Optika
Kromatikus aberráció
Némely alsóbb kategóriás Fujifilm ultrazoom viszonylag jelentős színhibákat volt képes produkálni. A FinePix S200EXR sem mentes ezektől, de a kromatikus aberráció előfordulása csekélyebb, mértékű, nem annyira szembetűnő. A tipikus előfordulási helyeken, például világos égbolt és sötét épülettömb, vagy lombkorona határain itt is találkozhatunk ilyesmivel, közepes mértékben, de például kizárólag a nagylátószögre, vagy tele tartományra jellemző erős színhiba nem jellemzi a gépet.
Belső, fóliás tesztünknél azért sikerült megizzasztani a készüléket, de hát ez a célunk. Ez a szituáció egyébként az említett erős kontrasztkülönbségűekkel rokon, így szinte minden gép „belefut”. A FinePix S200EXR nem annyira a hagyományos, kétszínű (általában bíbor-cián) kromatikus aberrációval, mint inkább az angol szakirodalomban purple fringingnek nevezett lilás színhibát mutatta. Ennek egyik oka éppen a magas felbontás és a viszonylag kis szenzorméret. A jelenség éppen ezért a rekesz szűkítésével sem csökkenthető jelentősen. Szűkebb rekesznél inkább csak a szóródás erősödik, ami miatt egy hangyányit tompábbnak tűnik a lilás szegély. Mindez nagylátószögnél jelentősebb, tele állásban viszont nem túl erős.
Geometriai torzítás
Még a kis LCD előnézeti képén is jól látszik, hogy az optika viszonylag jelentős hordótorzítást produkál, a végső képen azonban ennek alig marad nyoma. Végül is ez a lényeg, hogy ezt utólagos szoftveres korrekcióval éri el a gép az a végeredmény szempontjából nem olyan lényeges. Nagylátószögnél pedig több mint jó, sőt kiváló, amit a kész fotón látunk. Mindössze 0,2%-os hordótorzítást mutat.
Tele állásban viszont minden gépnek alapból kötelező hoznia a jó eredményt, hiszen ez torzítás szempontjából kevésbé problémás vidék. A FinePix S200EXR itt is hozza a formáját. Alig mérhető, mindössze 0,1%-os, de inkább az alatti értéket produkál.
Torzítások a gyujtótávolság függvényében
Közelfényképezés, makró
A FinePix S200EXR 1 cm-es makró munkatávolsága – mely a frontlencsétől mért távolság – sokat és mindenképpen jót sejtet. Legalábbis egy részről. Az ilyen kecsegtető értékeknél nem szabad elfelejtenünk, hogy gyakorlatban számos problémával is szembesülünk a kiváló nagyítás mellé. Az egyik, hogy az 1 cm-re lévő tárgyakat nehéz megfelelően bevilágítani, az élőlényeg pedig többnyire nem szívesen pózolnak ebből a távolságból. Ezen kívül elég komoly optikai hiányosságok is felléphetnek. Esetünkben is komolyabb geometriai torzulással, szembetűnőbb kromatikus aberrációval és a képszélek nagyon erős lágyulásával kell számolnunk. Lényegében csak a kép közepe marad éles, attól kifelé haladva, erősen mosott képet kapunk. A pozitívum viszont a kitűnő nagyítás, ami jelen esetben 34 x 24 mm-es lefedett területet jelent.
Makró képességek
1 m-ről legkisebb szélesség: 96 mm
Az 1 cm-es munkatávolságot Super makro módban érhetjük el, melynél nem használhatunk zoomot. Normál makro módban viszont használhatunk, de a zoom növelésével a munkatávolságot is növelnünk kell. A legjobb leképezési arányt nagylátószögnél, illetve ahhoz közeli értéken kapjuk. Próbálkozásaim alapján nem teljesen nagylátószögnél (ekv. 30,5 mm), hanem valahol 35 mm környékén. Itt a Super makro módnál kevesebb képhibával kell számolnunk, de a lefedett terület csak 82 x 60 mm. Tele állásban legalább 1 méterre kell eltávolodnunk a témától és 96 x 72 mm-es területet tudunk leképezni, ami nem sokkal marad el a nagylátószög teljesítményétől.
Vignettálás
A geometriai torzításhoz és a kromatikus aberrációhoz hasonlóan ez az optikai hiba, vagy jelenség is csökkenthető szoftveresen, és a gyártók újabban előszeretettel alkalmazzák is ezt a megoldás a drágább modelljeikben. Az S200EXR mindenesetre itt is kiválóan teljesít. A képsarkok sötétedése bármely gyújtótávolságnál és bármilyen rekesznél lényegében elhanyagolható. Nagylátószögnél, nyitott rekesszel a sarkok átlagosan 7, a szélek pedig 5 %-kal sötétebbek a képközépnél, ami 0,2 fényértéket jelent. Ez teljesen nyitva, nagylátószögnél igen jó eredménynek számít, de a rekeszt szűkítve még jobb értéket kapunk. Ekkor mindössze 1% körüli a sötétedés mértéke.
A zoom végállásában, vagyis ekvivalens 436 mm-nél szintén semmi ok az aggodalomra. Nyitott rekesszel is mindössze 2% a szélek és a 4 %-os a sarkok átlaga, ami szemmel észrevehetetlen. Szűk rekeszt használva egy picit javíthatunk ezen, így a sarkok 3%-al térnek el világosságban a képközéptől. A kisebb eltérés abból adódik, hogy tele állásban a nyitott rekesz f/5,3, ami alig több mint 1 fényértékkel különbözik az f/8-as végértéktől.
