Sigma 18-35mm f/1,8 DC Art – teszt

0
962

Felépítés

A Sigma 18-35mm f/1,8 DC Art objektíve nem egy nagyon friss darab, még 2013-ban jelentette be a japán gyártó (igaz, itthon csak 2014-től volt kapható). Ennek ellenére két okból is fontosnak tartjuk most tesztelni ezt az objektívet: egyrészt szeretnénk a Sigma lehető legtöbb Art szériás objektívét kipróbálni, és ez a modell még nem járt nálunk, pedig képességei alapján még ma is, és – amíg ki nem jön az utódja – holnap után is remek objektív lesz, másrészt a korai tesztek sok esetben még 18 Mpixeles szenzorú géppel készültek, pedig a ma kapható APS-C szenzoros DSLR-ek mind 24 Mpixel felbontásúak.

Az APS-C szenzorhoz tervezett objektív a kisfilmesnél kisebb képméret miatt olyan látószöget kínál, mint egy Leica képkockára dolgozó 27-52mm-es (Nikon) vagy 29-56 mm (Canon) zoom. Apropó zoom, nyilvánvaló, hogy ez a 2×-es zoomátfogás nem túl komoly, éppen ezért ne is úgy gondoljunk erre az objektívre, mint általában a zoomokra, hogy kompromisszum a képminőség terén (merthogy zoom…). Sőt, én javasolnám, hogy amint azt a Sigma 24-35mm f/2 fulll-frame objektívnél már tettük, ezúttal is inkább kezeljük ezt a modellt tripla fixként, azaz mint egy 18 mm-es, 24 mm-es és 35 mm-es fix objektívet, egyetlen tubusban (persze lehetne még a 28 mm-t is ide sorolni, csak APS-C-n annak túl sok jelentősége nem lenne). A lényeg, hogy enyhe nagylátószögtől kb. a standard látószögig juthatunk el vele, így két vagy három fix gyújtótávolságú objektívet lehet vele helyettesíteni úgy, hogy olyan fényerővel dolgozhatunk, mintha valóban fix gyújtótávolságú objektívünk lenne, s ez benne az igazán remek. Ezen felül azért meg kell említeni azt is, hogy míg full-frame szenzoros gépekhez bőven akadnak 24, 28, 35 mm-es fixek remek fényerővel, APS-C-re 18 mm-est nem igazán találunk (konkrétan nincs, ha engedékenyebbek vagyunk akkor manuális élességállítással ott a Samyang 16 mm f/2).

Egy szó, mint száz, hiánypótló darab, így már önmagában jár az elismerés a Sigmának, ha pedig a minőségével sem lesz baj, akkor pedig telitalálat lesz a javából.

Bár már jóideje piacon van a 18-35 mm-es nagy fényerejű zoom, azt is tudnunk kell róla, hogy ez már kompatibilis a Sigma USB dokkolójával, így az autofókusz finomhangolása és a firmware frissítés is elvégezhető, amely a jövőbeli vázakkal való kompatibilitás miatt fontos lehet.

Az optikát 17 lencsetag alkotja, amelyek közül négy aszférikus, öt pedig szuper alacsony szórású (SLD – Super Low Dispersion), ezek pedig jótékony hatásúak mind a geometriai torzításra, mind a képsarokban jelentkező asztigmatizmus (kóma) csökkentésére, mind pedig a kromatikus aberráció minimális szinten tartásában.

Az élességállításért ultrahang frekvenciás fókuszmotort építettek a fényképezőgépbe, amely csendben és egész gyorsan teszi a dolgát. Az objektív nem csak belső élességállítású, azaz fókuszálás során a frontlencse se nem fordul el, se nem mozog előre-hátra, hanem belső zoomos is, vagyis 18 mm és 35 mm között az objektív hossza változatlan.

Az objektívhez egy puha gyöngyvászon tokot is mellékel a gyártó, amit övre is felfűzhetünk, illetve természetesen jár az objektívsapka és egy méretes, szirom formájú napellenző is.

A specifikáció a Sigma 18-35mm f/1.8 DC Art adatlapján tekinthető meg.

Használati tapasztalatok

A nagy fényerő miatt a Sigma 18-35mm f/1,8 DC Art nem tartozik a kisméretű objektívek közé, tömege napellenzővel és első sapkával 850 gramm, tehát súlyt biztosan nem spórolunk, még akkor sem, ha három objektívet helyettesítünk vele. Hossza 12 cm, a frontlencse átmérője 48 mm. Elé 72 mm-es szűrők helyezhetők.

Az Art széria tagjaként az objektív tubusa teljes egészében fém, illetve bajonettje is fémből (rézből) készült. Időjárásállóságot adó gumi szigetelés viszont nincs az objektív bajonetthez csatlakozó végén.

Az objektív zoomgyűrűje és fókuszgyűrűje is hasonlóan bordázott (a fókuszgyűrű enyhén sűrűbben), s mindkettő széles, előbbi 2 cm, utóbbi 2,5 cm szélességű.

A zoomtartomány kb. 45 fokkal bejárható, a kis átfogás miatt azonban így is precízen beállítható a kívánt kivágás. A zoomgyűrűn a legfőbb gyújtótávolságok feliratai is megtalálhatók, így a 18, 24, 28 és 35 mm.

A fókuszgyűrű a HSM motor miatt teljesen körbeforgatható, de fizikailag is kapcsolódik (dörzshajtással) a lencsetagokhoz. Közelpontból végtelen tárgytávolsághoz mindössze 130 fok elfordítással eljutunk. A távolságskálán 28 cm, 35 cm, 40 cm, 50 cm, 70 cm, 1 méter, 2 méter és végtelen jelöléseket találunk, mélységélesség jelzés viszont nincs.

A bal oldalán lévő autofókusz/manuális élességállítást beállító kapcsolón kívül más kapcsoló nincs az objektíven.

Elérhető kis mélységélessége és nagy fényereje miatt videózásnál is hasznát vehetjük, ráadásul profi felhasználásnál zavaróként jelentkező fókuszlégzés is minimális. Enyhén parfokálisnak is nevezhetjük az objektívet, legalábbis a 18 mm-en beállított élesség 24 mm-nél még egészen jó, 35 mm-nél viszont már nem ott lesz az élesség, ahol nagylátószögnél hagytuk.

Látószög változás a tárgytávolság függvényében