Bevezető
A Sony DSC-F828 digitális fényképezőgépe az elődmodellhez képest jelentős változásokat tartalmaz, melyek elsősorban technológiai jellegűek, a gép formája és szolgáltatásai megmaradtak. A nagy áttörést az jelentette, hogy a gyártó elsőként ebben a modellben engedte meg a CompactFlash kártyák használatát, valamint ebben a gépben debütált az új, 4 színű színszűrővel készített 2/3″-os, 8 Mpixeles CCD. Már a bejelentéskor sokan sejthették, hogy ebben a méretben egy 8 Mpixeles szenzornál a legnagyobb problémát a képzaj fogja jelenteni, azon kívül, hogy a részletgazdag képek készítésénél kritikus lesz az optika minősége.
 |
 |
A Sony – jó hagyományaihoz híven – nem is bízta másra az optika tervezését, mint a híres Carl Zeiss-re. Az optika nemcsak nagy átfogásával és kiváló fényerejével, de Leica kisfilmre vonatkoztatva igazi 28 mm-es nagylátószögével is kitűnik a többi gyártó optikája közül. A beállítható fókusztávolság: 28 – 200 mm közötti, kisfilmes formátumra átváltva, fényerő nagylátószögnél: f/2,0, tele állásban: f/2,8. A frontlencse átmérője sem mindennapi: 40 mm. Hab a tortán, hogy a fókusztávolság nem DC motoron keresztül, hanem kézi, mechanikusan csatlakoztatott zoomgyűrűvel lehetséges. Két végállás között kb. 60 fokos a szögeltérés, így 28 mm-ről 200 mm-re egy mozdulattal, gyorsan átválthatunk azzal együtt, hogy a fókusztávolságot igen pontosan beállíthatjuk. Az élesség állítás is történhet kézileg, ekkor is egy gyűrűt kell forgatnunk, ez azonban már elektronikusan vezérli az optikát, nincs közvetlen mechanikus kapcsolat a kettő között. Az optika a géptesttől felfelé és lefelé is elforgatható.
 |
 |
A fényképezőgéppel többféle felbontásban készíthetünk képeket, legnagyobb felbontásban: 3264×2448, kisebb felbontások esetén 2592×1944 (5 Mpixel), 2048×1536 (3 Mpixel), 1280×960 (1 Mpixel) és 640×480 (VGA felbontás). Ezeken kívül választhatunk még 3:2 oldalarányú felbontást is, ekkor 3264×2176 (7 Mpixel) méretű képet kapunk eredményül, melynek előnye, hogy 10×15-ös, vagy hasonló oldalarányú papírképek készítésekor nincs veszteség, vagyis a komponáláskor azt látjuk a keresőben, ami valóban a papírképre kerül. A képek minősége JPEG esetén kétféle lehet, fine vagy standard, ezen kívül használhatunk TIFF és RAW formátumot is. Mint később ismertetni fogjuk, a TIFF formátum sajnos rettentő nagy méretű.
A korábban leírtak szerint tehát a Sony DSC-F828 digitális fényképezőgépben CompactFlash kártya is használható, a hagyományosnak tekinthető MemoryStick-kel együtt. CompactFlash kártyából akár 2GB-nál nagyobb méretű is használható, mivel a fényképezőgép támogatja a FAT32 filerendszert. Pontosabban fogalmazva a fényképezőgép támogatja a MemoryStick és MemoryStick Pro kártyákat (ez utóbbi jelenlegi legnagyobb kapacitású változata 2 GB-os), valamint a CompactFlash Type I és Type II, valamint Microdrive kártyákat is. A kétféle tároló eszköz között a gép hátlapján egy kapcsolóval válthatunk, vagyis nagyon gyorsan és egyszerűen történhet a váltás a menü használata nélkül.
Az állóképek mellett mozgóképeket is rögzíthetünk, melyek felbontása 640×480 vagy 160×120 pixel. VGA felbontás esetén Fine vagy Standard tömörítési fok választható. A fókusztávolságot természetesen a mechanikus zoomgyűrű segítségével mozgókép rögzítéskor is változtathatjuk. Sőt a fókuszrendszer felvétel közben is 100%-ban dolgozik: átállíthatjuk a fókuszkeretet, szpot fókusz esetén elmozgathatjuk a fókuszpontot, kézi fókuszra átkapcsolva kézzel állíthatjuk be az élességet. Mindezt felvétel közben bármikor megtehetjük. A felvételek időtartamát csak a memóriakártya szabad kapacitása korlátozza, persze ha lassú a kártya, bizonyos idő után, ha a puffer telítődött, megáll a felvétel. Ez Microdrive ill. MemoryStick Pro esetén nem fordul elő.
Sorozat-felvételkor 3 féle mód közül választhatunk: gyors (S), minőségi (F) és többszörös (M). Gyors mód és minőségi mód között sebességben alig van különbség, sőt a sorozat hossza is azonos. Gyári adatok szerint gyors sorozat esetén 2,6, minőségi sorozat esetén 2,4 kép/mp sebesség érhető el. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a 7 elkészíthető kép szinte minden esetben 2,5 mp alatt készült el, vagyis kb. 2,8 kép/mp sebességet értünk el. Minőségi sorozat esetén az LCD-n menet közben is láthatóak az elkészített képek, míg gyors módban az LCD a felvétel alatt teljesen sötét. Sorozat-felvétel esetén a képek feldolgozatlanul kerülnek a pufferbe, ez azt eredményezi, hogy a sorozatban készíthető képek száma (vagyis a sorozat hossza) nem függ sem a felbontástól, sem a tömörítés fokától. Sorozatot csak JPEG tömörítéssel készíthetünk, RAW és TIFF formátum nem támogatott.
Többszörös sorozatkor (M) 16 kép készül egymás után, melyet a gép egyetlen 1280×960-as képre helyez (vagyis egy kép felbontása 320×240). A képek között eltelt idő 1/30; 1/15 vagy 1/7,5 mp lehet. Ez nem újdonság ebben a gépben, hiszen a Sony már régóta alkalmazza ezt a módszert.
Automatikus expozíció-sorozat esetén 3 kép készül, +-0,3, +-0,7, vagy 1 Fé különbségekkel.
A fényképezőgép működtetéséhez Sony NP-FM 50 típusú InfoLithium akkumulátor szolgáltatja a villamosenergiát, mely 7,2V-os és 8,5 Wh energiatároló képességű (1180 mAh). Egy feltöltéssel több, mint 3 óra üzemidő érhető el, amely igen szép eredmény, de a Sony-tól ezt már megszokhattuk. Az akkumulátor feltöltése a gépen belül történik, ha a mellékelt adaptert a gépre csatlakoztatjuk. Teljesen lemerült akku esetén kb. 1,5 óra szükséges a teljes feltöltéshez. Külső akkumulátor töltő hiányában, ill. az egyébként is hosszú üzemidő miatt pótakkumulátor beszerzése nem javasolt.
