Optika I.
Általános képminőség
Első körben az objektív tulajdonságaira nézve azt gondolhatnánk, hogy a 14,3×-es átfogás miatt nem igen lehet jó rajzú az objektív. Én is erre gyanakodtam, de a tesztek meggyőztek. A nagylátószögnél szokásos lágyságon kívül a többi gyújtótávolsgánál szépen teljesített, sőt ami meglepő, hogy szinte teljesen nyitott rekesszel, 400mm-en is remek eredmények születtek.
A különleges szórású (AD – Anomalous Dispersion) tag biztosítja a kromatikus aberráció kordában tartását, de mint látni fogjuk, ezen kívül más trükköt is alkalmazott a Fujifilm. A fényerő nagylátószögnél f/2,8, míg telében f/5,3. Ezek – figyelembe véve a rajzolt képkör méretét – bizony szép értékek.
Szférikus hibával (sarkok homályosodása) elsősorban tele állásban találkozhatunk, de ott sem nagyon zavaró mértékben. Szupermakró módban viszont meglehetősen gyengén teljesít a Fujinon optikája, de ez az igen kicsiny tárgytávolságra vezethető vissza.
Nézzük akkor most kicsit részletesebben.
Kromatikus aberráció
Annak idején a Panasonic volt az első gyártó, aki nyíltan felvállalta, hogy ők bizony a JPEG képeiken csökkentik a kromatikus aberráció okozta lilás elszíneződéseket, s ha valaki RAW formátumban fotózik, kikerülve a Venus Engine III ezen funkcióját, akkor bizony erről neki kell gondoskodnia (feltéve, hogy nem a gyári konvertert használja).
A Fujifilm is ezt teszi, de nem nyiltan, csak titokban. Legalábbis sem a sajtóközlemények, sem a specifikáció nem említ olyat, hogy a fényképezőgép belső képfeldolgozó rendszere csökkentené a színhibát. Márpedig ezt teszi.
Az első CA felderítésre vonatkozó tesztképek tuajdonképpen még (ha kompromisszumokkal is, de) elfogadható eredményt produkáltak, de tudnunk kell, hogy ezek a JPEG képekre vonatkoznak. Ha mindezt RAW fotókkal vizsgáljuk, s a képeket nem a gyári, hanem az Adobe népzszerű konverterében, a Lightroomban konvertáljuk, akkor a tapasztaltak már kicsit komorabb képet festenek.
Sajnos a színi hiba rekeszeléssel sem szüntethető meg, csak kis mértékben csökkenthető. A kromatikus aberráció egyébként mind nagylátószögű, mind tele állásra jellemző, mértéke nagylátószögnél 10-12 pixel, tele állásban 6-8 pixel.
Persze azt is számításba kell vennünk, hogy 14×-es zoomátfogásunk van, ami eleve nem kedvez a színhiba-mentességnek, ráadásula felbontás is nagy.
Legrosszabb esetben (nagylátószög, nyitott blende) 10×13 cm-es fotón közelítőleg 0,4 mm szélességű a kromatikus aberráció megjelenése.
A kromatikus aberráció a Fujifilm FinePix S100FS egyik, talán egyetlen kellemetlen pontja.
A tesztfotók F2,8/5,3 és F8 blendével készültek.
Kromatikus aberrációk
Zoom
A Fujifilm FinePix S100FS egyik erőssége a zoomátfogás. Igazi nagylátószögtől szupertele állásig kínál beállítható gyújtótávolságot, mely kisfilmre átváltva 28 mm és 400 mm közötti lehet.
Ezen felül a gép rendelkezik 2×-es digitális zoommal is (csak JPEG képnél).
Optikai és digitális zoom
