Felépítés
A Sigma pár éve kezdte el komolyan megújítani az objektív kínálatát és hozta el a profi felhasználásra szánt Art szériáját. A sorozat ma már rengeteg olyan objektívet tartalmaz, amely kiváló képminőséget kínál, így a tavalyi Photokinán bejelentett, full-frame szenzoros géppel is használható 12-24mm f/4 DG HSM Art modellről már akkor sejteni lehetett, hogy szintén egy igen ütős darab lesz.
A 12-24mm-es gyújtótávolság tartomány nem számít nagyon ritkán alkalmazottnak, hiszen pont ilyen átfogást kínál a Nikon is, de a Canon sem marad tőle távol a 11-24mm-es objektívével.
A Sigma eddig három 12-24mm-es objektívet készített, az elsőt még 2003-ban jelentette be. A Sigma 12-24mm f/4,5-5,6 EX HSM DG kevésbé volt sikeres, mint várták, ennek oka lehetett a csak átlagos fényerő és a sarkokban már nem túl jól rajzoló konstrukció.
Az első modellt 2011-ben váltotta le a Sigma 12-24mm f/4,5-5,6 EX DG HSM II, amely újra tervezett optikai felépítéssel és F típusú alacsony szórású tagokkal készült, kivitelét tekintve pedig már időjárásálló volt.
A harmadik, egyben legfrissebb tag a Sigma 12-24mm f/4 DG HSM Art, amelynek optikai felépítését szintén tovább finomították és immár alacsony szórású aszférikus tagot is alkalmaztak az öt F-típusú alacsony szórású (FLD) és a két hagyományos aszférikus tag mellett.
A teljes zoomtartományban fix fényerőt kínáló objektív brutális, 76 mm átmérőjű frontlencsével rendelkezik, amely vélhetőleg a sarkokban is remek minőség érdekében kissé túl is biztosított, hogy a minőség szempontjából kritikus lencse szélei már ne vegyenek részt a full-frame szenzorra vetített kép alkotásában. A próbánk szerint az objektív 47 mm széles és 38 mm magas képet alkot, amelyből a 36×24 mm-es full-frame szenzort használva remélhetőleg tényleg csak a tűéles belső képrészlet kerül rögzítésre.
A gyújtótávolság tehát 12-24 mm közé állítható, amely igen nagy, 122 fokos átlós, illetve 112 fokos vízszintes látószöget jelent, mindeközben a fényerő f/4 értékű.
Az élességállítást itt is gyűrűs ultrahangos motor végzi, amely a gyártó által közölt információk szerint 1,3× nagyobb nyomatékú, mint a korábbiak, ez pedig elméletben gyorsabb élességállítást jelenthet. A fókuszálás egyébként csendesen történik, s a sebességre sem lehet panasz.
Az objektív belső élességállítású, így a frontlencse se nem fordul el, se nem mozog előre-hátra élességállítás során. A zoom használatakor azonban az első lencsetag kis mértékben hátra mozdul, bár az integrált napellenző miatt ez az objektív hosszát nem befolyásolja. .
Az objektívhez egy gyöngyvászon tokot és a már említett, fixen rögzített szirom formájú napellenzőt, valamint egy 102 mm átmérőjű védő kupakot kapunk.
A frontlencse elé szűrőt nem tekerhetünk fel és hátsó szűrőtartót sem alakítottak ki.
A specifikáció a Sigma 12-24mm f/4 DG HSM A adatlapján tekinthető meg.
Használati tapasztalatok
A Sigma 12-24mm f/4 DG HSM Art dobozából történő kibontása során az első élmény maga az objektív tömege volt. De most nem arra kell gondolni, hogy milyen remek könnyű objektívet foghatunk a kezünkben, épp ellenkezőleg. Itt a nagy tömeg volt az élmény alapja. Persze jobban bele gondolva az 1 kg tömegű objektív + még a gépváz súlya egy teljes napos fotózás során kevésbé tud élményszámba menni, de ha ez az ára a kiváló képminőségnek, akkor ezt a kompromisszumot meg kell kötni. A másik kompromisszum meg majd úgyis az ár lesz.
A gyöngyvászon tokból kiemelve az objektívet újabb meglepetés várja a fotóst, ez pedig a brutális méretű frontlencse. Műszaki emberként pedig azt kell mondjam, hogy gyönyörű darab ez az objektív. Lötyögés sehol sem tapasztalható, a masszivitás maximális, a zoom- és fókuszgyűrűk ideális keménységűek.
A precízen megmunkált bajonett körül a nedvesség bejutását gátló gumi szigetelés fut körbe.
Mind a vázhoz közelebb eső zoomgyűrű, mind az elől található fókuszgyűrű kb. 1 cm szélességű, bordázatuk megegyező.
A teljes zoomtartomány bejárásához 70 fokkal kell elforgatnunk a zoomgyűrűt, míg az élességállítás teljes tartománya a fókuszgyűrű 140 fokos elfordításával járható be.
Távolságskálát a zoom és fókuszgyűrű között találunk, ezen méterben és lábban tüntették fel a fontosabb tárgytávolságokat, mint a 24 cm-es közelpont, a 30 cm, a 40 cm, a 60 cm, az 1 méter, valamint a végtelen.
Az élességállító gyűrűt HSM objektívről lévén szó, bármikor elfordíthatjuk, akár automatikus élességállítást követően is van lehetőség kézi finomhangolásra
Az objektív varifokális kialakítású, azaz a teljes nagylátószögű állásban fókuszált helyzet rögzítését követően a zoomot használva elvész az élesség más gyújtótávolságon. Ha parfokális volna az objektív, az videózásnál, valamint kézi fókusz rögzítés esetén lehetne hasznos.
Szintén videózásnál lehet fontos kérdés a focus breathing jelenség, amely ennél az objektívnél is tetten érhető, vagyis közelpontra állított élességnél nagyobb látószöget kapunk, mint végtelen tárgytávolságnál.
Kapcsolóból mindössze egy található az objektíven, ez pedig az automatikus vagy manuális fókuszt állító AF/MF kapcsoló.
Ennyit a külsőségekről, nézzük most azt, milyen minőséget kínál nekünk az új 12-24mm-es Sigma nagylátó. Lapozz!
