Képminőség
Színhiba
Igen nagy fényerejű objektívnél nagyon nem kell csodálkozni, ha kromatikus aberrációval találkozunk, pláne, ha nincs benne alacsony szórású lencsetag. A Canon EF 85mm f/1,4 L IS USM ennek ellenére csak minimális laterális színhibát mutat, amely F4 blendénél gyakorlatilag már alig észrevehető.
A hiba nyitott blendén a legerősebb, F1,4-en a 30 Mpixeles kép sarkában 9-10 pixel szélességben látható a lilás elszíneződés, amely 10×15 cm-es papírképnél 0,2 mm-es, 60×40 cm-es nyomatnál 0,9 mm szélességű lesz, de ez szűkebb rekeszt használva, illetve a kép belsőbb részein jóval kisebb mértékű lesz .
Megvizsgáltuk az axiális (longitudinális) színhibát is, amely a lencsék hullámhossztól függő eltérő törési mutatójából adódik és képközépen is jelentkezik, s főként a fókusz előtti és mögötti területeken érhető tetten, de F4-től ez is megszűnik.
Bokeh
Mivel portré objektívről van szó, a fókuszon kívüli fényfoltok, azaz a bokeh formája nem mellékes.
Nyitott blendénél a képsarkokban itt is lencseszerű formát figyelhetünk meg, amely különleges képi hatást kölcsönöz. A rekesz 9 lekerekített lamellából épül fel, így szűkebb blendénél is kevésbé kell szögletes bokeh-ra számítanunk.
A tesztkép viszont jól mutatja, hogy már F4 környékén is kezdenek szögletessé válni a háttér fényfoltjai.
Nincs azonban ez másként más f/1,4 fényerejű 85 mm-es objektíveknél sem, ez tehát nem ennek a modellnek a sajátsága.
Mindenesetre komoly problémáról nem beszélhetünk, az enyhe szögletesség zártabb blende használatánál más objektívnél is kijön, ha pedig szép kerekded bokeh-t szeretnénk, akkor a fényerőn történő fotózás ezt lehetővé teszi (más kérdés, hogy a mélységélesség adott esetben elképzelhető, hogy túl kicsi lesz, főleg kisebb tárgytávolságoknál).
Ami érdekesebb, hogy bár az f/1,4 egy egész blendével nyitottabb, mint az f/2, nem kapunk jelentősen nagyobb bokeh fényköröket. Egyébként ez a mélységélességnél is jelentkezik, az f/1,4 és f/2 között nincs órási mélységélességbeli eltérés, sokkal nagyobb különbség tapasztalható az f/2 és f/2,8 között.
Ellenfény, becsillanás
A viszonylag nagy gyújtótávolsága miatt ellenfényben inkább a kontrasztvesztés jelentkezik, de ha a fényforrás nagyon közel van a képsarokhoz, akkor a lencsetagokon gellert vevő fénysugarak becsillanás jelenséget is mutatnak.
Geometriai torzítás
Nem túl izgalmas kérdés a geometriai torzítás, hiszen fix gyújtótávolságú objektívről, ráadásul nem túl nagy látószögű objektívről van szó, tehát eleve kisebb torzítás várható.
A tesztképünk alapján minimális párnatorzítással kell csak számolnunk.
Peremsötétedés
Ha a megszokott kompozíciós elvek szerint fotózunk, akkor a vignettálás sem okozna problémát, kizárólag akkor lehet kellemetlen, ha valami extrém komponálásban gondolkozunk, pl. nagyon sarokba helyezés, vagy szűk, közeli portré.
Mindenesetre mi megnéztük, hogy maga az objektív mit tud ezen a téren.
A tapasztalat az, hogy nyitott blendén ennél az objektívnél is erős a sarkok sötétedése, az átmenet viszont szerencsére nagy kiterjedésű, finom, azaz nem hirtelen, így kellemes hatású.
Makró, közelfényképezés
Ritkán lehet szükség arra, hogy 80-90 cm-nél közelebb kerüljünk a modellhez egy 85 mm-es objektívvel, nem is nagyon van olyan változat, amely ennél jóval közelebb engedne. A Canon EF 85mm f/1,4 L IS USM is hasonlóképpen hozza a szokásos 85 cm-es minimális tárgytávolságot.
Ez esetben egy A/4 méretű lapnál kicsivel kisebb (260×175 mm) méretű területtel tölthető ki a teljes képmező, vagy másként fogalmazva portré állásban nagyjából egy fejnyi a legkisebb leképezhető terület.
Képminőség
Az olcsó, de nagy fényerejű objektíveknél általában azt tapasztaljuk, hogy nyitott blendén igen lágy képet kapunk (lásd 50mm f/1,8, de még a 100e Ft-os 85mm f/1,8-nál is). A profik azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy a drága és fényerős objektív csak F2,8-tól adjon éles képet, ők már teljesen nyitott blendén is használható fotót kell kapjanak (más kérdés, hogy az előbb említett két objektívvel is lehet jó képeket kapni, csak nem szabad nagyban nyomtatni, illetve pixel szinten nézni a képeket 😉 ).
A Canon EF 85mm f/1,4 L IS USM már teljesen nyitott blendén, f/1,4-nél is szép rajzolatú képeket ad, persze törvényszerűen kicsit lágyabbat, mint szűkebb rekesszel, de itt már pixelszinten nézve is remek az élességünk. A rekeszelés persze itt is segít, de érezhető, hogy F2 és F2,8-nál sincs drasztikus képminőség javulás az F1,4-hez képest (hiszen már az is remek).
Akik már megnézték korábban a tesztfotó galériánkat, azok számára jelezzük, hogy az első közzététel óta frissítettük a tesztfotóinkat újabb portrékkal, ezúttal f/1,4 rekesszel készültek is megtalálhatók benne!
Érdemes megemlíteni, hogy a képsarkok élessége is jó, így akár extrém kompozíciók is végezhetők, ami kisebb problémát okozhat, az a nyitott blendén érezhető komolyabb peremsötétedés, de ezt ma már a RAW konverterekben egész jól, szinte tökéletesre lehet javítani.
A legélesebb rajzolatot F4-F5,6 környékén kapjuk, ennél szűkebb blendénél már a diffrakció rontja a képélességet, ami viszont még F11-nél is kiváló (csak hajszállal gyengébb már, mint F4-en).
Értékelés
A Canon EF 85mm f/1,4 L IS USM igazán remekül teljesített tesztünk során, a vele készített képek kiváló részletességűek, még nyitott blendén sem kell nagyon aggódnunk. A gyenge fényben történő fotózást optikai stabilizátor segíti, igaz, az újrakomponálást még ez az IS sem szereti, ugyanis előfordul, hogy ha középső fókuszpontot használunk és az élességállítás után újrakomponálva a képet túl sokat húzunk oldalirányban az objektíven, akkor a stabilizáló lencsecsoport szélső állásba kerül, ahonnan már nem tud további stabilizálást végezni. Az objektívet kipróbáltuk egy esküvői portrézás során is, itt többször futottam berázott képekbe 1/200 mp-nél, így gyanús, hogy itt az IS már nem tudott segíteni, a kép újrakomponálása miatt végállásba jutott és csak rontott a helyzeten. Így pár kép után átálltam arra a módszerre, hogy IS ki, középső fókuszponttal élességállítás, kép újrakomponálása, majd IS be és ezt követően exponáltam. Ez azonban nem mindig kivitelezhető.
S most nézzük az árat. A cikkünk elején már jeleztük, hogy a Canon 85mm f/1,2L II USM bruttó 650e Ft körül kapható, nyilván ennél olcsóbban elérhető az 1,4-es modell. A stabilizátor miatt azonban az árcédula nem annyival mutat alacsonyabb árat, mint azt első blikkre gondolnánk. A Canon EF 85mm f/1,4L IS USM ugyanis bruttó 520 ezer Ft. Nagy kérdés, hogy ha valakinek van 520 ezer Ft-ja egy portréobjektívre, akkor mennyire fájna még rádobni azt a 130 ezer Ft-ot (ami 25%) a még jobb fényerejű f/1,2-esért. Valószínűleg azonban az optikai stabilizátor nagyobb előny lesz, mint az az 1/3 Fé-nyi plusz fényerő, ráadásul mivel képminőségében igen jóra sikerült az f/1,4-es, így az sem lehet indok, hogy a drágább objektív hatványozottan jobb képet ad.
Az amatőr 85mm f/1,8-ról fentebb váltani szándékozóknak azonban kevésbé lesz ez az objektív vállalható alternatíva, legalábbis ha 300e Ft körül húzták meg a reális árbeli határt. Nekik jobbára csak a stabilizátoros Tamron 85mm f/1,8 VC USD kerülhet az asztalra (250e Ft), vagy ha még rá tudnak dobni 100 lepedőt (33%), akkor 400e Ft-ért megkapják a Sigma 85mm f/1,4 DG HSM Art modellt, amely képminőségében nem kíván erős kompromisszumot, csupán optikai stabilizátor nem található benne.
Aki azonban ragaszkodik az optikai stabilizátorhoz és az f/1,4 fényerőhöz, nos, neki más választása úgysem lesz, mivel ez az egyetlen ilyen fényerejű portré objektív Canon EF bajonettre, amely stabilizátort is kínál.
A Canon EF 85mm f/1,4 L IS USM ára tesztünk készítésekor bruttó 520.000 Ft.
