Előélet
Az Adobe Photoshop múlt héten megünnepelt 20. születésnapja adta az ötletet, hogy egy rövid életrajzot készítsünk a szoftverről a nagy nap apropóján. Két évtizedes életútját ünnepeltük, de ez csak az Adobe családban töltött időre vonatkozik. A pályafutás néhány évvel korábban vette kezdetét egy michigani város Ann Arbor egyik családi házában, Knolléknál. Itt élt a szoftver megalkotója, Thomas Knoll és testvére John. A Knoll fiúkat két dolog érdekelte igazán, a számítógépek és édesapjuk kedvelt hobbija a fényképezés. Házuk alagsorában egy kis sötétszobát hoztak létre a fotók kidolgozásához és persze módosításához, kezdetben még kézi, labor- módszerekkel. Később egy Macintosh számítógép került az előhívótálak mellé, mely új lehetőségekkel kecsegtetett.
Thomas 1987-től, az egyetemi tanulmányai után a PhD fokozat megszerzésére összpontosított „digitális képfeldolgozás” témakörben. John a George Lucas által alapított Industrial Light and Magic (ILM) cégnél helyezkedett el, mely filmes grafikával és vizuális effektekkel foglalkozott. A PhD munkához vásárolt Apple Macintosh Plus, Thomas nagy csalódására nem volt képes megjeleníteni a szürkeárnyalatos képeket, ezért kénytelen volt egy saját szubrutint „összeütni”, melynek segítségével a korabeli fekete-fehér monitorokon megjelenhettek a digitalizált fotók.
A hasonló szoftverek ekkoriban a magánfelhasználók körében még nem voltak elterjedtek. Az olyan profi stúdiók és felhasználók engedhették csak meg maguknak a képek szerkesztését, mint az említett ILM. Tom ezért kénytelen volt minden képekkel kapcsolatos feladathoz saját kis szoftvert készíteni. Egy ezt követő látogatásakor testvérét meglepte, hogy ezek a kis alkalmazások mennyire hasonlítanak az nagy stúdiók által használt belső képfeldolgozó szoftverekhez. Javaslatára Thomas egy egységes kezelőfelületet készített, melyből minden általa írt alkalmazás elérhető volt. A kész szoftvert Display névre keresztelték. Az egyik alap feladatnak azt tekintették, hogy a Displaybe behívott digitális kép más formátumban is elmenthető legyen így eltérő szoftverekkel is ki tudják nyomtatni. A munkához az ILM által kölcsönzött digitális felvételeket használták, de az otthoni monitorukon túl sötéten jelentek meg, ezért készítettek egy gamma korrekciós eszközt. Így bővült, finomodott a program korai verziója. A javított változat neve ImagePro lett, John pedig elkezdett házalni vele a lehetséges kiadóknál, de jóformán hasztalanul. Egyedül a BarneyScan mutatott némi érdeklődést, hogy bundle verzióban, saját szkennereik mellé csomagolva értékesítsenek néhány darabot.
1988-at írtunk ekkor és nagyon úgy tűnt, hogy a PhotoShop hamar eltűnik a süllyesztőben, legfeljebb a Knoll család házi képszerkesztőjeként végzi. Hamarosan azonban feltünt a színen egy érdeklődő cég, az kaliforniai Adobe Systems, akik a nyomtatáshoz használt PostScript leíró nyelv kifejlesztéséről voltak ismertek. Nem sokkal később megállapodás született a céggel és 10 hónapos fejlesztést követően 1990 februárjában piacra került az Adobe Photoshop 1.0.
Gyermekkor
A szoftver v1.0 verziója természetesen Macintosh gépekre jelent meg, mindössze egyetlen 1,44 MB-os floppy lemezen. A fejlesztésben a Knoll testvérpáron kívül Steve Guttman és Russell Brown vett részt. A Photoshop egyik legnagyobb előnye a felhasználóbarátsága és a viszonylag alacsony ára volt. Persze az 1000 dollár körüli ár akkor sem volt barátinak nevezhető, de jóval olcsóbb volt, mint a korszak belső használatra szánt szoftvereinek legalább dupla költsége. Ráadásul a Photoshoppot, rövid ismerkedés után bárki képes volt alapszinten kezelni. Ehhez hozzájárult még az Adobe kiváló marketingje, így a szoftver – bár koránt sem volt tökéletes – elég sikeresnek volt mondható.
Az első verzió a Display és az ImagePro képességeit, vagyis a behívott fotók többféle formátumba való mentésének lehetőségét, az egyes képterületek kijelölését, többszintes világosság korrekciót, színegyensúly, színezet és telítettség beállítást, valamint egy kezdetleges festményhatású effektet is tartalmazott. Mindezeken felül a 10 hónapos fejlesztés során új színmódosító eszközök, tónusgörbe (Curves) és szintek (Levels) lehetőség, valamint klónozó bélyegző (Stamp) eszköz is belekerült.
A Photoshop új verziójának készítése gőzerővel folyt tovább és a következő év nyarán megjelenhetett a 2.0 változat. Az Adobe és képszerkesztője számára az Aldus PhotoStyler jelentette a legnagyobb konkurenciát. Ez volt a képszerkesztő szoftverek felvirágzásának időszaka, amikor a nagyközönség számára is elérhetővé vált a digitalizált fotók manipulációja. Néhány cinikus vélemény szerint a Photoshop sok dolgot eltanult az említett konkurenstől. Mindenesetre a szintén csak Macintoshra megjelent Photoshop 2.0 már munkagörbéket (Paths) is tartalmazott, ezen kívül támogatta a nyomtatáshoz kifejlesztett CMYK színteret, a Duotone (kétszín) hatást és megjelent a görbék szerkesztéséhez használatos Pen eszköz. Az új verzió támogatta az Adobe vektorgrafikus szoftvere az Illustrator fájljait is.
1992 februárjában lát napvilágot a Photoshop 2.5 verzió, melyben megjelennek a paletták és a 16 bites képek támogatása. Két hónap elteltével az Adobe kiadja a v2.5 Windows (3.1) változatát is, ugyanezekkel az újdonságokkal. Ebben a verzióban már saját menüpontot kapnak a Photoshop szűrői (Filter). Sajnos az első példányok egy komoly memóriakezelési hibával kerülnek forgalomba, ezért a fejlesztő kénytelen kiadni egy javítást 2.5.1 verziószámmal. A szoftver már 2MB helyett 4 MB RAM-ot kíván, ezáltal jóval stabilabban fut elődjénél.
Nagykorúvá válva
Bár a 3.0-as verzió 1994-es megjelenésére a Photoshop már komoly versenyzőnek számít a képszerkesztés terén, nagykorúvá ezzel a kiadással válik, hiszen itt jelenik meg a szerkesztésben mai napig elmaradhatatlan rétegkezelés lehetősége. A Layers paletta teljesen új, szinte korlátlan lehetőségeket terem a képek manipulálásában. A Photoshop lassacskán a grafikai- és filmstúdiók, valamint reklámcégek alap képszerkesztőjévé válik. Ennek egyik lépése, hogy az Adobe az év folyamán felvásárolja a nagy konkurenst az Aldust. A Photoshop korábbi Windows verziójának teljesítményével akadtak gondok a Mac változathoz képest, de a 3.0-es kiadásnál végre javítanak ezen is. A kezelőfelületben is komoly változás szemtanúi lehetünk. Itt jelennek meg ugyanis a lebegő paletták, melyek a mai napig meghatározzák a szoftver arculatát.
A szoftver az otthoni felhasználók körében is egyre népszerűbb, mivel ebben az időszakban kezdenek elterjedni az olcsóbb, LCD kijelzős digitális fényképezőgépek. Megkezdődik tehát a digitális fényképek dömpingje, mely magával hozza a képszerkesztés iránti megnövekedett igényt is.
A 4-es Photoshopra 1996 végéig kell várnunk. A korszak az internet – az úgynevezett dot.com robbanás – fellendülésének időszaka. Pályára lép a Macromedia Flash szabványa is. Az új Photoshop verzió a korrekciós rétegek (Adjustment layers) bevezetésével hoz újat, és ebben a változatban kapjuk meg először az automata lépéssorok, vagyis Action-ök szerkesztésének lehetőségét. Ezeknek köszönhetően gyors makrókat menthetünk egy képen elvégzett szerkesztési lépéseinkből, majd ezt a makrót (vagy Action-t) más fotókon is lefuttathatjuk. Az Adobe szükségét érezte, hogy a kezelőfelületet is egységessé tegye az össze terméke, így a Photoshop esetében is. A felhasználók így minden Adobe terméknél a jól megszokott munkafelületen dolgozhatnak, sokkal egyszerűbben átszokva a másik szoftverre.
1998. május az új mérföldkő, mely az 5.0 verzió megjelenését hozza. A Photoshop ettől a verziótól kezdve kezeli az ICC, és más külső alkalmazások által a képekhez rendelt színprofilokat. Megjelenik a többlépéses visszavonást is lehetővé tevő History paletta és History ecset, valamint a mágneses lasszó eszköz, a még pontosabb kijelölésekhez. A képekre írt szövegek ettől kezdve már nem csak statikus feliratként, de szerkeszthető rétegként is kezelhetők. Az Adobe kiadja saját webszerkesztőjét az ImageReady-t.
A következő évben a v5.5 változat hoz némi felfrissülést, melyben már a Save For Web mentési lehetőséget is megtaláljuk, további webre optimalizált eszközökkel együtt. A Photoshop alkalmassá válik teljes grafikus weboldalak szerkesztésére, feldarabolására és HTML-ként való mentésére. A Slice eszközzel darabolt image map-ek menthetők és komoly átjárhatóságot kapunk az ImageReady szoftverbe. Újdonság az egyedi képkivágó kiegészítés az Extract bevezetése is.
2000 októbere hozza el a következő teljes (6.0) verziót, amely Windows 2000 és Mac OS X kompatibilis. Megjelenik benne a Liquify lehetőség, melynek segítségével viszonylag könnyedén torzíthatunk a kép kívánt elemein, karikatúraszerű hatást érve el például egy portrén, vagy soványabbá téve a képen látható modellt. Szintén újdonság a vektoros alakzatok alkalmazása a bitmap képeken. A felvitt alakzat (Shape) így tetszőlegesen szerkeszthető, veszteség nélkül nagyítható, kicsinyíthető. Bevezetésre kerültek a különböző rétegstílusok (Layer Styles) és összhatásmód opciók (Blending Options).
A Photoshop ekkora már olyan szolgáltatásokat is tartalmaz (pl. színmenedzselés) melyek az amatőr felhasználók számára nem biztos, hogy kifizetődőek. A drága, profiknak szánt szoftver helyett ezért az Adobe kihozza a kistestvért, mely a Photoshop Elements nevet kapja. Az Elements a képszerkesztéshez szükséges legfontosabb eszközöket örökli a Photoshoptól egy integrált katalogizáló, megosztó és képnézegető résszel kiegészítve.
A 2002 elején kiadott Adobe Photoshop 7-ben is egy új képnézegető katalogizáló kerül bevezetésre. A szoftver immár teljesen vektorosan kezeli a felvitt szövegeket. A felhasználó saját ecsetmintákat menthet, a Photoshop pedig a Healing Brush és Patch Tool retusáló eszközökkel egészül ki, melyek még észrevétlenebb klónozást tesznek lehetővé a másolt terület környezetében lévő pixeleket is figyelembe véve. A szerkesztést a személyre szabható és menthető munkafelület teszi kényelmesebbé és a frissen megjelent kötegelt átnevezés (Batch Rename) parancs.
Kreatív hely
A 7-es verzió volt az utolsó egyedi kiadás, az ezt követő 8-as változat már Photoshop CS (Creative Suite) néven kerül a boltokba egy nagyobb, összefüggő, kreatív programcsomag részeként. Erre 2003 őszén kerül sor. A friss Photoshop átdolgozott rétegkezelést kap, melynél rétegcsoportok létrehozása is lehetséges. Bevezetik az Apply Color, és a sötét valamint világos képterületeket kiegyenlítő Shadows/Highlight menüeszközt. A valódi objektívek elmosását utánzó Lens Blur effektus és a hisztogram paletta további könnyítés a képszerkesztők számára. A webszerkesztők egy továbbfejlesztett Slice (daraboló) eszközt kapnak.
Az Adobe a webszerkesztő alkalmazások terén is átveszi az kulcspozíciót, mégpedig régi módszerével a konkurencia felvásárlásával. 2005-ben megveszik a Macromediát a Dreamveawer és Flash szoftverek tulajdonosát. Ugyanebben az évben jelenik meg a CS2 programcsomag, közte az új Photoshop verzióval, mely különösen nagy figyelmet fordít a digitális fotók szerkesztésére. Megújul a 7-es verzióban bevezetett saját képmenedzser, és Bridge néven folytatja útját. Megjelenik az új távlatpont (Vanishing Point) eszköz. Segítségével a perspektívatorzulást figyelembe véve klónozhatunk. Kapunk egy új, szinte korlátlan torzító lehetőséget (Image Wrap), az optikai hibákat javító lencsekorrekciós eszközök, egy újfajta klónozó ecset (Spot Healing Brush) és egy finomabban konfigurálható élesítő szűrő (Smart Sharpen). A Photoshop Elements szoftverből végre átkerül a nagytestvérbe a vörösszemet eltüntető ecset. Újdonság a vektoros objektumok kezelése (Smart Objects), valamint a nagy kontrasztátfogású ún. HDR képek készítése, eltérő expozíciójú fotók keverésével.
Főleg teljesítményben érezhető a változás a néhány hónappal később kiadott CS3 verziónál, melyet mobil eszközökre és Intel-alapú Macintosh gépekre is optimalizáltak. Ennél a változatnál már a publikus béta verzió is letölthető volt. A szerkesztő eszközök terén egy új, egyszerűbb kijelölőt kaptunk (Quick Selection Tool), valamint egy jobban beállítható fekete-fehér konvertert. Frissült új lehetőségeket kapott a Camera RAW plugin, A Smart Filters szolgáltatásnak köszönhetően külön rétegeken, bármikor átállíthatóként kezelhetjük az effektusokat egy képen. Tovább finomodtak a klónozó eszközök beállításai. Ezúttal már öt különböző klónforrást kezelhettünk az új Clone Source palettán.
A CS3 programcsomag a korábban felvásárolt Macromedia szoftvereket is tartalmazta, és Standard valamint Extended kiadásban is megvásárolhattuk. Az utóbbiban különleges 3D és mozgókép szerkesztő eszközöket is kaptunk.
2008 második fele a Lightroom 2.0 és a Photoshop eddigi legfrissebb, CS4 változatának megjelenését hozta. Ennél ismét a teljesítmény növelésére helyezték a hangsúlyt. Az új verzió már GPU-alapú gyorsítást is használ, finom képzoomolási és mozgatási lehetőséggel. Ennek köszönhetően 3D objektumok behívása, szerkesztése, forgatása és festése is lehetséges. A 2D képszerkesztő felület az átláthatóbb Adjustment (korrekciók) és Mask palettával fokozza a kényelmet, de nem csak a kényelem, hanem a maszkolt területek beállításai is nagyot léptek előre. Úgyszintén komoly változáson estek át a színkorrekciós lehetőségek. Egy újfajta átméretezési lehetőséget is kapunk, mely figyelembe veszi a képtartalmat is, és a fontosabb részeken nem torzítja a képet. A kezelőfelület ezúttal is megújult, a legfontosabb beállítások felső ikonsorával és a jobban konfigurálható, elrejthető panelekkel.
A Photoshop az elmúlt 20 évben nem csak a fotószerkesztés „szűk” világára, de a tömegmédiára , sőt a kultúrára is hatással volt. A „fotosoppolni” kifejezés szinte önálló igévé vált számos nyelven, és a szoftvert jobbára azok is ismerik és elismerik, akik nem is használják. A szoftver önállóan is ihletője volt számos művészeti alkotásnak, nem is beszélve arról, hogy számos művész alkotó eszközévé vált.
Megteremtője Thomas Knoll, ma is a Photoshop fejlesztésén dolgozik az Adobe berkein belül. Feladata jelenleg a Camera RAW alkalmazás csinosítgatása. Testvére, John továbbra is az ILM-nél dolgozik. A régi családi ház pincéjében már csak ritkán kerülnek elő a vegyszeres tálak, de egy számítógép még mindig üzemel ott, rajta az új évezred „sötétszobájával” a Photoshoppal.
