Legyen szó akár a gyerkőc első komolyabb néhány kilométeres bringaútjáról, vagy egy autós hírportál vadonatúj Ferrari tesztjéről, vagy akár egy világhírű extrémsportoló legújabb mutatványáról, ezen történések megörökítésében ma már igen komoly szerepet játszanak az akciókamerák. De pontosan mit is értünk akciókamera, vagy más néven sportkamera alatt? Nos, ez egy olyan digitális kamera, melynek felvételei láttán a megörökített események szerves részének érezheti magát a néző, köszönhetően a sokszor a felvételt készítő személyéhez hasonló „első szám első személyes” nézőpontnak. Kiemelt fontosságú, hogy ezek a készülékek rendkívül kicsik és könnyűek, így egyrészt bárhova könnyű felrögzíteni őket, másrészt pedig ily módon a lehető legkevésbé zavarják meg magát a megörökíteni szándékozott történést.
A strapabíró kivitelnek köszönhetően az akciókameráknak nem jelenthet gondot a rázkódás, a komoly porterhelés, a vízbe merülés vagy éppen néhány kisebb-nagyobb ütés. Az úgymond hagyományos képalkotó eszközöknél egyértelműen nagyobb látószög teljesen új perspektívát nyit meg előttünk, és bár ezek az apróságok elsősorban videózásra vannak kitalálva, adott esetben fotózni is lehet velük. A kezelhetőség a legtöbb esetben gyerekjáték egyszerűségű, a felvételek pedig általában microSD memóriakártyán tárolódnak el. A kijelző nem feltétlenül elvárás, de sokat segíthet a nézőpont kiválasztásában, csakúgy, mint a vezeték nélküli kapcsolaton keresztül az okostelefonokra átlőtt élőkép. Akciókamerát ma már szinte az összes elektronikai kereskedésben kaphatunk, még pedig igen széles árskálán mozogva, mielőtt azonban a piac aktuális nagyágyúival foglalkoznánk, tekerjük vissza egy kicsit az idő kerekét!
A kezdetek
Sokakban joggal merülhet fel a kérdés, hogy ezt az egész akciókamera őrületet ki és mikor indította el világhódító útjára? Erre sokféle válasz adható, az azonban tény, hogy az akciókamerákéhoz hasonló szolgáltatási körre már évtizedekkel ezelőtt komoly igény mutatkozott. A filmes szakma jeles képviselőinek már réges-rég mozgatta a fantáziáját, hogy milyen izgalmas lenne új szemszögből, például a főszereplő szemével megmutatni, illetve láttatni az eseményeket. Nyílt titok, hogy ebből a megközelítésből egyértelműen a sport tematika irányából mutatkozott a legkomolyabb érdeklődés az emberi testre, és elsősorban a fejre felapplikálható kamerák iránt. A témakör egyik nagy úttörője az a bizonyos Bob Sinclair volt, aki az 1960-as évek elején kitalálta, hogy a nézőknek megmutatja, hogy pontosan mit lát ő akkor, amikor ejtőernyővel a hátán kiugrik egy repülőgépből. Emberünk a kézben tartott kamerát túl instabilnak találta a zuhanás közbeni videózáshoz, így aztán Tom Ryan hathatós segítségével a sisakjára rögzítette a kameráját – a siker garantált volt.
Őrült száguldás
Ugyancsak ekkortájt kezdett a Forma 1 is nyitni az onboard, vagyis fedélzeti felvételek irányába. Az első próbálkozások mai szemmel nézve igencsak megmosolyogtatóak és egyben félelmetesek voltak, hiszen arra is akadt példa, hogy a szivar formájú kezdetleges F1 torpedók elejére nemes egyszerűséggel felkötöztek egy a pilóta arcát megörökítő operatőrt.
Ez persze nem igazán volt járható út, és ehelyett a kocsi karosszériájára, illetve a pilóta sisakjára próbáltak meg különböző kamerákat felszerelni. Többek között a háromszoros Forma 1-es világbajnok Jackie Stewart is nyitott volt a téma irányában, olyannyira, hogy egy alkalommal egy hagyományos Nikon fényképezőgépet szereltetett a sisakjára. No persze az ilyen és ehhez hasonló kezdetleges megoldásokat csak és kizárólag edzéseken próbálgatták, hiszen a nagy, nehézkes és körülményes kamerákkal nem kívántak belezavarni a pilóta verseny közben nyújtott teljesítményébe.
Canon – you can
A 70-es években a Steve McQueen nevével fémjelzett, Le Mans című filmben is komoly szerephez jutott a fedélzeti kamera: ez esetben nemes egyszerűséggel szigetelőszalaggal rögzítették az igencsak méretes és nehéz kamerát a színész bukósisakjához. 1972-ben a Sony látta meg a fantáziát a témában, és el is készített egy 16 milliméteres fekete/fehér viselhető kamerát, melynek lényegi része ugyan olyan kicsi volt, hogy fel lehetett rögzíteni sisakra, a kazettás egység és az akkumulátor viszont egy olyan külön csomagban kapott helyet, melynek tömege nem kevesebb mint 9 kilogramm volt.
Aztán 1985-ben napvilágot látott az első olyan készülék, melyet jó eséllyel a világ első igazi akciókamerájának nevezhetünk. Ez pedig nem volt más, mint a Canon Ci-10, melyet már a kezdetektől fogva úgy fejlesztettek ki, hogy kis cigarettásdoboznyi mérete, illetve kevesebb mint 300 grammos tömege révén egyszerűen sisakra szerelhető legyen. A világsiker és a széles körben történő elterjedés persze nem fenyegetett, olyannyira, hogy ma már szinte lehetetlenség fellelni egy ilyen őskorszaki Canon akciókamerát – a Ci-10 nem mindennapos felhasználásra készült és akkoriban még a piac sem volt érett egy ilyen termékre.
A GoPro sztori
A 2000-es évek elején egy bizonyos Nick Woodman azon kezdte törni a fejét, hogy hogyan lehetne megörökíteni kamerával azt, amit az extrémsportolók látnak kedvenc tevékenységük során, konkrétabban, hogy milyen módon lehetne kamerát applikálni egy szörfösre. Emberünk első körben mindenképpen valamilyen csuklóra rögzíthető megoldáson gondolkozott, és több, akkoriban forgalomban lévő készüléket is megpróbált ily módon használatba venni. Ezek azonban mind túl nagy és nehéz, illetve nem utolsó sorban igen sérülékeny eszközök voltak. Végül sikeresen megállapodott egy kínai gyártóval, mely képes volt egy a Woodman elvárásainak megfelelő, ily módon könnyen testre rögzíthető kamera legyártására. Így született meg 2004-ben az az akciókamera, mely végülis GoPro Hero 35 mm néven került forgalomba: akkor még senki sem sejtette, hogy ez a 35 milliméteres filmre dolgozó analóg masina, pontosabban az utódai milyen világméretű forradalmat fognak kirobbantani. A 200 grammos első GoPro videót még nem tudott rögzíteni, viszont bármikor egyszerűen csuklóra lehetett pattintani, és simán elviselte, ha 5 méteres vízmélységbe merültek vele. Elemek nélküli egyszerű mechanikus szerkezetről beszélünk, melynek előállítási költsége mintegy 3 dollár volt, az árcéduláján pedig 20 dolláros összeg szerepelt – manapság kis szerencsével 60 dolláros áron találhatunk magunknak ilyen elsőgenerációs GoPrót a világhálón.
Digitális világ
2006-ban kijött a gyártó első digitális akciókamerája, mely a keresztségben a GoPro Hero Digital nevet kapta, és amely révén már 10 másodperces VGA videókat lehetett rögzíteni. 2007-ben megjelent a 3 megapixeles Digital Hero 3, melyet egy évvel később az 5 megapixeles Digital Hero 5 követett, aztán pedig feltűnt a színen a cég első Full HD felbontású terméke. A képminőség javulása a professzionális felhasználók érdeklődését is felkeltette, és ekkor már nem volt visszaút: a GoPro világszerte hatalmas sikert aratott és egyfajta etalonná vált. A jelenleg kapható csúcsmodell, a Hero4 Black már egy olyan 12 megapixeles képérzékelőnek ad otthont, melynek révén 3840×2160 pixeles felbontású és 30 fps sebességű felvételek készíthetők. A Wi-Fi és Bluetooth kompatibilis készülék 720p HD felbontásban 240 fps-re képes, aminek persze alaposan megkérik az árát: a Hero4 Black 529 euróba kerül. A GoPro termékskálájában új irányvonalat képvisel a 8 megapixeles Hero4 Session, mely 50 százalékkal kisebb és 40 százalékkal könnyebb a már amúgy sem túl nagy és nehéz normál Heróknál, ráadásul csak 219 euróba kerül.
A nemzetközi helyzet fokozódik
A GoPro szekere remekül haladt az elmúlt években: a cég piacrésze megközelítette az 50 százalékot, ami elismerésre méltó teljesítmény, főleg annak ismeretében, hogy a GoPro kamerák nem olcsók, és alapáron csak néhány tartozék jár melléjük. A vásárlók örömére azonban a piaci verseny egyre szorosabbá kezd válni, hiszen ma már olyan nagy és neves cégek is gyártanak akciókamerákat, mint például a Garmin, a Panasonic, a Polaroid, a Sony vagy a TomTom, és idén év elején a Nikon is bejelentett egy igencsak ígéretes 360 fokos sportkamerát. Ezenkívül pedig a kisebb kínai gyártók is támadásba lendültek, és a GoPro árainak töredékéért kínálnak abszolút vállalható minőségű termékeket, ráadásul már alapáron rengeteg kiegészítővel. Elég csak a különböző Sjcam, Xiaomi és Elecam modellekre gondolnunk, de a sort igen hosszan folytathatnánk.
Merre tovább GoPro?
Nyílt titok, hogy a GoPro számára az elmúlt hónapok már nem éppen úgy alakultak, ahogy azt a vállalat vezetői szerették volna. A forgalom jelentősen visszaesett, olyannyira, hogy a cég működését több fronton is át kell alakítani: a jelenleg mintegy 1500 főnek munkát adó GoPro nemrégiben 7 százalékos munkaerőleépítésről számolt be, valamint arról, hogy a hat akciókamera közül három el fog tűnni a kínálatból. Áprilistól már nem lehet majd a 329 eurós Hero+ LCD, a 229 eurós Hero+ és a 139 eurós Hero modelleket megvásárolni, vagyis ezt követően a 219 eurós Hero4 Session lesz a belépőszintű modell, melyen kívül csak a 429 eurós Hero4 Silver és az 529 eurós Hero4 Black csúcsmodell marad forgalomban. A szűkebb pénztárcájú vásárlókat tehát már egyáltalán nem tartja fontosnak a cég, melynek háza táján azonban továbbra is javában zajlanak a fejlesztések. Érkezőben ugyanis a várhatóan 4K-ban is 60 fps-re képes és igen fejlett HDR funkcióval rendelkező Hero5, valamint a már sokat emlegetett Karma, mellyel a GoPro a drónok piacára is be kíván repülni.
