Fej-fej mellett: Öt ultrazoom fényképezőgép összehasonlítása

0

Bevezető

Az ultrazoom fényképezőgépek már régóta slágermodellek. Nem is csoda, hiszen azon kívül, hogy jópár kézi beállítással kényeztetik a fotóst, nagy átfogást is biztosítanak a nagy látószögtől a középteléig, vagy akár még tovább.
A gyártók a kompakt szegmensben jelenleg ezeket a gépeket fejlesztik leginkább, hiszen a szuperkompaktoknak a tükörreflexesek jelentős áresése miatt már alig van piaca, az alsóbb és középkategóriás kompaktok viszont nem hoznak sokat a cégnek (kivéve ha nagyon tömegtermékről van szó).

Az ultrazoomok tehát üzletpolitikai szempontból is fontos elemei egy gyártó termékpalettájának. Nem véletlen tehát, hogy egymás között is nagy a versengés, hiszen mindenki nagyot szeretne szelni az ultrazoom piac képzeletbeli tortájából.

A gyártók érdekes módon a fejlesztések során szinte egymást másolják, majmolják, lehet hogy még kémeik is vannak a versenytársaknál. Ki tudja… Az viszont tény, hogy az egyes modellek nagyon hasonlítanak szolgáltatásukban egymáshoz, így aki most ultrazoom gépet szeretne vásárolni, nagyon nehezen fog tudni dönteni.

Összefoglalónkban nekik szeretnénk kicsit segíteni azáltal, hogy a legfontosabb szolgáltatásokat és képességeket összevetjük az 5 modellnél, rávilágítva a néhol szinte elhanyagolható különbségekre.

Külső

A legszubjektívebb kérdés az összes közül. Melyik tetszik? Melyik kényelmes? Melyiket egyszerű használni?
Ezekra sajnos nem is lehet könnyedén válaszolni, de az biztos, hogy mindegyik fényképezőgép jó fogással rendelkezik. Az 5 modell közül az Olympus SP-560 UZ-nek van a legkisebb markolata, mégis igen kényelmesen kézbevehető. Kissé szögletesebb markolatot kapott a Sony DSC-H9, a Panasonic Lumix DMC-FZ18 markolata a legkeskenyebb, míg a Fujifilm és a Canon gépei a középszer képviselői ezen a téren.

A hátlapról elsőként mindig az LCD tűnik ki. Ebben a Sony verhetetlen a maga 3″-os kijelzőjével. A többi gyártó egyaránt 2,5″ méretű panelt használt. Különlegesség a Sony DSC-H9-ben a le-fel dönthető képernyő, de még ennél is többet kínál a Canon a PowerShot S5 IS-sel, hiszen ez kihajtható és el is forgatható.

Canon PowerShot S5 IS vs. Fujifilm FinePix S8000fd vs. Olympus SP-560UZ vs. Panasonic DMC-FZ18 vs. Sony DSC-H9
Canon PowerShot S5 IS vs. Fujifilm FinePix S8000fd vs. Olympus SP-560UZ vs. Panasonic DMC-FZ18 vs. Sony DSC-H9
Canon PowerShot S5 IS vs. Fujifilm FinePix S8000fd vs. Olympus SP-560UZ vs. Panasonic DMC-FZ18 vs. Sony DSC-H9

Specifikációk

Ebben a részben a száraz adatokkal foglalkozunk. Tipikusan ezek azok az értékek, amelyekkel a vevőket a leginkább igyekeznek megfogni. Manapság ugyanis mindent számokkal próbálunk kifejezni, s ami nagyobb vagy kisebb, arról rögtön azt hisszük, hogy jobb vagy rosszabb. Ezért használják a gyártók is előszeretettel a misztikus számokat.
Ezt mi most kiegészítettük a saját magunk által mért adatokkal, valamint néhány olyan szolgáltatással, amely részletes ismertetés nélkül is érthető.

Az ultrazoomok specifikációjának összehasonlítása
Canon PowerShot S5 IS Fujifilm FinePix S8000fd Olympus SP-560UZ Panasonic DMC-FZ18 Sony DSC-H9
Szenzorméret 1/2,5″ 1/2,35″ 1/2,35″ 1/2,5″ 1/2,5″
Képek oldalaránya 4:3
16:9
4:3
3:2
4:3
3:2
16:9
4:3
3:2
16:9
4:3
3:2
16:9
Érzékenység ISO80-1600 ISO100-3200 ISO50-6400 ISO100-6400 ISO80-3200
Objektív gyújtótávolsága
(kisfilmes rendszerre átváltva)
zoomátfogása
fényereje
36-432 mm
12×
f/2,7-3,5
27-486 mm
18×
f/2,8-4,5
27-486 mm
18×
f/2,8-4,5
28-504 mm
18×
f/2,8-4,2
31-465 mm
15×
f/2,7-4,5
Képstabilizátor optikai CCD eltolással CCD eltolással optikai optikai
RAW formátum nincs nincs van van nincs
Vakupapucs külső vakuknak van nincs nincs nincs nincs
USB 2.0 csatlakozás (Full: lassú, Hi: gyors) Hi Full Full Full Hi
Sorozat 1,3 kép/mp 1,1 kép/mp 3 képig, vagy 0,6 kép/mp, vagy 4 Mpixelen 6,4 kép/mp 1,1 kép/mp 11 képig, vagy 3 Mpixelen 7,5 kép/mp 2,7 kép/mp 4-7 képig, vagy 1,8 kép/mp nincs
Videófelvétel 640×480, 30fps, sztereo, zoommal 640×480, 30fps, mono, zoom nélkül 640×480, 30fps, mono, zoom csak hang nélküli módban 848×480, 30fps, mono, zoom nélkül 640×480, 30fps, mono, zoommal
Belső memória 32 MB 58 MB 47 MB 27 MB 31 MB
Memóriakártya SD/SDHC xD, SD/SDHCs xD SD/SDHC MemoryStick Pro Duo
LCD/EVF 2,5″, kihajtható- elfordítható, 207 kpixel / 114 kpixel 2,5″, 230 kpixel / 230 kpixel 2,5″, 230 kpixel / nincs adat 2,5″, 207 kpixel / 188 kpixel 3″,
fel-le dönthető, 230 kpixel / 201 kpixel
EVF keresőképének mérete 19° nincs adat 18° 21° “kicsi”
AF segédfény igen, zöld minta igen, narancs igen, narancs igen, narancs igen, vörös vagy infra
Élességállítás ideje tele állásban 0,2-0,7 mp 0,6-0,9 mp 0,8-2,3 mp 0,3-0,6 mp 0,7-1,0 mp
Arcfelismerés / kézi élességállítás igen / igen igen / igen igen / igen igen / igen igen / igen

Objektív

Nem titok, hogy a fényképezőgépek egyik legfontosabb eleme az objektív. Ezen múlik szinte minden. Hiába a nagy felbontás, ha az optika rajzolata gyenge, lágy, színhibákkal és szférikus aberrációkkal terhelt. Ráadásul a legnagyobb és legkisebb látószöget is ez határozza meg elsődlegesen.

A fenti táblázatból már kiolvashatók az egyes gépek számszerű jellemzői, amelyek között szerepelnek a gyújtótávolság, zoomátfogás és fényerő értékei is.
Azonban nem biztos, hogy mindenki tisztában van ezen fogalmak jelentésével. Röviden:
– gyújtótávolság: a legnagyobb és a legkisebb látószöget határozza meg. Minél kisebb az érték, annál nagyobb a látószög, és annál több minden fér a képbe. Szűk szobában ideális a nagy látószög. Minél nagyobb a gyújtótávolság értéke, annál erősebb az objektív nagyítása, annál közelebb hozza a képen a távol lévő témát.
– zoomátfogás: a gyújtótávolság legnagyobb és legkisebb értékének hányadosa. Ez csak egy arányszám, de semmit nem mond a látószögről, ezért önmagában nem igazán értelmezhető.
– fényerő: Az f betű utáni első szám a nagylátószögre, a második a tele állásra vonatkozik. Minél kisebb az f betű utáni szám, annál nagyobb fényerőről beszélünk. A nagy fényerő gyengébb fénynél is lehetővé teszi rövid záridő alkalmazását. Pl.: ha adott fényviszonyok között telében f/4,5 rekesszel (fényerővel) fotózva 1/250 mp zársebesség jön ki, akkor azt csak állványról lenne célszerű megpróbálni, mert stabilizátor nélkül a gép berázódna (az embernél nem lehet mindig állvány). Ha ugyanzet a témát f/3,5 rekesznél le tudnánk fotózn, akkor 1/400 mp-es záridőt kapnánk, ami akár képstabilizátor nélkül is megtartható. A stabilizátor további 1-3 fényértéknyi előnyt biztosíthat, illetve az érzékenység növelésével is lehet játszani, de a jó fényerejű objektívre azért még szükség van.

Gyújtótávolság
A látószög könnyebb megértése érdekében két szemléltető ábrát is készítettem. Az első az öt gép nagy látószögű állásban elérhető képkivágásait, a másik a tele állásban elérhető nagyításokat mutatja. A legnagyobb látószöget az Olympus SP-560UZ és a Fujifilm FinePix S8000fd kínálja, míg tele állásban a legnagyobb nagyítása a Panasonic DMC-FZ18-nak van. (A képekre kattintva azok valamivel nagyobb méretben is megnézhetők.)

A képeken jól látható, hogy a Canon PowerShot S5 IS használata esetén a téma mekkora részéről maradnánk le, miközben az Olympus SP-560UZ-val vagy a Fujiflm S8000fd-vel gond nélkül lefotózhatnánk a képen látható teljes témát. Ha nem elég nagy a látószög, akkor a méretes épületek nem nagyon fognak a képbe férni, illetve szobában fotózásnál sem biztos, hogy mindenki ráfér a csoportképre. Az Olympus-Fujifilm valamint a Panasonic gépei között viszont minimális a különbség e téren, ők hárman tudják a legnagyobb látószöget produkálni.

Tele állásban hasonló a helyzet, a Canon PowerShot S5 IS nagyítása az ötös fogatunkban a legkisebb, a legjobban ezúttal is a Panasonic-Olympus-Fujifilm gépek teljesítenek (nem véletlen, hiszen ezek zoomátfogása a legnagyobb).

Vásárlás előtt tehát azt kell eldönteni, hogy a fenti példákban a nagylátószög, vagy a tele állás a fontosabb. Véleményem szerint itt inkább a nagylátószög, hiszen egy képkivágással még “szimulálhatjuk” a kicsivel erősebb tele hatását (nagyobb nagyítást), de ha valami már nem fért rá a képre, azt utólag nem tudjuk odarajzolni.

Kromatikus aberráció

A kromatikus aberráció, vagy más néven színi hiba főként a kép szélein, sarkain jelentkezik a világos és sötét határvonalak körül vékony kékes vagy lilás elszíneződés formájában. E téren a Panasonic DMC-FZ18 tűnik a legjobbnak, de nem az objektívjének, hanem a Venus Engine III színi hibát csökkentő algoritmusának köszönhetően. Ismétlés képpen a kromatikus aberrációt bemutató képek:

Canon PowerShot S5 IS kromatikus aberrációi

F2,7; 36 mm ekv.

F8; 36 mm ekv.

F3,5; 432 mm ekv.

F8; 432 mm ekv.

Fujifilm FinePix S8000fd kromatikus aberrációi

F2,8; 27 mm ekv.

F8; 27 mm ekv.

F4,5; 486 mm ekv.

F8; 486 mm ekv.

Olympus SP-560UZ kromatikus aberrációi

F2,8; 27 mm ekv.

F8; 27 mm ekv.

F4,5; 486 mm ekv.

F8; 486 mm ekv.

Panasonic DMC-FZ18 kromatikus aberrációi

JPEG; F2,8; 28 mm ekv.

RAW; F2,8; 28 mm ekv.

JPEG; F8; 28 mm ekv.

RAW; F8; 28 mm ekv.

JPEG; F4,2; 504 mm ekv.

RAW; F4,2; 504 mm ekv.

JPEG; F8; 504 mm ekv.

RAW; F8; 504 mm ekv.

Sony DSC-H9 kromatikus aberrációi

F2,7; 31 mm ekv.

F5,6; 31 mm ekv.

F4,5; 465 mm ekv.

F7,1; 465 mm ekv.

Makró, közelfényképezés
Sokak számára lehet fontos a makrózás. Az ultrazoomjaink e téren nagyon hasonlóak, nincsenek kirívó esetek. Mindegyik modell szupermakró módban tudja produkálni a legnagyobb nagyítást, de ne felejtsük el, hogy ilyenkor a téma nagyon közel van a frontlencséhez, ami félősebb állatok fotózását szinte lehetetlenné teszi (bogarakat még csak-csak, de pillangókat esélytelen így fotózni). Legjobb nagyítás a Canon PowerShot S5 IS-sel érhető el, bár a 0 cm-es munkatávolság inkább csak elméleti lehetőség, mint gyakorlatban használható funkció. Nagyon jó értékek jönnek ki a többi gépnél is, 1 cm-es munkatávolsággal.
Tele állásban jóval messzebbről próbálhatjuk meg ugyanezt, de ekkor a nagyításunk is jóval gyengébb lesz. Ezúttal is a Canon bizonyul a legjobbnak.

Canon PowerShot S5 IS makró képességei

nagylátószögnél, 0 cm-ről (f=36 mm ekv.) legkisebb
szélesség: 22 mm; hordótorzítás: ~4,5%

nagylátószögnél, 8 cm-ről
(f=36 mm ekv.) legkisebb szélesség: 99 mm; hordótorzítás: ~1,5%

tele állásban (f=432 mm ekv.) legkisebb szélesség: 85 mm; hordótorzítás: ~0,1%

Fujifilm FinePix S8000fd makró képességei

nagylátószögnél, 1 cm-ről (Super Macro mód.) legkisebb
szélesség: 28 mm; hordótorzítás: ~1,3%

nagylátószögnél, 10 cm-ről
(Macro mód) legkisebb szélesség: 117 mm; hordótorzítás: ~1,3%

telénél, 120 cm-ről; legkisebb szélesség: 95 mm; párnatorzítás: ~0,6%

Olympus SP-560UZ makró képességei

szupermakró (f=57 mm ekv.)
legkisebb szélesség: 28 mm;
hordótorzítás: ~1,3%

nagylátószögnél (f=27 mm ekv.)
legkisebb szélesség: 115 mm;
hordótorzítás: ~1,5%

(f=84 mm ekv.)
legkisebb szélesség: 55 mm;
párnatorzítás: <0,1%

tele állásban (f=486 mm ekv.)
legkisebb szélesség: 95 mm;
párnatorzítás: ~0,5%

Panasonic DMC-FZ18 makró képességei

nagylátószögnél (f=28 mm ekv.) legkisebb szélesség: 27
mm; hordótorzítás: ~4,5%

tele állásban (f=504 mm ekv.) legkisebb szélesség: 100
mm; nincs torzítás

Sony DSC-H9 makró képességei

nagylátószögnél (f=31 mm ekv.) legkisebb szélesség: 36 mm; hordótorzítás: ~3,5%

tele állásban (f=465 mm ekv.) legkisebb szélesség: 96 mm; hordótorzítás: ~-0,4%

Érzékenység – zajtartalom

A mai kompakt gépeknél már nem is annyira a képérzékelő mérete és a pixelszám határozza meg a végső képzaj jellegét és mértékét, hanem sokkal inkább a zajszűrő algoritmusok hatása illetve hatékonysága. Ebből adódóan nincs is értelme azt nézni, hogy melyik gépnek mekkora a CCD-je, hiszen a különbségek nüansznyiak, ezek a különbségek pedig a zajszűrés algoritmusán akár el is veszhetnek.

Az egyes gépeink zajszintje általában hasonló (azonos felbontás, közel azonos szenzorméret), így ez esetben is a zajszűrés módja fogja eldönteni, hogy számunkra melyik kép a kedvesebb. Ha részletgazdagabb képeket szeretnénk, és hajlandók vagyunk a részletgazdagabb képekért tenni is, akkor valamelyik RAW képes gépet érdemes választani (Olympus SP-560UZ vagy Panasonic Lumix DMC-FZ18). Ha a részleteket hajlandók vagyunk feláldozni a zajszűrés oltárán, s a legzajmentesebb képre vágyunk, akkor a Sony Cyber-shot DSC-H9 lehet a jó választás. Ezek a különbségek 10×15 cm-es papírképeken nem vehetők észre, így aki többnyire csak ilyen méretű nagyításokat tervez készíttetni, annak nem kell sokat aggódnia emiatt.



ISO80; F6,3; 1/5 mp


ISO400; F6,3; 1/25 mp



ISO64; F5,6; 1/6 mp



ISO400; F5,6; 1/20 mp


ISO50; F5,6; 1/4 mp


ISO50; F5,6; 1/4 mp; RAW – Olympus Master 2


ISO400; F5,6; 1/30 mp


ISO400; F5,6; 1/30 mp; RAW – Olympus Master 2


ISO100; F5,0; 1/8 mp


ISO100; F5,0; 1/8 mp


ISO400; F5,0; 1/30 mp


ISO400; F5,0; 1/30 mp



ISO80; F6,3; 1/6 mp



ISO400; F6,3; 1/30mp


ISO80; F6,3; 1/5 mp


ISO400; F6,3; 1/25 mp



ISO64; F5,6; 1/6 mp



ISO400; F5,6; 1/20 mp


ISO50; F5,6; 1/4 mp


ISO50; F5,6; 1/4 mp; RAW – Olympus Master 2


ISO400; F5,6; 1/30 mp


ISO400; F5,6; 1/30 mp; RAW – Olympus Master 2


ISO100; F5,0; 1/8 mp


ISO100; F5,0; 1/8 mp


ISO400; F5,0; 1/30 mp


ISO400; F5,0; 1/30 mp



ISO80; F6,3; 1/6 mp



ISO400; F6,3; 1/30mp


ISO80; F6,3; 1/5 mp


ISO400; F6,3; 1/25 mp



ISO64; F5,6; 1/6 mp



ISO400; F5,6; 1/20 mp


ISO50; F5,6; 1/4 mp


ISO50; F5,6; 1/4 mp; RAW – Olympus Master 2


ISO400; F5,6; 1/30 mp


ISO400; F5,6; 1/30 mp; RAW – Olympus Master 2


ISO100; F5,0; 1/8 mp


ISO100; F5,0; 1/8 mp


ISO400; F5,0; 1/30 mp


ISO400; F5,0; 1/30 mp



ISO80; F6,3; 1/6 mp



ISO400; F6,3; 1/30mp


ISO80; F6,3; 1/5 mp


ISO400; F6,3; 1/25 mp



ISO64; F5,6; 1/6 mp



ISO400; F5,6; 1/20 mp


ISO50; F5,6; 1/4 mp


ISO50; F5,6; 1/4 mp; RAW – Olympus Master 2


ISO400; F5,6; 1/30 mp


ISO400; F5,6; 1/30 mp; RAW – Olympus Master 2


ISO100; F5,0; 1/8 mp


ISO100; F5,0; 1/8 mp


ISO400; F5,0; 1/30 mp


ISO400; F5,0; 1/30 mp



ISO80; F6,3; 1/6 mp



ISO400; F6,3; 1/30mp

Szolgáltatások

A legnagyobb eltéréseket a fényképezőgépek között az extra szolgáltatások területén találjuk. Nem véletlen ez, hiszen a gépek tudása nagyjából azonos, a zoomátfogásban sincsenek óriási különbségek, így a vásárlókat a szolgáltatásokkal kell megfogni.

A Canon PowerShot S5 IS-nél készíthetünk különböző automatikus sorozatokat (expozíció, fókusz), kategorizálhatjuk képeinket, színezhetjük a fotóinkat, lehetséges színcsere és részleges szín kiválasztása is, menthetünk hangfelvételt is (diktafon funkció), valamint itt is korrigálhatjuk a vörös szemeket.
RAW képeket sajnos nem készíthetünk.
A gép menüje magyar nyelvűre is állítható.

A Fujifilm FinePix S8000fd nem túl jól szerepel ezen a területen. Nincs ugyanis túl sok extra funkciója. RAW formátumot nem támogat, vörös szemeket sem korrigálhatunk gépen belül, a hangfelvétel pedig csak néhány másodpercre korlátozódik.
Megadható viszont képkészítés előtt a felvétel képkeménysége, s lehetőség van az akkuk lemerítésére, hogy elkerüljük a memória effektust.
Magyar menü itt is rendelkezésre áll.

E téren a legjobb az Olympus SP-560UZ. Gépen belül van lehetőség a RAW képek konverziójára, a vörösszemek javítására, képkivágásra, színezésre, keretezésre, a képek feliratozására, világosítása, színtelítettségének megváltoztatása, vagy éppen naptár készítésre 10×15 cm-es méretben. Ezen kívül árnyék-kompenzációra is van lehetőség a dinamika virtuális megnövelése érdekében.
A fehéregyensúly finomhangolható.
Ezzel a géppel is készíthetünk expozíció sorozatot, hogy utólag választhassuk ki a helyes expozíciót. Hangfelvétel csak 4 mp terjedelemben készíthető.
Érdekes lehetőség az arcfókusz és arckifejezés szerkesztő, amelyben furcsa képeket lehet kreálni. Új szolgáltatás a mostani gépek között az ún. mosoly fotó, amely akkor süti el automatikusan a gépet, ha a fotózandó alany elmosolyodik.
A fényképezőgépet magyar menüvel is használhatjuk.

A Panasonic Lumix DMC-FZ18 szintén támogat RAW formátumot, de ezek konvertálása csak számítógéppel történhet. Színeffektjei között hideg, meleg tónusút, fekete-fehéret és szépiát állíthatunk be. Módosíthatjuk a készítendő kép kontrasztját, élességét, színtelítettségét, megváltoztathatjuk a zajszűrés mértékét. A fehéregyensúly itt is finomhangolható.
A Panasonic újdonsága az Intelligens Auto mód, ami a gyakorlatlan (és valljuk be lusta) fotós válláról veszi le a megfelelő témamód kiválasztásának terhét (igazából nem is a kiválasztással van a gond, hanem azzal mikor az ember elfelejti pl. makróból normál módba visszaállítani a gépet, és csak néhány kép elrontása után jön rá, hogy miért nem élesek a képek – ha észreveszi egyáltalán). A Panasonic Intelligens Auto módja megoldja ezt a problémát, hiszen az exponálás előtt, a téma megvizsgálása után automatikusan vált a programautomatika a makró, a portré, az éjszakai és az éjszakai portré módok között. Persze az Intelligens Auto mód ennél kicsit többet tud, de talán ez a legfontosabb és leglátványosabb része.

Kész képeinket leméretezhetjük, kivághatunk belőle, valamint itt is rendelkezésre áll a kategorizálás lehetősége. A képekhez csak hangjegyzet készíthető néhány másodpercben, diktafon funkciót nem kínál a gép.
Állóképekből hozhatunk létre egyszerűbb animációkat 320×240 pixeles felbontásban.
A gépet magyar menüvel forgalmazzák.

A Sony Cyber-shot DSC-H9-cel nem készíthetünk nyers RAW képeket, csak a JPEG formátum használható. A készítendő képeknél módosítható az élesítés, a kontraszt és a dinamika tartomány is virtuálisan növelhető.
A kész képeket utólag lágy fókuszúvá tehetjük, szelektív színeket hozhatunk létre, imitálhatunk halszem objektívet több lépésben, alkalmazhatunk kereszt szűrőt és javíthatjuk a vörös szemeket. Végezhetünk képkivágást is.
Hangmegjegyzést és hangfelvételt nem kínál a gép.
A fényképezőgépet magyar menüvel is használhatjuk.

Összefoglalás

Bár vélhetően sokan azt várják tőlünk, hogy jelöljünk megy egy “Bestbuy” gépet, vagy adjunk “legjobb ár/érték arány” díjat, ezt sajnos nem tehetjük meg. Nem értünk ugyanis egyet azzal, hogy egy szaklap döntse el, hogy a felhasználóknak mire van szüksége a fotózásuk során. Miért is jelölnénk meg mondjuk a Panasonic gépét, arra hivatkozva, hogy ebben még RAW formátum is van, ha valaki soha életben nem fogja így használni a masinát, ellenben sokat videózna. Vagy miért mondjuk azt, hogy a legjobb ár/érték arányú a Canon gépe, mert mi van akkor, ha a lennedő vásárlót nem is érdekli a videó mód, tekintve hogy rendelkezik videókamerával, viszont a készített képeket ő maga szeretné feldolgozni, vagy szeretne igazán nagy látószöggel fotózni.

Nincs tehát besztbáj, nincs legjobb vétel, de nem is lesz soha, mert az emberek igényei különbözők.
Reméljük azonban, hogy cikkünk segített abban, hogy a szinte azonos képességű gépek között ki-ki megtalálja a magának megfelelőt, a legjobb kompromisszumot.

Fontos, hogy mindenki nézze meg alaposan a gépekkel készült tesztfotókat, hiszen nem nekünk kell tetszen a kép, hanem a vásárlóknak.
Akinek van ideje, olvassa el részletes cikkeinket is, hiszen ezekből még több információ megtudható. A részletes cikkek linkjei lentebb olvashatók. A tesztfotók az adatlapokról érhetők el, melyek szintén lentebb láthatók.

A fényképezőgépek bruttó árai a cikk megjelenésének idején:

  • Canon PowerShot S5 IS: ~100e Ft
  • Fujifilm FinePix S8000fd: ~77e Ft
  • Olympus SP-560UZ: ~85e Ft
  • Panasonic Lumix DMC-FZ18: ~90e Ft
  • Sony Cyber-shot DSC-H9: ~95e Ft