Röviden: KonicaMinolta DiMage Z20 teszt

0


A Z sorozat fényképezőgépeinek futurisztikus, extrém külseje mellett nehéz szó nélkül elmenni: épp olyan egyszerű rajongókat találni, mint olyanokat, akik inkább pironkodva fordítják el az arcukat, ha ilyen merész formát látnak. Az azonban bizonyos, hogy a markolat nagyon kényelmes, az akkumulátorokat a helyükre téve jó súlyeloszlású, stabil fogású gépet kapunk. A Z20-at nézve így nem, kézbe véve mégis tettenérhető, hogy a gép alacsony árkategóriába tartozik: a felhasznált anyagok szinte kivétel nélkül kellemetlen tapintású műanyagok. Ennyi kompromisszumkészség minden Z20-vásárlónál jól jön, de a kezelőszervek elhelyezése ettől függetlenül kiváló: gyakorlatilag minden kézre áll, és pontosan, ellenkezés nélkül működik.



A rengeteg gomb mellett kapunk egy programozhatót is ajándékba: ez kezdetben a vaku állítására való, de kiosztása változtatható, így a villanófény állítása helyett léptethetünk vele a sorozatfelvételi- , szín- és fókuszmódok között, vagy változtatható vele a használni kívánt fehéregyensúly és érzékenység. Ilyenkor az adott funkció beállításához elég egyetlen gombnyomás, és nem kell a menüben kotorásznunk – igaz, annak felépítése is szokatlanul logikusra sikerült; szinte lehetetlen benne elveszni.

A Z20 alacsony áráról árulkodik az is, hogy – például a szintén frissen bejelentett Z5-tel és a maga 12x-es zoomos objektívjével szemben – a széria alacsonyabb árszegmensbe eső modelljének 8x-os zoomtartományú optikáját örökölte. Ennek gyújtótávolsága kisfilmes rendszerre átszámítva 36-290 mm, fényereje is átlagos: nagylátószögnél 3.2, tele állásban 3.4. Tulajdonképpen bármilyen időben megteszi, mégis makrófotók készítéséhez a legjobb: már egy centiméteres tárgytávolságnál is lehet vele éles képet készíteni, a makró lefedettsége páratlan, 26 mm. A zoomot ebben a módban is használhatjuk.



A képeket az 1,5″ átmérőjű, 113 000 képpontos LCD monitoron nézhetjük vissza, akár hatszoros nagyítás mellett. A képernyő nem számít különösebben nagynak, de szép, tiszta képet ad, és erős fényben is jól látható. A Z20-at a szériára jellemző „Switch Finder”-rel szerelték: a keresőre váltáskor az LCD kijelző a gép házába fordul, és képe egy tükörrendszer segítségével elektronikus keresőként használható. Ily módon az EVF képe szokatlanul nagy, és bár az erős nagyítás miatt mégis láthatóan pixeles, jó szolgálatot nyújt. Sötétben sajnos mindkét monitoron nagyon kevés látszik, ezért rossz fényviszonyok mellett több próbaképet is kell készítenünk, ha valóban szépen akarunk komponálni – az automatikus élességállítás azonban meglepetésre még ilyenkor is elég pontosan működik, méghozzá AF segédfény nélkül.

A Z20 egyik büszkesége épp a gyors autofókusz: a gép a KonicaMinolta mérései alapján 0,3 s alatt képes fókuszálni akár nagylátószögnél, akár tele állásban, mozgó témára is. Ha valamiért mégsem bízunk az automatikában, az élességet kézzel is lehet változtatni. A fókuszmódok közötti váltásra menüből, vagy – ha ezt állítottuk be rá – a programozható gomb segítségével van lehetőség. A fókusz kézi beállítása kissé nehézkesen, a fényképezőgép hátoldalán lévő gombokkal történik, közben az élességi tartományról az LCD képernyőn hasznos információkkal lát el bennünket a gép.

Teljesen manuális módban, kézi fókusszal már kissé soknak tűnik, hogy mindent a fényképezőgép hátoldalán lévő, egy csoportba rendezett gombokkal kell elérnünk, könnyen összegabalyodnak az ujjaink. A záridőt 1/2000 és 4 másodperc között állíthatjuk, érdekes viszont, hogy a blendét csak három érték közül választhatjuk ki: a legnagyobb rekesz mellett minden gyújtótávolságnál 4,8 és 8 közül választhatunk.





Az Z20 a gyors AF mellett kategóriájában a legrövidebb bekapcsolási idővel kecsegtet: az élőkép már fél másodperccel a bekapcsolás után megjelenik, és bár az első képkocka elkészítésére még legalább másfél-két másodpercet kell várnunk, ez még mindig szép teljesítmény.

A fotók elkészítését a Z20 a tejesen automata, illetve a program mód mellett további öt témával (éjszakai portré, naplemente, tájkép, sport, portré) könnyíti meg, emellett támogatja a blende- és rekesz előválasztást, vagy a teljesen kézi beállítások használatát. A helyes expozíció megállapítását a fényképezőgép az élőkép hisztogramjával segíti. Ha nem vagyunk teljesen biztosak a dolgunkban (pl. közvetlen napfényben, amikor az LCD képe már megtévesztő lehet, vagy vegyes fényerejű témánál), használhatjuk az automatikus expozíciós-sorozat módot: ilyenkor egy kattintással három kép készül, egy a beállításnak megfelelően, egy alul-, egy pedig túlexponálva – ezek közül utólag válaszható ki a legjobban sikerült.



Rossz fényviszonyok mellett a kis érzékenységű CCD nem könnyíti meg az éles képek készítését: az ISO320-as érzékenység még a kategóriában is kevésnek számít. Cserébe viszont még ilyen magas érzékenység mellett sem lesznek zavaróan zajosak az elkészült fotók.

Éjszaka éles képek készítésénél sokat segít az állványmenet. A Z20-é szokatlanul jó helyre, az optikai tengely alá került, továbbá mind az akkukat, mind a memóriakártyát ki lehet cserélni anélkül, hogy a gépet lecsavarnánk az állványról. Az SD kártya valóban egy pillanat alatt kivehető, mivel az elődjéhez hasonlóan a gép jobb oldalán kialakított mélyedésben kapott helyet mindenféle ajtó vagy fedél nélkül. Bár a rést a kártya kivétele után elfedi egy kis lapocska, azért nem árt vigyázni, hogy össze ne koszoljuk a mélyedést.

A fényképezőgépet látva első ránézésre feltűnik, hogy a házat nem felugró vakuval tervezték – ez elsősorban a vörösszem-hatás szempontjából jelent rosszat, de gondot okozhat a közvetlenül az objektív előtt lévő tárgyak megvilágítása is, a fél méternél közelebb lévő témát pedig szinte biztosan túl fogjuk exponálni. A villanófény fényereje +-2 fényértékkel korrigálható, az automata vakumód mellett vörösszem-hatás csökkentő, hosszú szinkron és derítés funkciót találunk. Külső vaku csatlakoztatására nincs lehetőség.

Sorozatfelvételek tekintetében nem különösebben erős a Z20, másodpercenként egy képpel három képig futja az erejéből. Progresszív sorozat módban valamivel jobb a helyzet, ilyenkor hat képet készíthetünk gyors egymásutánban: az exponálógombot lenyomva tartva folyamatosan készülnek a képek, majd a gép az utolsó hat kockát a kártyára menti.
A videófelvétel viszont remek. Igaz, hangot nem rögzíthetünk a mozgókép mellé, ellenben felvétel közben az élességállítás, a zoom és az automata fénymérés is szépen működik, ráadásul a kártya teljes kapacitására forgathatunk. A felvételek elkészítésére természetes, „vivid”, szépia, vagy fekete-fehér színmódban van lehetőség. A videó legfeljebb 640×480-as felbontásban rögzíthető, de akkor a maximális sebesség csupán 15 fps – mozgó témát tehát célszerűbb 320×240 pixellel, de 30 fps-sel felvenni. Videó rögzítésére éjszakai módban is van lehetőség, ilyenkor a gép megnövelt érzékenységgel dolgozik.



Fényképezés előtt a nyílik lehetőség a megfelelő színmód kiválasztására (természetes, „vivid”, szépia, vagy fekete-fehér képeket készíthetünk), illetve három-három fokozatban állítható a kontraszt és a képélesség.

Az elkészült képeket és videókat a Z20 14,5 MB-os belső memóriájába, vagy – a géphez nem mellékelt, külön megvásárolandó – SD kártyára menthetjük. A legnagyobb képméret 2560×1920 pixel, ezt a Fine, Standard, és Economy névre keresztelt három tömörítési fokban kezeli a gép. Lehetőség van arra is, hogy az anyagokat közvetlenül a fényképezőgépről, PictBridge-en keresztül nyomtassuk ki; ilyenkor indexkép is készíthető a fotóinkból.


QuickTime videó
320×240; 2254 Kbps; 0:15 mp; 4,07 MByte

Az energiaellátásról 4 ceruzaelem, vagy akkumulátor gondoskodik. A gép alacsony fogyasztásának köszönhetően egy feltöltéssel akár 450 képet is készíthetünk, bár ezt nem sikerült lemérnem: két garnitúra friss akkuval néhány nap alatt nem tudtam annyit használni a gépet, hogy akár az egyik csomag teljesen lemerüljön.

A KonicaMinolta Dimage Z20 már önmagában sem rossz fényképezőgép, igazán kiemelkedővé viszont az ára teszi: ezt a gépet választva kevés pénzért kapunk kiválóan használható eszközt. A Z20 ára jelenleg 57 375 Ft, mi a teszt idejére a MegaPixeltől kaptuk kölcsön.

A doboz tartalma:

  • Nyakpánt (NS-DG800)
  • 4 db AA alkáli elem
  • Videókábel (VC-400)
  • USB kábel (USB-3)
  • Objektív védősapka (LF-243B)
  • DiMAGE Viewer CD-ROM
  • Használati utasítás
  • Garanciakártya