Manapság úgy nyúlunk a Xenon gázas vakuk után, mint ha mindig is léteztek volna. Pedig a XIX. században még villanóport használtak, amely nem csupán nagy fényével volt érdekes. Tudod mi következett a villanás után?
A korai fényképészeket sokszor hozta nehéz helyzetbe a nem elégséges megvilágítás. XIX. században a fényképezés még gyerekcipőben járt, jóllehet, az akkori nyersanyagok már nem voltak rosszak, érzékenységük nem volt túl magas. A zárt térben, pl. szobában való fotózáskor a hosszú expozíciós idő okozta bemozdulásos életlenség senkinek sem tetszett, de jó megoldást nehezen találtak rá. Az első időkben magnézium huzallal próbálkoztak, William Crookes 1859-ben készítette el első, magnézium szál égésével megvilágított barlangfotóját. 1887-ben Adolf Miethe és Johannes Gaedicke fedezték fel a magnéziumnál könnyebben használható villanóport, amelyben szintén volt magnézium, por alakban, emellett azonban kálium-klorát (KClO3) is a keverék részét képezte. Utóbbi katalizátorként, oxigén forrásként funkcionált, így még hevesebb volt a magnézium égése. A villanóport kézben tartható tartókára helyezték, amelyet kézileg kellett begyújtani (vagy zsinórral szikrát adni neki). A kényelmetlen, nehézkes és veszélyes villanóport a XX. század elején először magnézium szálakat, később alumínium fóliát tartalmazó, egyszer használható villanólámpára cserélték. A vakublitz 1929-ben került kereskedelmi forgalomba. Igaz, ez sem volt túlzottan kényelmes, hiszen minden egyes villantás előtt új égőt kellett behelyezni a foglalatba. A mai vakuk elődjét, a xenon gázas, ívkisülésen alapuló villanócsövet a XX. század közepén fejlesztették ki. De térjünk vissza a villanóporra és annak használatára. Szóval mi is történt a villanást követően?
Nem újkeletű témáról van szó, mégis most érdemes újra elővenni, hiszen egyre több gép támogat 3D módokat, de nem mindenkinek van rá lehetősége, hogy ilyen gépet válasszon, pedig van már fotópályázat is ezekre a képekre. Azonban azoknak sem kell lemondani a sztereoszkópikus fotózásról, akik nem rendelkeznek 3D géppel, hiszen egy ingyenes és egyszerű program, plusz némi gyakorlat segítségével remek térhatású fotókat készíthetnek.
Ha azt kérdezik tőlünk, hogy miképp lehet készíteni teljesen elfogulatlan, valóban objektív objektív tesztet, akkor erre mindig azt kell válaszolnunk, hogy elképesztően sok munkával,...
Zack Arias közel 50 perces ingyenes oktatóanyaga a fehér hátteres fotózásról. A DEDPXL két, egyenként nagyjából 25 perces videót készített, amelyből megtudhatjuk,...