Irix Dragonfly 150mm f/2,8 Macro – teszt

0

Képminőség

Színhiba

A három alkalmazott extra alacsony szórású tag miatt számítottunk rá, hogy kicsi lesz a laterális színhiba mértéke, az azonban minket is meglepett, hogy a képsarki kromatikus aberráció itt gyakorlatilag nem észlelhető teljesen nyitott blendén sem.

Színhiba (laterális)

Most sem maradt el az axiális (longitudinális) színhiba vizsgálata sem, ezt a lencsék hullámhossztól függő eltérő törési mutatója okozza és a transzverzális (laterális) színhibával ellentétben ez képközépen is jelentkezik, s főként a fókusz előtti és mögötti területeken érhető tetten, azok elszíneződéseként. A helyzet azonban az, hogy e téren is kiváló az objektív, így itt sem tapasztalni színhibát.

Színhiba (axiális)

Bokeh

A makró objektíveket szinte kivétel nélkül úgy alakítják ki, hogy azokat ne csak közelfényképezésre lehessen használni. A gyújtótávolság és fényerő alapján így akár portré készítésére is alkalmas. Persze nem csak portrénál, de egy szép makrónál sem mindegy, hogy milyen lesz a fókuszon kívül eső fényfoltok, azaz a bokeh megjelenése.

Bizonyára a tapasztaltabb Olvasóink már sejtik, hogy nyitott blendénél szép kerek formákat várhatunk képközépen, azonban a képsarkokban esetleg lencse szerű forma jelenhet meg, amely vagy az asztigmatizmus, vagy a hosszú tubus miatt alakulhat ki. Itt is látható ilyen hatás, amit azonban nem a kóma, mint inkább a hosszú objektív és a jelentős belső kihuzat okoz. A 11 lamellából felépített rekesz még F5,6-nál is szép bokeh formát biztosít, bár a vájtszeműek már erről is kiszúrhatják a szögletesebb formát, ami persze F8-nál még erősebb. F11-nél pedig már a jellegzetes gyűrűs hatás is megjelenik a fényfoltok belső pereme mentén.

Geometriai torzítás

Nagy gyújtótávolság, fix, azaz nem zoomos kivitel. Mire számíthatunk? Én minimális (kb. 0,5-0,8%-os) párnatorzításra számítanék, de a gyártó ennél jóval kisebb, 0,1%-os párnatorzítást adott meg.
Makró objektívnél viszont a fő alkalmazási terület nem a végtelenhez közeli tárgytávolságok, hanem a közelpont, így sokkal inkább fontos, hogy közelpontnál mit tud felmutatni az objektív. Erről külön torzítás tesztképet nem készítettünk, hiszen a makró tesztünk egyben alkalmas a torzítás bemutatására is.
Az jól látható, hogy viszonylag távoli (kb. 3 méterre lévő) téma esetében valóban jelentéktelen a geometriai torzítás, azonban 1:1 leképezésnél már jóval jelentősebb torzítás látható, amelynek mértéke bőven meghaladja a gyártó által megadott 0,1%-ot, jelesül itt kereken 1%-os a párnatorzítás, ami már messze nem jelentéktelen.

Torzítás tekintetében tehát nem túl példás az Irix Dragonfly 150mm f/2,8 Macro objektíve.

Peremsötétedés

Nem lehet kérdéses, hogy a nagy gyújtótávolság és jó fényerő miatt biztosan találkozunk peremsötétedéssel. Mivel makró objektívről van szó, ezért most mind végtelen tárgytávolságnál, mind 1:1 leképezési aránynál is megvizsgáltuk a vignettálást.
Jól látható, hogy nyitott blendén elég erős a peremsötétedés, viszont közelpontnál ennél sokkal kisebb vignettálással kell szembenézzünk. Ez pedig jó hír a makrósoknak.

Makró, közelfényképezés

Makró objektívnél nyilván a legérdekesebb kérdés, hogy hogyan makrózik. Persze nem olyan értelemben, hogy milyen a leképezési aránya, mert általában az 1:1 leképezést ezek a tipikus makró objektívek tudják, amely itt is elérhető.
A gyakorlati alkalmazhatóság viszont már egy másik kérdés.

E kérdéskörbe tartozik például a torzítás, ami természetképeknél nem annyira kardinális kérdés, de reprózásnál már nem ártana, ha torzításmentes képet kapnánk (mint láttuk, ettől azért elég messze van az Irix Dragonfly 150mm Macro). Szintén apró tárgyak fotózásánál fontos, hogy ne csak a képmező egy kis része legyen éles, hanem ha már sík a tárgyunk, lehetőleg a teljes felülete. Ez nyilván attól függ, hogy az objektív milyen felületről nyújt éles képet a szenzorra. Ennél az objektívnél közelponton ha a képközép éles, akkor a sík témán a képsarok is jó leképezést ad, csak minimálisan veszt az élességéből a képközéphez képest (ezt azonban nem asztigmatizmus okozza, mivel F8-nál is megvan még egy kis életlenedés).

Emellett az sem mellékes, hogy milyen tárgytávolságnál érhető el az a nagyítás, amire szükségünk van. E téren nyilván jobb a helyzet, mint egy 70 vagy 100 mm-es makróobjektívnél, ráadásul a belső élességállítás miatt a frontlencse sem tolódik előre, így 1:1 leképezésnél 17 cm-es munkatávolságunk (téma-frontlencse távolsága) adódik, azaz ennél közelebb sosem kell mennünk a témához, így ijedősebb rovarok fotózása is megoldható (összehasonlításképp: egy nem belső élességállítású, teleszkópikus kihuzatú 70 mm-es makrónál az 1:1 leképezés 5,5 cm-es munkatávolságnál érhető el).

Képminőség

Az Irix Dragonfly 150mm f/2,8 jó felbontású objektív, de nyitott blendén azért itt is megjelenik a szokásos lágyság, méghozzá 26 Mpixelen is jól látható mértékben. A „sweet point” F5,6-F6,3 környékén érhető el, bár 1:1 leképezésnél ilyen blendén 1 mm-nél kisebb az élességi tartomány, így bogaraknál, vagy más élőlényeknél sok esetben ennél szűkebb rekeszre, vagy mozdulatlan témánál rekeszsorozatra lehet szükség.

A homogenitás viszonylag jó, bár ahogy láttuk, sík témánál azért a képsarkok messze nem mutatnak olyan képélességet, mint a képközép. Nyitott blendén egyébként a képszélek is enyhén ellágyulnak, de harmadolópont környékén lévő témáról azért gond nélkül készíthetünk éles, jó fókuszú képet.

A torzításról, színhibáról, peremsötétedésről már írtunk, így további elemezgetésre nem igazán van szükség (a direkt napfény okozta becsillanást a nagy gyújtótávolság miatt itt már nem teszteljük).

Értékelés

Az Irix Dragonfly 150mm f/2,8 Macro kifejezetten azoknak ajánlható, akik a szokásos 70 vagy 100 mm-es gyújtótávolsággal nehezen oldják meg a közelfényképezési feladataikat, többnyire azért, mert túl kicsi munkatávolság adódik. A hosszabb (nagyobb gyújtótávolságú) objektív távolabbról is képes nagy nagyítású képet alkotni.

Közvetlen konkurense kevés van, legalábbis ha kötjük az f/2,8 fényerőt, hiszen a Sigmán kívül más ilyen fényerővel, ilyen gyújtótávolságban nem kínál makróobjektívet. A Canontól f/4 fényerővel kapunk 135 mm-es Tilt-shift makrót, illetve 180 mm-es gyújtótávolsággal f/3,5 fényerővel, illetve ugyanilyen gyújtótávolsággal és fényerővel van Tamron tele makró is.

Ha nem igényeljük az automatikus élességállítást, akkor az Irix Dragonfly 150mm f/2,8 Macro objektívvel nagyon jól járunk, hiszen bruttó 210.000 Ft-os ára sokkal kedvezőbb, mint az autofókuszos (és optikai stabilizátoros) Sigma 150mm f/2,8 Macro objektívé (330 ezer Ft).
Más kérdés viszont, hogy 100 mm körüli gyújtótávolsággal az Irix objektív áránál is alacsonyabban kapunk autofókuszos makró objektívet mind a Canon, mind a Sigma kínálatában, legalábbis optikai stabilizátor nélkül. Nikonnál viszont már csak az optikai stabilizátoros változat kapható, ami 260 ezer Ft körül érhető el.

Ezért hatványozottan igaz, hogy a kifejezetten 150-180 mm körüli makró objektívek között tud labdába rúgni az Irix Dragonfly 150mm f/2,8 Macro.

Hogy kinek mennyire hiányzik majd az autofókusz, azt egyéne válogatja, de azt semmiképp se felejtsük el, hogy ilyen gyújtótávolsággal kézből fotózni kvázi lehetetlen komoly nagyítás mellett, így csak egy jó állvánnyal induljunk útnak. Emiatt aztán az optikai stabilizátor hiánya sem nevezhető hátránynak.