Hogyan lehetek fotóművész?
Nos, mint néhány évvel ezelőtti interjúnkból kiderül, ma már gyakorlatilag úgy is, hogy annak hívatom magam, vagy a környezetem művésznek titulál. Persze attól, hogy Anyu, Nagyi, és Blöki szerint művésziek a fotóim, még nem feltétlenül hív majd a világ is művésznek.
Aki hivatalos babérokra vágyik a legjobban teszi ha megméretteti magát egy nagyobb hazai fotóművész szövetség rostáján. Gyakorlatilag be kell lépnünk egy fotóművész szövetségbe, melynek elbírálásakor hozzáértők rostálják át a tagságra érdemes jelentkezőket.
A legismertebb és legnagyobb múltú ilyen szervezet a Magyar Fotóművészek Szövetsége (MFSZ). Időszakosan tart tagtoborzást, így a fotópályázatokhoz hasonlóan, a kiírástól számítva meghatározott időpontig van lehetőségünk jelentkezni, és ezután egy szakmai zsűri – itt elnökségnek hívják – dönt a felvételről. Mindehhez be kell nyújtanunk egy tagfelvételi kérelmet (letölthető formanyomtatvány az MFSZ oldaláról), életrajzunkkal és fotós szakmai tevékenységünk ismertetésével. Mellékletként csatolni kell e tevékenységünk, vagy fotószakírói munkánk dokumentumait (például fotóinkat, cikkeinket), és várni a héttagú elnökség döntésére. Pozitív válasz esetén a beadott portfólió a Fotográfiai Múzeum gyűjteményébe kerül, a jelentkező pedig a több mint 300 tagú MFSZ csapatába.
Újabb tagszervezet a Magyar Fotóművészek Világszövetsége (MFVSZ), mely a határon túli magyar fotográfusok jelentkezését is fogadja. A belépés itt is határidőre kiírt, és szükség lesz hozzá egy belépési nyilatkozatra (honlapjukon letölthető), szakmai önéletrajzra, 10 db papír alapú képre a hozzájuk csatolt adatlappal, valamint két aktív MFVSZ tag ajánlására.
Természetesen mindkét szövetségbeli tagság éves tagdíj fizetéshez kötött, illetve joggal várják el, hogy fotóalkotásaink száma rendszeresen gyarapodjon.
Mi a helyzet, ha nemzetközileg elismert fotóművész titulust szeretnék?
Ehhez nem kell feltétlenül elköltözni az országból. A legcélszerűbb a FIAP minősítések megcélzása, hiszen ehhez hazai szervezetek is segítséget nyújtanak.
FIAP címek
A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique), magyarul Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség), egy svájci székhelyű, 65 éve alapított szervezet, melyhez azóta 86 ország csatlakozott. Hazánk az alapítók közt volt. Képviseletét nálunk az 1997 óta az itthoni fotóklubokat átfogó Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) látja el.
A nemzetközi szövetség különféle minősítési fokozatokat (fotóművészeti diplomákat) adományoz az arra érdemes fotósoknak, mely a külhoniak számára is egyfajta rangot jelent. Hogyan érhetők el ezek?
A FIAP pályázatokat, úgynevezett nemzetközi fotós szalonokat ír ki a vele együttműködő helyi szervezeteken keresztül. A résztvevő fotósok ezeken mérethetik meg magukat. A szalonokon indított arra érdemes képeik után elfogadásokat, a még jobbak után pedig díjakat zsebelhetnek be. Az elfogadások és díjak számát nyilvántartja a szervezet és ez alapján osztja ki különböző minősítési fokozatait:
AFIAP (a FIAP művésze): a legalacsonyabb fokozathoz a fotósnak legalább 1 évig sikeresen kell szerepelnie a nemzetközi szalonokon (min. 15 támogatott pályázaton 8 országban), és legalább 15 fotójára minimálisan 40 elfogadást kell begyűjtenie.
EFIAP (a FIAP kiválósága): ehhez a magasabb minősítéshez meg kell szereznünk az előzőt. Ezután lépkedhetünk fel az EFIAP ranglétra négy fokán. Minden egyes fokozathoz teljesíteni kell az előző kritériumait is:
- EFIAP/b (bronz fokozat): minimum 25 fotó, 75 elfogadásával kell rendelkezni, ezen kívül 3 db, különböző országban díjazott képpel.
- EFIAP/s (ezüst fokozat): minimum 50 fotó, 150 elfogadásával kell rendelkezni, ezen kívül 4 db, különböző országban díjazott képpel.
- EFIAP/g (arany fokozat): minimum 100 fotó, 300 elfogadásával kell rendelkezni, ezen kívül 5 db, különböző országban díjazott képpel.
- EFIAP/p (platina fokozat): minimum 200 fotó, 600 elfogadásával kell rendelkezni, ezen kívül 6 db, különböző országban díjazott képpel.
MFIAP (a FIAP) mestere: a nemzetközi szervezet legmagasabb művészi minősítése, melyet eddig talán két magyar ért el, Tillai Ernő és Papp Elek. Természetesen ehhez is rendelkeznünk kell az előző fokozatokkal (EFIAP-pal legalább 3 éve) és egy 20 alkotásból álló portfólióval pályázhat a jelentkező a szervezett párizsi irodája és főigazgatója felé. A korábbi elfogadások és díjak itt nem számítanak.
Ezen kívül a szervezet tiszteletbeli címeket is kioszthat, melyet nem kötnek művészi teljesítményhez. Ilyen a FIAP Szolgálati Kiválósága (ESFIAP) és a FIAP Tiszteletbeli Kiválósága (HonEFIAP) cím, melyeknél inkább a szervezeten belül betöltött szakmai munka a döntő, és megkaphatják a korábban művészeti minősítést elért fotósok is.
A minősítési szabályzat további részleteit, és a pályázatok kiírásait a MAFOSZ weboldalán találják meg az érdeklődők.
A hazai FIAP diplomás fotóművészek névsora itt tekinthető meg.
PSA címek
Persze nem csak a FIAP oszt ki hasonló minősítéseket, hanem egyéb nemzetközi szervezetek is. Közülük az egyik legrangosabb a PSA, vagyis a Photographic Society of Amerika (Amerikai Fotós Szövetség). Az USA-ban működő szervezet a fentiekhez hasonló kritériumok alapján osztogatja elismeréseit, nem csak az amerikai, de a világ bármely táján élő fotográfusok számára. Hazánkból jóval kevesebben rendelkeznek PSA minősítéssel mint FIAP fokozattal.
A PSA címei elég szerteágazóak, de nem sokban különböznek a FIAP fokozataitól. Ezeket összefoglaló néven ROPA-nak (Recognition of Photographic Achievement ~ A fotográfiai haladás elismerése) nevezik.
A címekhez nem csak a kiírt pályázatok képeinek bizonyos számú elfogadására, de adott fotós szakterületeken elért csillagokkal jelzett minősítésekre is szükség lesz. Így például, többek között, létezik természetfotó, riportfotó és 3D kategória is, ahol 1-től 6 csillaggal jutalmazzák azokat, akik megfelelő számú fotó elfogadással és címmel rendelkeznek. Egy csillaghoz 18 elfogadás és 6 cím szükséges, de a hatodikhoz már 488 elfogadás és 120 cím.
A ROPA fokozatok és követelményeik a következők:
PPSA (Proficiency – Jártasság): 288 vagy több képelfogadás egy vagy több PSA szakterület csillag minősítésével megtámogatva.
EPSA (Excellence – Kiválóság): 700 vagy több képelfogadás egy vagy több PSA szakterület csillag minősítésével megtámogatva.
MPSA (Master – Mester) 1500 vagy több képelfogadás egy vagy több PSA szakterület csillag minősítésével megtámogatva.
GMPSA (Grand Master – Nagymester): 3000 vagy több képelfogadás egy vagy több PSA szakterület csillag minősítésével megtámogatva.
- GMPSA/b (Grand Master Bronze – Bronz nagymester): 5000 vagy több képelfogadás egy vagy több PSA szakterület csillag minősítésével megtámogatva.
- GMPSA/s (Grand Master Silver – Ezüst nagymester): 7000 vagy több képelfogadás egy vagy több PSA szakterület csillag minősítésével megtámogatva.
- GMPSA/g (Grand Master Gold – Arany nagymester): 9000 vagy több képelfogadás egy vagy több PSA szakterület csillag minősítésével megtámogatva.
- GMPSA/p (Grand Master Platinum – Platina nagymester): 11000 vagy több képelfogadás egy vagy több PSA szakterület csillag minősítésével megtámogatva.
A szakterületeken belül (például természetfotó) minden évben megrendezik az Év … fotója versenyt is.
Az USA fényképész szövetsége is oszt ki tiszteletbeli címeket, mint a HonPSA, vagy a HonFPSA, melyeknek szintén nem alap feltétele a művészet terén elért eredmény.
Mindezeken felül a fotós bekerülhet a szövetség 1942 óta évente kiadott Who’s who in Photography (Ki kicsoda a fényképészetben) című kiadványába, mely a világ neves fotósait gyűjti egy csokorba, és külön rangot jelent a PSA minősítések terén.
A PSA-nak nincs hazai képviselete. Minősítési követelményeiről és a fokozatokról a szervezet angol nyelvű honlapján tájékozódhatunk.
Szóval, mint látható az önjelöltségen kívül elég komoly szakmai és pályázati eredményekkel kell rendelkeznie annak, aki nemzetközi téren is jegyzett fotóművésznek szeretne lenni, és arra törekszik, hogy erről saját magán kívül a nagyvilág is tudjon.
