Kívülről
Mint említettem a HP 812 nagyon kicsi. A Canon kicsi Ixus modelljeinél nagyobb ugyan, de a műanyag burkolatnak köszönhetően könnyebb azoknál. A műanyag burkolat óriási hátránya, hogy könnyen sérül és kopik. A nálunk járt példányon már láthatóak voltak néhány helyen a kopás nyomai. A kezelőfelület ránézésre is egyszerű, könnyen áttekinthető. A kicsit tömzsi gép a markolati résznél egy picit megvastagodik, ami a jobb fogást biztosítja. Kár, hogy ebben a kategóriában nem divat a gumírozott borítás, mert az még segített volna jobbá tenni a markolatot.
A gép előlapján majdnem középen található a Pentaxtól vásárolt objektív. A vázba teljesen visszahúzódó tubus büszkén hirdeti gyártójának nevét. Külsejéből és paramétereiből ítélve azonos a Pentax Optio 430-as (a Pentax ultrakompakt gépe) modellbe épített objektívvel. Mivel a használható gyújtótávolság tartomány is azonos a két modellnél, ebből arra lehet következtetni, hogy a két gyártó azonos CCD-t használ (persze ez csak feltevés, de a lapkák fizikai mérete biztosan azonos).
A 812-esre a többi kompakt gépekhez hasonlóan nem tehető előtétlencse. Ez a funkció nem hiszem, hogy bárkinek is hiányozna. Az objektív felett található a gép optikai keresője, ami természetesen nem sok mindenre jó. A képen általában sokkal több lesz rajta, mint ami a keresőben látható. (Ezt persze lehet pozitívan is értékelni: minden amit a keresőben lát az ember biztos, hogy rajta lesz a képen.) A kereső mellett található közvetlenül a vaku, ami kategóriájának megfelelően teljesített. A specifikáció szerint fél métertől 2-2,8 méterig (tele és nagylátószög állásban) ad megfelelő megvilágítást. A kereső másik oldalán lévő sötét folt az önkioldó lámpája. Ennek villogása jelzi, hogy hamarosan elkészül a felvétel. A legkisebb pont az önkioldó lámpája mellett a mikrofont rejti. A fényképezőgép ugyanis a felvett videóhoz hangot is ment, sőt lehetőség van az egyes fényképek hangosítására is. Az előlap markolat felöli oldalán a dizájn és a biztosabb fogás érdekében egy íves törés látható. Ezek közül inkább csak az előbbi funkcióját tudja betölteni.
A gép teteje HP-san egyszerű. Az exponáló gomb körül elforgatható gyűrűvel a felvétel módot lehet beállítani: fénykép, önkioldó (időzített) és videó felvétel mód. Az exponáló gomb alatti sötétebb gumírozott gomb segítségével lehet a gépet be illetve kikapcsolni.
Az exponáló gomb mellett található a hangszóró, ami a videók visszajátszásánál kap szerepet.
A hátlapon lévő kezelőfelület lehet bonyolult is és nem is. Az elsőre kavalkádnak tűnő hátlap valójában nagyon egyszerű. A bal alsó sarokban található az 1,5″ átmérőjű LCD monitor, ami nagyon jó minőségben mutatja az optikán át érkező, illetve a kártyára rögzített képet. A sérülések elkerülése végett a monitor süllyesztett, a borító üveg azonban nem kapott csillogásmentes felső réteget. Így erős napsütésben, amiből szerencsére így a tél végén bőven van részünk, az LCD nehezen látható. Ezért a gép bekapcsolásakor az LCD nem is kapcsolódik be automatikusan. A fényképezőgép beállításainak egy része a kereső melletti ledekről is leolvasható. Így ott látható, ha a makró mód be van kapcsolva, illetve ha az automata módtól eltérő állásban van. Ezen funkciók beállítását a LED-ek alatti két gumírozott gombbal intézhetjük el.
Mint említettem a kereső nem sokban különbözik a többi ilyesmi gépen alkalmazott keresőtől. A képe a felvételre kerülő témának csak egy részét mutatja. A kereső melletti LED-ek az élességállításról illetve a videofelvételről ad visszajelzést.
Az LCD monitor melletti gumírozott gombok a következő funkciókat látják el: monitor (be/ki), nyomtatás (megosztás menü megjelenítése) és a menü bekapcsolása. A fényképezőgép expozíció prioritásos, így a menüből nem kell kilépni ahhoz, hogy fényképezni lehessen. Az exponáló gomb lenyomásakor még visszajátszás módból is azonnal visszakapcsol felvétel módra.
A menüben a négy iránygombbal lehet navigálni. Ezekkel mozgatható a kinagyított kép is. A menüben kiválasztott beállítás a középen lévő OK gomb megnyomásával fogadható el. Ezek kemény, műanyag gombok, ami jót tesz a biztosabb navigálásnak.
A hátlap jobb felső sarkában találhatók a zoom vezérlőgombjai. A két kellemesen nagy gumírozott gomb kellemesen irányítja a lencsetagokat mozgató motort. Ez egyébként viszonylag nagy zajjal jár, így olyan szituációkban, ahol a csendet nem szabad megtörni, ez a gép nem használható (egyébként ezt csak csökkenteni lehet, megszűntetni nem; minden gép optikájának van valami hangja).
A hátlapon található még a kártyaműveletekre figyelmeztető LED is. Ez a markolati részen, közvetlen a kártyanyílás mellett kapott helyet. A kártyanyílás ajtaja egyszerűen nyitható, semmi extra reteszelést nem tartalmaz. És ez így jó. A nyílás az apró kártya miatt nagyon kicsi. Az ajtót nyitás után egy rugó tartja nyitva. A kártya körömmel is kihúzható, de egyszerűbb, ha egy kicsit benyomja az ember, mivel ezután egy kicsit kintebb ugrik. A kártyanyílás ajtajának kinyitása után a gép nem kapcsol le, így a működő gépben könnyen lehet memóriakártyát cserélni. A gépnek a markolat felöli oldalán már csak a csuklószíj rögzítési pontja található.
A 812-es másik oldalán egy gumiborítás alá került a hálózati adapter bemenet illetve az adat csatlakozó. Ez utóbbi mind az USB, mind pedig a TV kábel csatlakoztatására használható. A gumilap természetesen a vázhoz van rögzítve, így akarva sem lehet elveszíteni. A lap stabilan áll, de kipattintása sem okoz különösebb gondot.
A fényképezőgép alján három említésre méltó dolgot találunk: akkumulátornyílás, állvány rögzítési pont és a dokkoló állomás csatlakozása. A fényképezőgép két darab ceruzaelemről működtethető. Ezeket az elhúzás után egyszerűen felnyitható ajtó tartja a helyükön. A gép érdekessége, hogy az ajtó felnyitása után, mikor az elem már nyilvánvalóan nem szolgáltat elektromos energiát a fényképezőgép tovább működik. Ugyan ez a működés korlátozott és csak néhány másodpercig tart, de egy elemcserét mindenképpen kibír. A tartalék áramforrás lemerülése után a következő bekapcsoláskor azonban könyörtelenül beállíttatja a felhasználóval a pontos időt és dátumot.
Az állvány rögzítési menete természetesen műanyag és az elhelyezkedése sem túl szerencsés. Túl közel van a gép előlapjához és nem az optika tengelye alá került. A tervezők egyetlen mentsége, hogy az ilyen kategóriájú gépek többsége sosem találkozik állvánnyal, így ez a probléma gyakorlatilag nem probléma.
A dokkoló állomás csatlakozója egy hosszúkás nyílás, ami az apró érintkezőket rejti. A megoldás szépséghibája, hogy teljesen védtelen, így szerintem előbb utóbb koszos lesz, majd tönkremegy. A tisztítása a keskeny nyílás miatt nem egyszerű. Az elegáns megoldás az lett volna, ha a dokkolóba tett gépen a dokkoló kinyit egy a csatlakozó nyílást védő ajtót.
Összességében a gép tökéletes HP. Olcsó kivitelű, de esztétikus és nagyon egyszerűen kezelhető fényképezőgép. Ugyan nem tartalmaz semmi különlegeset, de a amatőr felhasználásra pont megfelelő.
Ez még mindig nem a vége! Lapozzon a következő oldalra!
