Loreo Lens in a Cap
Az egyszerűbb Loreo Lens in a Cap egy fix 35 mm gyújtótávolságú kisfilmes optika, amelyben 3 darab műanyag lencse található. A lencsés kupakot Pentax K, Canon EOS, Canon FD, Nikon F, Olympus OM, Minolta MD, Minolta AF (Sony A), M42 bajonettekhez készítik, de a Tripontnál csak a Canon és a Nikon változat kapható egyelőre.
A fényerő f/5,6, a rekeszt pedig akár F64-ig szűkíthetjük a kupak alsó részén lévő tárcsa segítségével. Lamellák helyett itt előre legyártott furatokat tudunk a lencsék elé forgatni. Az igen szűk, F64-es állás ideális megoldás a képérzékelőn lévő porszemek felderítésére.
Az élességet nem kell és nem is tudjuk beállítani, tekintve, hogy 1,5 métertől kezdve elvileg minden az éles tartományon belül lesz.
A kis kupakot a Canon teljes képkockás EOS-1Ds Mark II-jével próbáltuk ki (köszönjük Papp Eleknek a lehetőséget). Nyilván erős túlzásnak érződik ez, hiszen ki használna egy ilyen komoly fényképezőgéppel egy ilyesfajta játékszert, viszont ebből az is látszani fog, hogy aki filmes gépen szeretné használni, mire számítson. A sarkok ugyanis minden objektívnél a legkritikusabb helyek, szférikus, kromatikus és egyéb aberrációk tekintetében egyaránt.
Természetesen APS-C szenzorméretű digitális fényképezőgéppel is használhatjuk a kupakot, sőt ekkor a sarkok javarésze nem is kerül a képre, hiszen a szenzor kisebb, mint a kisfilm. Ebből következően APS-C szenzoros géppel használva a sarkok képminősége az itt kivágottaknál jobb lesz.
Nézzünk néhány tesztképet, F5,6-tól F64-ig:
Tapasztalatunk alátámasztotta az előzetesen elgondolt minőséget, sajnos a műanyag lencsék miatt elég gyenge a feloldóképesség és a sarki kóma is igen jelentős, még F8 rekesznyílásnál is.
Amire kitalálták, arra viszont nagyon jó, hirtelen előkapva a táskában lapuló gépet, lehetséges gyorsan felvételt készíteni, hiszen még az élességállítás idejével sem kell számolunk. Mindennek persze csak akkor van jelentősége, ha a vázat csak objektív nélkül tudjuk elhelyezni a táskában, illetve akkor, ha fontos a kis méret.
