Felépítés
A nagylátószögű Sigma objetkívek sorozatunk utolsó darabjaként jöjjön az általános széles látószöget kínáló 24 mm-es f/1,4-es.
Bár régebben a 28 mm volt az a gyújtótávolság, amivel a legtöbb nagylátószögű objektív készült (legyen az fix, vagy egy alap zoom eleje), néhány éve ezt a 24 mm-es váltotta fel. A kicsivel nagyobb látószöget kínáló objektív fejlesztése jóval komolyabb erőfeszítéseket kíván, így ezek többnyire drágábbak, nagyobbak és nehezebbek is, mint a 28 mm-es társaik. Az eltérés mértéke persze függ a fényerőtől, így a nagyobb fényerejű objektívek között nagyobb az eltérés (az f/2,8-as fényerejűek esetében minimális a különbség). A nagyobb látószögért és a jó fényerőért azonban ezt a békát le kell nyelnünk.
A Sigma 24mm f/1,4 DG HSM tehát a manapság szokványosnak mondható nagylátószöget kínálja, amely számszerűen kifejezve 84 fokos átlós látószöget jelent.
Az objektívet 15 lencsetagból építették fel, ezek közül három F típusú alacsony szórású (FLD – „F” Low Dispersion), négy speciális alacsony szórású (SLD – Special Low Dispersion) és kettő pedig aszférikus tag. Az alacsony szórású tagok a laterális (transzverzális) kromatikus aberráció csökkentésében játszanak szerepet, míg a hátsó aszférikus tag a geometriai torzítást és a sarkokban előforduló asztigmatizmust minimalizálják.
A nagy fényerő ellenére nem kell óriási objektívre gondolnunk, itt a frontlencse csupán 50 mm átmérőjű, szűrőből 77 mm-est helyezhetünk az objektív elejére.
Az automatikus élességállítást itt is ultrahang frekvencián működő HSM motorral oldották meg, a fókuszálás így gyors és csendes. A belső élességállításnak köszönhetően a frontlencse nem fordul el és nem is mozog előre-hátra az élességállítás során (a hátsó lencsetag itt is csak 1 cm-t mozdul el), így kisebb esély van arra, hogy az objektívbe porszem kerüljön.
A Sigma 24mm f/1,4 DG HSM Art modellhez az első és hátsó kupakokon kívül egy puha gyöngyvászon tokot, valamint bajonettes szirom formájú napellenzőt kapunk.
A specifikáció a Sigma 24mm f/1.4 DG HSM A adatlapján tekinthető meg.
Használati tapasztalatok
Mint már fentebb jeleztük, nem óriási objektívről van szó, az f/1,4 fényerő ellenére az optika tömege csupán 665 grammos. Na jó, persze ez sem a pehelysúly tartománya, de ez a tömeg már a jól használhatók közé sorolható, így nem kell arra számítanunk, hogy egy órás fotózás után leszakad a nyakunk, vagy a csuklónk fájni kezdene…
A bajonett és a tubus fémből készült, s hasonlóan a 20 és 14 mm-es modellekhez, itt is csupán a tárgytávolság skálához közeli 3 cm széles részen találunk hőstabil polikarbonát borítást.
Viszont a bajonett körüli időjárásálló gumi szigeteléssel már nem ennyire egységes a helyzet, hiszen míg a 14 mm-es kínál ilyet, a 20 mm-esen és a 24 mm-esen hiába keresünk hasonlót, így időjárásállóságról ez esetben nem beszélhetünk.
A fókuszgyűrű kb. 2,5 cm szélességben sűrűn bordázott, elforgatása könnyedén történik, akadás, szorulás nincs. A teljes tárgytávolság tartományt a gyűrű 90 fokos elfordításával járhatjuk be, amely kellően finom kézi élességállítást tesz lehetővé.
A HSM meghajtásnak köszönhetően a fókuszgyűrűvel bármikor elmozdíthatjuk a fókuszáló lencsecsoportot, akár automatikus élességállítást követően is van lehetőség kézi finomhangolásra (feltéve, hogy nem követő fókusz módban vagyunk).
Focus breathing egész enyhén jelentkezik, közelpontra állítva az élességet csak egy paraszthajszállal lesz kisebb a látószögünk.
Távolságskálát a fókuszgyűrű és a bajonett között, egy kis ablak mögött találunk, ezen méterben és lábban is feltüntették a fontosabb tárgytávolságokat, mint a 25 cm-es közepontot, a 30, a 40 és 60 cm-t, az 1 métert valamint a végtelent. Hozzávetőleges mélységélesség skála is megtalálható a kis ablakon, de csak F8 és F16 rekeszre. Hiperfokális távolságot külön nem jelöltek a skálán, erre elviekben a mélységélesség-skála használható.
Kapcsolóból egy került az objektívre: az AF/MF kapcsoló.
Az objektív kompatibilis a Sigma USB dokkolójával, amelyben a fókuszrendszer finomhangolása, valamint a firmware frissítése végezhető el.
