Exkluzív: Nikon D700

Nikon D700

Előjáték

A teljes Leica képkocka méretű (36×24 mm) digitális tükörreflexes fényképezőgép sokáig csak az igen gazdagok és befutott profik kiváltsága lehetett. Egy időben a Canon mellett a Kodak is kínált ilyen méretű képérzékelőből felépített fényképezőgépet, de az amerikai gyártó egy idő után kiszállt erről a piacról. Ekkor a Canon maradt az egyetlen gyártó, amelyik ebben a szegmensben megvásárolható termékkel volt jelen a piacon (voltak tervek más gyártóktól is, de ezek végül sosem jutottak a tömeggyártásig).

Lehetne azon tipródni, hogy vajon a Nikon miért halogatta oly’ sokáig a 36×24 mm-es szenzor bevezetését a digitális vázaihoz. Talán a megtérülési ráta volt túl kedvezőtlen, talán csak a szokásos Nikon kimértség miatt tartott sokáig az új rendszer átgondolása és megtervezése, hogy a lehető legjobb minőséget tudják alkotni (vagy technikailag nem tudták a rendszer valamelyik részét megoldani).

Ezen filozofálni azonban ma már felesleges, hiszen immár két D-SLR váz is szerepel a Nikon kínálatában, mely – az ő elnevezésükkel élve – FX formátumú, vagyis teljes képkocka méretű szenzorral rendelkezik.

A Nikon D700

A Nikon D700 tehát a cég második FX formátumú fényképezőgépe, mely a tavaly augusztusban bejelentett professzionális D3 kisebb, elérhetőbb változata. Talán úgy is lehetne fogalmazni, hogy a Nikonnál a D3-hoz képest a D700 olyasmi, mint a Canonnál az EOS-1Ds-hez képest az EOS-5D.

Persze gyorsan hozzá kell tenni azt, hogy míg a Canonnál azért jelentős különbségek vannak a két modell közt a szolgáltatások és képességek tekintetében, a Nikon a D700-at úgy tervezte, hogy csak minimális kompromisszumokat kelljen kötni. A gyártó tehát még mindig tartja magát a jól bevált módszerhez: kínáljunk jobb minőséget, több szolgáltatást és professzionális jellemzőket, s akkor magasabb áron lehet értékesíteni a termékeket.
Valóban, a Nikon mindig is magasabb szintet képviselt, mint a nagy konkurens Canon. Annak idején, amikor az első, megfizethető (vagy nevezzük belépőszintűnek) D-SLR-ek megjelentek, a Canon az EOS-300D-vel szolgáltatásokban jócskán alul maradt a Nikon D70-nel szemben. Ugyanez figyelhető meg a középkategóriában, lásd Canon EOS-20D és Nikon D200, illetve jelenlegi modellekkel példálózva Canon EOS-40D és Nikon D300 is. Ha a két terméket azonos áron adnák, vélhetőleg alig lennének, akik a 40D-t választanák.

Ilyen háttérrel komoly presztízs kérdés kiadni egy fullframe fényképezőgépet, amely a zászlóshajónál kevesebbet tud. Nem szabad ugyanis túlzottan alulméretezni a gép képességeit, mert akkor csorba eshetne a cég patinás nevén.

A Nikon azonban ügyes volt ismét, s csak néhány szolgáltatást és minőségi paramétert változtatott meg, ezek közül azonban egyik sem érinti a képminőséget!

Elsőként nézzük a különbségeket, miről is kell lemondanunk a D3-ból akkor, hogy az olcsóbb D700-at választjuk:

A Nikon D700 jól láthatóan kevés kompromisszumot igényel a profi fotósoktól is, ára azonban mégis jóval kedvezőbb, mint a D3-é.

Külső

A Nikon D700 ugyanúgy csepp-és por álló burkolattal rendelkezik, mint bátyja, a D3. S bár a D700 kisebb méretekkel bír, mégis igazán robusztus és remek fogású külsőt kapott. A markolat mellett két programozható gomb található, amelyek középső és gyűrűs ujjal érhetők el. Ezek funkciója a menüben módosítható.

Míg a D3 integrált portré markolattal rendelkezik, ezt a D700-hoz külön kell megvásárolnunk. Ha szükség van a nagyobb sorozat sebességre, akkor a markolat szinte kötelező, mivel a 8 kép/mp-es maximum csak azzal az EN-EL4e akkuval érhető el, amit az MB-D10 markolatba lehet betenni.

Szintén eltérés vehető észre a státuszkijelzésben. A Nikon D3, mint professzionális fényképezőgép, nem csak a váz felső részén, hanem hátul, a színes LCD alatt is rendelkezik egy állapotkijelzővel, illetve az ezekhez tartozó gombokkal. A Nikon D700-nál a kisebb méret miatt csak a váz felső részén helyeztek el státusz kijelzőt, s nincs dedikált ISO, WB és képminőség gomb sem.

12,1 Mpixeles, FX formátumú CMOS szenzor, EXPEED processzor

Mivel a képérzékelő és a képfeldolgozásért felelős processzor megegyezik a Nikon D3-ban alkalmazottal, ezért várhatóan ugyanazt a kiváló képminőséget tudja majd prezentálni a D700 is, mint amit már a D3-nál megismerhettünk. E téren tehát semmiféle kompromisszumra nem kell számítani.

A képfeldolgozás során az objektívek által nyitott fényrekesznél előforduló peremsötétedés kompenzációja is lehetséges.

Képérzékelő tisztítás

A Nikon sokáig ódzkodott a szenzortisztítás bevezetésétől, mielőtt a Nikon D300-ba végre beépítették. Talán kissé fura, hogy az azonos időben bejelentett D3-ból ez a funkció kimaradt, de most a D700-ban ismét találkozhatunk vele.
A szenzortisztítás minden ki és bekapcsoláskor automatikusan lefut, amit egyébként a menüből kézzel is indíthatunk (illetve le is tilthatjuk). Ennek során a CMOS szenzor előtt elhelyezett aluláteresztő szűrőt rezgeti meg a gép négyféle frekvenciával, amelynek következtében várhatóan le fognak peregni róla az esetleg odakerült porszemek.

Kereső

Az egyik kis kompromisszumot a keresővel kapcsolatban kell meghoznunk. Míg a D3 keresője 100%-os lefedettségű, vagyis nem lesz a képen olyan rész, amelyet a keresőben nem láthattunk, a D700-é 95%-os. Ez az érték valóban inkább a középkategóriát jellemzi, mintsem a professzionális legfelső szegmenst.
Változott ezen kívül a kereső nagyítása is, ez viszont pozitív mértékben, hiszen a D3-é 0,7×-es volt, a D700-é 0,72×-es. Ez kis mértékben kompenzálja a kisebb lefedettséget, legalábbis a keresőkép méretét tekintve. Ezek alapján tehát a két gép keresőmérete nagyjából megegyezik, csak a lefedettségben érezhetünk különbséget.

A kereső státuszsora is más, mint a D3-é. Itt nem látunk oldalt expozíciós skálát, ezt alulra helyezték a többi megjelenített adat közé. Persze nem csak a szokásos rekesz- és zársebesség értékeket láthatjuk, hanem többek között a használt fénymérési módot, az alkalmazott érzékenységet és a hátra lévő képek számát is.

Ha hosszú expozíciós idejű felvételt szeretnénk készíteni, akkor a nem kívánatos beszűrődések érdekében egy kapcsolóval könnyedén lezárhatjuk a keresőt.
Természetesen a szemüveget hordókra is gondoltak a gép tervezői, így nem maradhatott le a dioptria korrekciót módosító tárcsa sem.

Ha a fényképezőgépre DX formátumra dolgozó objektívet csatlakoztatunk, vagy a menüben kézzel állítjuk át a gépet DX formátum használatára, a keresőben egy vékony keret jelzi, hogy a kép mely része kerül majd elmentésre.
Ha úgy tetszik, ilyenkor „sport keresővel” használhatjuk a gépet, hiszen azt is látni fogjuk, ami a végső képen nincs rajta, így komponáláskor jobban előre tervezhetünk, hogy a témánk mikor és hogyan ér majd be a képmezőbe.

Élességállítás

A Nikon D700-ba ugynaz a MultiCAM3500 AF-rendszer került, mint ami a D3-ban is működik. Az 51 fókuszpontot tartalmazó modulban 15 fókuszpont keresztszenzoros, amely f/5,6 vagy jobb fényerejű objektívekénél vízszintes és függőleges irányú kontrasztot is érzékel. Dinamikus AF módban 9, 21 vagy 51 AF mező közül választhatunk. 3D követés módot is alkalmazhatunk az 51 pontos AF mezők segítségével, ekkor a rendszer automatikusan vált egyik fókuszpontról a másikra úgy, hogy az élességet mindig a témán tartja.

Zárszerkezet

Egy fényképezőgép hosszú távú, gondtalan használatának a kiváló anyagválasztás és a tartós zárszerkezet a záloga. A Nikon D700 zárszerkezetét úgy tervezték, hogy lehetőleg 150.000 expozíciót kibírjon károsodás és meghibásodás nélkül. A tesztek a gyártó elmondása szerint sikeresen zárultak, s noha garanciát nem vállal arra, hogy minden egyes modell ennyit ki is fog bírni, ha hiszünk a teszteknek, akkor valóban tartós masinára kell gondolnunk. (Persze ez a szám azt sem jelenti, hogy 150.000 expozíciónál tönkremegy a zár. – a szerkesztő)
Jóllehet, a D3 zárszerkezetére 300 ezer expozíciót adtak meg irányszámnak. Így tehát a komolyabb igénybevételhez mégis csak a D3 tűnik megfelelőnek. Ezt az adatot viszont sajnos ellenőrizni nem tudjuk, így rajtunk áll, hogy elhisszük-e, s emiatt választjuk a drágább modellt, vagy legyintünk rá és maradunk a mérsékeltebb árú D700-nál.

LCD

Nem változott semmi ezen a téren, de talán nem is szükséges, hiszen mind a Nikon D300, mind a Nikon D3 olyan minőségű LCD-vel rendelkezik, amelyen nem kell már szinte semmit sem javítani, de belőle elvenni sem szabad.
A 170 fokos betekintési szögű 3″-es LCD panel kiváló láthatóságot biztosít bármilyen szögből, a színek és a kontraszt észrevehető torzulása nélkül. A VGA felbontású (640×480 pixel ×3 szín ~920000 képpont) kijelző ráadásul fantasztikus részletgazdagságban mutatja meg képeinket, vagy az élőképet.

Vaku

A D3-mal szemben a Nikon D700 rendelkezik beépített vakuval. A felpattanó villanó ISO200-on 17-es kulcsszámú, a vakuvezérlés pedig i-TTL rendszerű. A bevilágítható terület 24 mm-es gyújtótávolságnak megfelelő.
Természetesen ezen kívül a vázon vaku szinkron csatlakozó és vakupapucs is található.

Csatlakozók

Nagy felbontású világunkban ma már nem lepődünk meg rajta annyira, ha valaki HDMI kimenetet keres egy fényképezőgépen.
Sőt, az sem fog meglepődni, aki valóban keresi is ezt a Nikon D700-on, mert a csatlakozókat rejtő gumilap mögött meg is találja.

A HDMI kimeneten kívül hagyományos PAL/NTSC videókiement is megtalálható a vázon. A gépen természetesen vannagy sebességű USB2.0 csatlakozó és DC adapter bemenet is. A vaku szinkron kimenet és a vezetékes távkioldó csatlakozója a váz elejére került.

Különleges szolgáltatások

Bár a D700 nem rejt e téren meglepő újdonságokat, érdemes néhány kevésbé megszokott funkcióból mazsolázni.

Képformátumok és tömörítés

A készített képeket 3 féle felbontásban menthetjük el: 4256×2832, 3184×2120 és 2128×1416 pixelben, legalábbis FX formátumnál. DX módot választva a lehetséges felbontások: 2784×1848, 2080×1384 és 1392×920 pixel.
A JPEG tömörítés mellett a fényképezőgép támogatja a RAW és a TIFF formátumokat is, de természetesen lehet RAW és JPEG formátumban egyidejűleg is menteni.
JPEG formátumnál egyébként a Fine, Normal és Basic módokon túl megadhatjuk, hogy a tömörítés során inkább a képminőség, vagy inkább a fájlméret alapján optimalizáljon-e a gép.

RAW formátumnál választhatunk a tömörítetlen és a tömörített módok közül, sőt a tömörített változatnál akár veszteséges tömörítést is kérhetünk. Ez nyilván a fájlméret enyhe csökkenéséhez, de a tónusátmenetek vagy részletek kis mértékű torzulását eredményezi.

Aktív D-lighting

A sötétebb területek jobb láthatóságáért felel az aktív D-Lighting. Ez az árnyékos területek enyhe világosításával éri el, hogy a sötét tónusokban is jobban felfedezhetők legyenek a részletek.
Ezt a lehetőséget egyébként a Nikon D300-ban és D3-ban már megismerhettünk, ennek részleteiről részletes cikkeinkben már írunk.

Peremsötétedés kompenzáció

Bizonyos esetekben az objektívek által adott kép jelentősen sötétedhet a képek sarkai felé haladva, amely nem minden esetben ad hozzá a képi látványhoz. Ha ez zavaró, akkor a gép lehetőséget kínál ennek automatikus kompenzálására is, alacsony, közepes vagy erős mértékben.

Hotpixel és képzaj szűrés

Bár a Nikon D3-nál, s így a D700-nál sem okozhat komoly gondokat a képzaj, a gép mégis támogatja ennek szűrését. A hosszú expozíciós időknél megjelenő hotpixeleket, valamint a nagy érzékenységnél jelentkező luminancia és színzajt egyaránt kiszűrhetjük. A zajszűrés mértékét alacsony, normál vagy erős szintűre állíthatjuk.

Érzékenység

A D700 hasonlóan tágas érzékenység tartományt kínál, mint a D3. Alapérzékenysége ISO200-ISO6400-ig terjed, mely tartományban 1/3 Fé lépésekben változtatható a fényérzékenység, ezt a tartományt azonban kiterjeszthetjük, ISO100-ig, illetve felfelé ISO25600-ig.

LiveView – élőkép

A mai digitális tükörreflexes vázakból szinte már kihagyhatatlan a korábban extrának számító élőkép funkció. A Nikon D700 ebből kétfélét kínál, egyet kézből történő fotózáshoz, egyet pedig állványról való munkához. Ezen módokról szintén írunk már korábbi D300 és D3 cikkeinkben.

Többszörös expozíció

A filmes világban jópár fotóművész alkalmazta az egymásra exponálást képi világának bővítéséhez és kifejezésmódjának egyénibbé tételéhez. A digitális világban ez persze már könnyebben véghez vihető, mégis, aki csak most tér át filmes gépről, szokatlan lehet számára ennek utólagos megoldása. Nekik készült a többszörös expozíció lehetősége, amelynek során 2-10 képet készíthetünk, melyeket a gép automatikusan egyetlen fájlba (akár RAW fájlba is) ment.

Időzített, időközi képkészítés

A Nikon D700 lehetőséget kínál az előzetesen programozott, azonos időközönként készítendő fotózásra is.

Zárszó

Mivel a Nikon új termékei még csak bemutató jellegűek, így velük való találkozásunk sajnos csak rövid ideig tarthatott. Arra azonban bőven elegendő volt ez az idő, hogy a legfontosabb tulajdonságok kiderüljenek.

Exkluzív bemutató cikkünk után természetesen lehet arra számítani, hogy amint időnk és a gyártó engedi, részletes, tesztfotókat is tartalmazó teszttel is jelentkezünk.

A fényképezőgépet a Nikon Kft. jóvoltából próbálhattuk ki. Köszönjük!