A Sigma USB dock

0

Egy-két évtizeddel ezelőtt, amikor még a profi fotósok filmre dolgoztak, illetve amikor még a digitális fényképezőgépek felbontása nem volt ilyen óriási, mint manapság, még senkit sem érdekelt, mennyire pontos egy objektív. Az újságban lehozott, jó esetben 100 dpi-s szürkeárnyalatos képekhez, majd a minőségibb, színes magazinok 300 dpi felbontásához is bőségesen elengedő volt az akkori technika által kínált pontosság.

A fotózás digitalizálása azonban olyan fejlődést indított el, amely már nem tette lehetővé a régi objektívek profi felhasználását, sőt, ma már némely amatőr DSLR-nél is előfordul, hogy a gyenge láncszem az objektív.
A nagy felbontású (APS-C-nél 24 Mpixeltől, full-frame-nél 36 Mpixeltől) szenzorok olyan minőségi követelményeket támasztanak már az objektívekkel és fókuszrendszerekkel/fókuszmeghajtásokkal szemben, amelyeket a régi, egyszerűbb objektívek már nem képesek teljesíteni. A tűéles rajzolat mellett ma már fontos a gyors, nagy nyomatékú és pontos fókusz meghajtás is.

Mindez azonban még mindig kevés, ha a váz és az objektív nem annyira illenek össze. Ez pedig azonos gyártón belül is előfordulhat, hiszen a gyártás során óhatatlanul létrejönnek pozitív és negatív előjelű eltérések az ideálishoz képest, s ha egy adott váznál és/vagy objektívnél ezek előjele azonos és összeadódnak, akkor komoly eltérések is adódhatnak, így fókusz problémákat is tapasztalhatunk (lásd front- és backfocus jelensége, amikor a kívánt fókuszhoz képest rendszeresen előrébb, vagy hátrébb áll be az élesség).

A hiba javítására már évek óta kínálnak az egyes komolyabb fényképezőgépek autofókusz finomhangolási lehetőséget, ez azonban a zoomobjektíveknél csupán a két szélső állásánál tesz lehetővé közelebbre vagy távolabbra fókuszálást, a közbenső helyzeteknél nem. Ráadásul felhasználás függvénye, hogy mi a fontosabb: a gyorsaság (lásd sport- és akciófotózás), vagy a fókusz (lásd tájkép vagy természetfotózás).

A Sigma a Global Vision és a felső kategóriás Art objektívjeinek 2012-es bemutatásakor jelentette be a az USB dokkolóját, amelynek köszönhetően a fotósok otthon is képesek lesznek nem csupán a firmware frissítésére, de az objektív fontos működési paramétereinek módosítására is, mint a fókuszé és a stabilizátoré, de egyéb egyedi beállítások elvégzése is lehetővé válik.


Maga az eszköz külsőre semmi extrát nem mutat. Egy papír dobozban forgalomba kerülő elektronikus kütyü, amit Canon EF, Nikon F, Pentax K, Sigma S és Sony A bajonettel vásárolhatunk meg. A dokkoló a Global Vision koncepciója alapján készült egyes Art, Sports vagy Contemporary modelleket támogatja, de a különböző típusok esetében a szolgáltatások választéka is eltérő lehet.
Jelenleg a következő Sigma objektívekkel használható az USB dock (a linken az adott objektív tesztje érhető el):

Az eszköz használata igen egyszerű, csupán fel kell telepítenünk számítógépünkre a Sigma Optimization Pro szoftvert, csatlakoztatni az USB dokkolót az objektívhez és összekötni azt a számítógéppel.

Logikus lenne, ha a csatlakoztatás micro USB-USB kábellel történne, de a Sigma ezzel szemben speciális megoldású csatlakozót alkalmazott Ez persze alapvetően nem nagy baj, csupán így figyelnünk kell, hogy ne kavarjuk el a kábelt a többi közé, mert első ránézésre nehéz lesz különbséget tenni (a kis csatlakozó nagyon hasonlít a mico USB-re).

A próbához egy Nikon végű Sigma 150-600mm f/5-6,3 DG OS HSM objektívet és egy hozzá való, Nikon F bajonettes USB dokkolót kaptunk.

Az összekötés után a szoftver elindítható, amely internetkapcsolat esetén első körben rákeres az esetleges frissítésekre, már ami a dokkolót és az objektívet érinti. Ha talál új frissítést, fel is ajánlja annak telepítését.

A Sigma Optimization Pro két fő feladatot valósít meg: egyrészt a már említett firmware frissítésre használható, másrészt pedig az objektív testre szabására.

Utóbbi három területből áll:

  • a fókusz finomhangolása (nem csak a két szélső állásban)
  • az AF utáni azonnali kézi élességállítás beállítására
  • egyedi beállítások elvégzésére


A legérdekesebb és nyilván a leghasznosabb mind közül a fókusz finomhangolása, amely főképp a nagy fényerejű, kis mélységélességű, pontos fókuszálást igénylő objektíveknél a legkritikusabb.
A 150-600mm-es Sports objektívnél 150, 250, 400 és 600 mm-es álláshoz rendelhetünk hozzá fókusz eltolást, méghozzá négy tárgytávolságnál: 2,6 méternél, 6 méter, 15 méternél és végtelennél. Az egyes pozíciókban ±20 értékkel térhetünk el az alapértéktől.

A beállított módosításokat elmentve azok beíródnak az objektívbe és ettől kezdve az összes csatlakoztatott fényképezőgépnél aktiválódik (vagyis ha több vázunk van, akkor mindegyik váznál ugyanazok az eltolás értékekkel dolgozik majd az objektív, szemben a vázon belüli fókusz finomhangolással, amely vázanként és objektívenként eltérő beállítású lehet).

Az AF utáni azonnali kézi élességállítás, azaz a Full Time MF beállítása két lépcsős, egyrészt engedélyezni, vagy letiltani lehet, másrészt ha engedélyezzük, akkor megadhatjuk a fókuszgyűrűre vonatkozóan azt a minimális elforgatást, amelyet az objektív utólagos kézi élességállításnak tekintsen.


Az egyedi beállítások között két C regiszter használható, mind a C1-be, mind a C2-be beállíthatunk egy-egy adott felhasználási módhoz paramétereket, amelyek a következők:

  • AF sebesség:
    • gyors, sebesség prioritásos
    • standard működés
    • finom mozgású, lassabb fókusz
  • fókusz határoló: megadható az élességállítás tartománya, nem csupán minimum érték, hanem maximum is
  • stabilizátor beállítása:
    • dinamikus keresőkép, enyhe élőkép stabilizáláshoz
    • standard
    • visszafogott keresőkép mód, erős stabilizálással

A fókusz határoló segítségével lekorlátozható az a tartomány, amiben az objektív élességet próbál állítani. Így amikor a téma nem elég kontrasztos, akkor nem kezd el az objektív a teljes tartományban hintázni, hanem csak az előre megadott sávon belül mozog. Jól jöhet akkor is, amikor egy rendezvényen az események a fix helyen álló fotóstól állandó távolságra történnek, miközben az előtérben vagy a háttérben is lehet mozgolódás. A fókusz határoló beállításával ilyenkor elkerülhető az előtérre vagy a háttérre történő téves élességállítás. A funkció lesből történő madárfotózásnál is nagy segítség lehet.

Ezeket a C1 és C2 regiszterbe menthető egyedi beállításokat az arra alkalmas objektívek Custom kapcsolójánál választhatjuk ki.

Mindez persze akkor lenne igazán praktikus, ha ehhez nem kellene PC (vagy notebook), hanem akár Wi-Fi-n keresztül tudnánk a dokkolóval akár okostelefonon keresztül kommunikálni. Ennek technológiai akadálya nem hiszem, hogy volna, csupán a dokkolóba kellene egy akkumulátort helyezni és felkészíteni a Wi-Fi-s kommunikációra. Ez azonban egyelőre még nem érhető el, így csak a notebookos megoldás marad.

A Sigma USB dokkolója mint látható, olyan lehetőségeket kínál, amely más gyártónál még nem, vagy csak részben érhető el (lásd Tamron is rendelkezik a Tap-in Console-jával, ami hasonló a Sigma dokkolójához, már ami a fókuszálás és fókusz limitálást jelenti, de ott a fókuszt 4 helyett 3 lépésben állíthatjuk, illetve a Full-Time Manual fókuszálás érzékenysége is csak 3 lépésben adható mega Sigma 15 lépésével szemben). A firmware otthoni frissítése önmagában pozitívum, a remek testre szabhatóság pedig tovább növeli az eszköz jelentőségét. Az egyelőre csak kábeles összeköttetés talán a következő verzióban már Wi-Fi-vel is bővülhet, főleg, ha a Sigma fejlesztői is olvasnak minket. 🙂

Összességében nagyon jó kezdeményezésnek érezzük a Sigma részéről az USB dock megalkotását, amely az igényes amatőr fotósoktól a profikig sokaknak segítség lehet.

Az USB dokkoló ára bruttó 15.900 Ft.