A néhány éve megkezdett trendet, ma már szinte minden nagy gyártó követi: legalább két telefon jelenti az épp aktuális csúcskategóriát: egy „csúcs-plusz-pro”, amibe mindent belepakolnak; illetve egy „kevésbé okos” kistestvér. A Huaweinél is így van ez, érdemesnek láttuk hát megnézni, mennyiben marad el fotós képességeiben a Pro verziótól a „sima” P30-as – ami a Samsung S10 párosától eltérően a nagytesótól különböző kamerákat kapott.
Első benyomások
Trendi vagy sem, én ragaszkodom a praktikumhoz, és kitartok a teljesen sík kijelzők kívánatossága mellett – a P30-as pedig legalább ebben nem okoz csalódást (mert amúgy igen: bizony ez is egy könnyen leejthető, csúszós fajta). Egyébként hasonlít a testvéréhez, itt is csak egy szelfikamerányi sziget harap a kijelzőbe, és az ujjlenyomatolvasó a kijelzője alatt lakik – de mintha a kamerákkal egyetemben ez utóbbi is különbözne a P30 Pro-étól, mert kevésbé tűnik megbízhatónak. A kisebb mérete miatt viszont sokkal jobban kézre áll, el is vittem hát magammal fesztiválozni…
…de előbb nézzük, hogy a képrögzítést illetően mivel gazdálkodhatunk:
- A főkamera – akárcsak a Pro verziónál –, itt is 40 MP-es felbontású (ami alapértelmezetten és célszerűen [valamint „trendin”] 4 pixelt összevonva 10 MP-es képeket készít), 27 mm-es (35 mm ekvivalens – ez a következőkben is így értendő) fókusztávolsággal, ám kisebb fényerejű: 1,6-os helyett csak 1,8-as rekesznyílással.
- A nagy látószögű kamera a Pro 20 MP-es felbontású képeinél 20%-kal kisebb, 16 MP-es képeket készít, és kicsit kevésbé nagylátó a nagytesóhoz képest (17 kontra 16 mm).
- A teleoptika pedig nem lát olyan messzire, mint a Pro-ba épített periszkópos 5-szörös zoom, de „cserébe” a P30-as 3-szoros (80 mm) zoomjához nagyobb, 2,4-es fényerő társul.
1. Gyüttment Fesztivál – kevés fénynél
Későn érkeztünk négylábú barátommal, Cimbivel, de miközben kortyolgattam a hosszú utat követően roppant jóleső, hideg Unicumot, arra gondoltam, hogy úgyis ez, mármint a kevés fény a Huawei csúcsmobilok kameráinak legfőbb erőssége. Nagyot ugorva az időben, miután itthon letöltöttem a képeket, rá kellett jöjjek, hogy két fontos dolgot kihagytam a képletből:
- Az egyik, hogy akármilyen jók is a Huawei kamerák kevés fényben, azért ez mégis egy erősen kompromisszumos műfaj, ami fokozott odafigyelést igényel, és ez két és fél deci unikum után már nem annyira ment nekem.
- A másik, hogy az a két tizednyi fényerő különbség (1,8 kontra 1,6 a P30 Pro javára) is számít a főkamerák tekintetében.
Mindenesetre ahogy mondani szoktam: készült pár értékelhető emlékmorzsa a napnyugta utáni órában…
…és később, teljes égbolt-sötétben is:
2. Gyüttment Fesztivál – a fényfestés kipróbálása
Másnap hajnalban egy nagy sétával indítottuk a napot, és az előző napi sikertelen kísérletek után (a sikertelenség jórészt nem a telefon hibája volt) elérkezettnek láttam az időt kipróbálni a fényképezési módok Továbbiak füle alá dugott, zseniálisnak ígérkező fényfestési lehetőséget – fényes nappal. És ez tényleg zseniális! Mégpedig azért, mert – az Este módhoz hasonlóan – állvány nélkül, kézből kitartható egy hosszú (több másodperces) expozíció, úgy, hogy közben a kijelzőn folyamatosan látom a „festmény” alakulását! Alapszabályok: ami nem (annyira) mozog a képen, az éles marad; a mozgó részek pedig „festenek”.
Így lett átlátszó Cimbi egy 5 másodperces festményen…
…és így lett tükörsima az egyébként fodrozódó víz, illetve mozdult be a felhő 2 perc alatt (kézzel tartva, egy egy korlátra támasztva a telefont).
3. Gyüttment Fesztivál – a Szuper macro mód kipróbálása
Először is: nem „ájsz tea”, hanem „jeges tea” vagy „ájsz tí” – épp ezért a „hunglish” nyelvezetet mellőzve a „szuper macro” helyett javasolnám a „szuper makró” vagy „super macro” használatát. De épp kapóra jön egy vízcsepp gyűjtögető csiga, kinek valószínű teljesen mindegy, hogy hívják a módot, mellyel egészen közelről örökítem meg – merthogy a Szuper macro módban (melyet szintén a Továbbiak fül alá rejtettek) akár 2,5 centire is megközelíthetjük képünk tárgyát.
4. Egy futó kaland – a Szuper macro mód megértése
Mecsek-béli kalandozásom során fotós szempontból nem sok érdekességgel találkozom, és mivel egyébként is roppant izgalmasnak tűnik ez az extrém közelről mobil-makrózás, elsősorban erre fókuszálok…
…hogy a végén, ezt az utolsó, egészen silány minőségű bogaras fotót a számítógépemre töltve, a metaadatok között a fotók gyújtótávolságának azonosságára felfigyelve leessen a tantusz: Szuper macro módban a telefon a beállított „zoomolás” mértékétől függetlenül mindig a nagylátószögű kamerát használja, abba különböző mértékben szoftveresen belenagyítva. Bár az eredmény mobilon hibátlannak tűnik, nagyobb méretben azonban már feltűnő a „szuperség hiány” – és én megint egy kicsit átverve érzem magam (a Huawei esetében nem először).
Íme egy hármas sorozat a különböző látószögekkel (de valójában ugyanazzal a nagylátószögűvel) készült szuper makrókból:
A kamera szoftvere
A kamera szoftvere teljesen egyezik a Pro verzióéval (legalábbis én nem vettem észre különbséget), ezért e helyen nem ismétlem meg a korábban leírtakat, viszont egy kritikát hadd fogalmazzak meg kedvenc funkcióm, kapcsán: a Fénnyel festésen belüli négy különböző mód színes képekkel történő illusztrálása két okból se jó megoldás: egyrészt nehezen olvashatók a szövegek, másrészt nagyon bezavarnak a „keresőképbe”, melyből hatalmas részt ki is takarnak.
Összegzés
Ha az a kérdés, hogy a fotós képességeket szem előtt tartva P30 vagy P30 Pro, egyértelmű a válasz: utóbbi mindhárom kamerája többet tud (fényerőben és/vagy felbontásban, látószögben) – sőt, utóbbinak van egy negyedik, ToF kamerája is a hátlapon, ami az e cikkünk tárgyát képező modellnél hiányzik. Használati tárgyként viszont kisebb mérete, sík kijelzője és kicsit szélesebb pereme miatt (ami a véletlen érintések ellen jön jól) számomra a kisebbik modell felé billen a mérleg nyelve.
Ami tetszett:
- A P30 Pro-hoz hasonlóan túlélesítés mentes JPG-k.
- Fénnyel festés mód.
- Szuper macro mód.
Ami nem tetszett:
- A P30 Pro-hoz képest gyengébb képminőség.
- Igaz, hogy van 3-szoros zoom Este módban is, de ilyenkor az alap kamera működik – a végeredmény pedig digitális zoommal jön létre. Ráadásul ez a jelenség néha kitűnő fényviszonyok mellett, az alapértelmezett kamera módban is előjön (emlékszem, ez a P20 Pro-nál is bosszantott).
- A Szuper macro mód sokszor kifejezetten gyenge képminősége.
