cég, mely alig nagyobb egy zsebszámológépnél: a neve HP-95LX. Üzleti kalkulátort, telefon és címregisztert, táblázatkezelőt (Lotus 1-2-3) és szövegszerkesztőt futtatott, oldalán pedig infraportot helyeztek el.

Egy évtized képekben

A 90-es évek több, ma is ismerősen csengő, HP termékcsalád megjelenését hozzák. 1993-ban jelenik meg az Omnibook laptop széria, korának legkönnyebb és legkisebb hordozható számítógépeként. 1995 a HP Pavilion asztali számítógépek születési éve. Első képviselője az 5030-as, melyet otthoni multimédiás használatra fejlesztettek ki. Az „erőgép” 75 MHz-es Pentium-I processzort, 8 MB RAM-ot, 850 MB-os HDD-t, CD-ROM-ot, és beépített hangszórókat kapott.

A multimédia és az egyre jobb megjelenítők a 90-es évek közepére elhozzák az otthoni digitális fotózás felvirágzásának időszakát is. Sorra jelennek meg az LCD kijelzős fényképezőgépek, már a nagyközönség által is elérhető áron. A HP viszonylag későn vált, de nem csupán egy fényképezőgépben, hanem egy új nyomtatócsaláddal kombinált megoldásban gondolkodik. Ez lesz a PhotoSmart széria, mely fényképezőgép és a fotók fénykép minőségű kinyomtatására alkalmas tintasugaras nyomtatócsalád is. Első képviselői 1997-ben jelennek meg.

HP PhotoSmart (C5340A)

A bevezető HP PhotoSmart fényképezőgép (típusnevén: C5340A) VGA felbontású, autofókuszos, automata expozíció állítású készülék volt. Hátulján folyadékkristályos LCD kijelző található, mely csak a felvételi adatok kijelzésére volt használható. A képkivágást az átnézeti kereső segítségével ellenőrizhettük. A fényképezőgép fix ISO160-as érzékenységgel és vakuval is rendelkezett. Egy 2 MB-os memóriakártya is járt hozzá, melyre közepes minőségben kb.16 kép fért.

A HP következő időszakban is megmaradt a jobbára olcsó, kompakt fényképezőgépeknél. Igen erős marketing gépezetének köszönhetően néhány év alatt az élmezőnybe verekedte magát.

Érdekesség: A céget a 2000-es évek elején az összeladást tekintve a világ három legnagyobb digitális fényképezőgép gyártójaként tartották számon. Magyarországon 2003-ban kb. 110-120 ezer fényképezőgépet értékesítettek, ebből 45 ezren HP logó díszelgett.

HP PhotoSmart C618

Persze a sikerhez nem lett volna elég a tucatgépek özöne, minőséget is kellett produkálni. Az első minőségi HP fényképezőgép a Photosmart C618 volt az ezredfordulón. A cég ekkoriban igen komolyan együttműködött a japán Pentaxszal, mely sok évtizedes tapasztalattal bírt az optikai eszközök terén. A C618-ba Pentax objektív került 3,2x-es zoommal (34-108mm ekv.), F2,4-4,0 fényerővel. A 2 megapixeles felbontás akkoriban nagynak számított, mint ahogy a 2” képátlójú színes LCD is. A gép rekesz- és záridő előválasztást és kézi élességállítást is kínált.

A HP-Pentax együttműködés gyöngyszeme mégsem ez a gép, hanem a HP mindmáig egyetlen DSLR készüléke, a PhotoSmart C912. Igen, egy DSLR-ről van szó, ha a rövidítés angol jelentését és nem a magyar „tükörreflexes” kifejezést vesszük alapul. A C912-ben ugyanis nincs tükör, de egy fényosztó prizma segítségével az objektív által látott kép került az optikai keresőbe, így a Single-Lens-Reflex kategóriába belefér. Külseje és mérete is hellyel-közzel az SLR gépeket idézte, bár objektívét nem cserélhettük. Ez amúgy szintén egy 34-108mm ekvivalens Pentax optika, F2,5-3,9 fényerővel. A zoomot az objektíven lévő gyűrűvel szabályozhattuk. Felbontása 2 megapixel volt, és ezt a gépet is vezérelhettük teljesen automatikusan. Hátuljára egy 2” méretű, felhajtható LCD került. A C912-et a Pentax is kiadta, EI-2000 néven, és a logón kívül mindenben megegyezik a HP változattal.

HP PhotoSmart C912

HP PhotoSmart C912

A Photosmart termékcsalád talán legnépszerűbb modellje a 850-es típus volt, mely 2002-ben jelent meg és népszerűségét leginkább 8x zoomátfogásának köszönheti, amely az ezredforduló környékén még ritkaságnak számított. Ráadásul ezt viszonylag jó áron kínálta a cég, ami szintén garancia volt a sikerre. A gép 4 megapixeles felbontást és kisfilmes értéken 37-300mm-nek megfelelő gyújtótávolságot kínált. Tetején egy felnyíló vakut helyeztek el, hátoldalára pedig egy 2” méretű LCD került. A fotók komponálásához elektronikus keresőt is használhattunk. A PhotoSmart 850 továbbfejlesztett változata a 945-ös modell volt, 5 megapixellel és ugyanazzal az objektívvel.

HP PhotoSmart 850

HP PhotoSmart 945

HP PhotoSmart R707

A HP digitális fényképezőgépek egyik előnye a szoftveres szolgáltatásokban mutatkozott meg. A cég modelljei az elsők között alkalmazták az árnyékos-csúcsfényes képterületek világossági különbségét kiegyenlítő Adaptive Lighting technológiát, 2004-ben pedig a HP R707-es gépében jelent meg elsőként a szoftveres vörösszem korrekció. Ezek az újdonságok manapság már szinte alapnak számítanak.

A kiemelt modellek mellett azonban többnyire az egyszerű gépeket részesítette előnyben a cég, ami később nem bizonyult jó ötletnek mivel a piac inkább minőségi modellek irányába tolódott el, ami jelentős piaci részesedés vesztéssel járt. 2007 végén – egy évtizedes aktív jelenlét után – a vállalat bejelentette, hogy kiszáll a digitális fényképezőgép üzletágból és a képalkotás terén csak a nyomtatópiacra koncentrál. A PhotoSmart nevet azóta csak a nyomtatói viselik. 2007 óta elvétve találkozhattunk egy-két olcsóbb HP logós digitális fényképezőgéppel; ezek külsős cég által gyártott, márkalicenszelt termékek.

A Hewlett-Packard jelenleg is a világ legnagyobb számítástechnikai cége, több mint 110 milliárd dolláros éves forgalommal. A nyomtatópiacon vezető részesedéssel rendelkezik, mely 2005-ben elérte a 60%-ot. A vállalat legújabb bejelentése szerint hamarosan belépnek az elérhető árú 3D nyomtatási piacra is. A HP jelenleg világszerte 321 000 embernek ad munkát.

Hozzászólások

hozzászólás