Különlegességek
Mozgó pillanatkép (Motion Snapshot)
Eddig csak a Nikon 1 fényképezőgépekben – például a korábbi széria J2 modelljében – találkozhattunk ezzel a szolgáltatással. Lényegében egy videó funkció, mely rövid mozgókép etűdöket készít némi automatikus szerkesztéssel. Itt azonban a videó gomb helyett a normál expo gombot kell használnunk. Félig lenyomva folyamatosan egy rövid videósnittet rögzít a gép, a puffer telítődését pedig a kijelző bal felső sarkában mutatja. Ennek hossza beállítástól függően 1 vagy 1,6 mp lehet. Ha nem nyomjuk le teljesen a gombot a felvétel folyamatosan újra indul, az expo gomb teljes lenyomásával viszont véget ér és egy állóképet is ment a készülék.
A rövid videót és az állóképet ezután a négy választott zene egyikével és áttűnésekkel nézhetjük vissza, mint egy kész, szerkesztett videó bevezetőt. Némi hátránya, a korábban említett lejátszhatóságán kívül, hogy csak a zenét tudjuk változtatni alatta, a videómontázs mindig ugyanolyan hosszú, és ugyanúgy szerkesztett lesz.
Intelligens képválasztó (Smart Photo Selector)
Korábban igen elterjedt volt a Nikon Coolpix gépekben az úgynevezett Best Shot Selector (BSS) mód, mely egy képsorozat fotóból kiválasztotta a legjobbat, általában a legélesebbet. Ennek továbbfejlesztett változata a Smart Photo Selector, mely nem csak egy de öt felvételt is képes elraktározni, ha azok megfelelnek az általa támasztott követelményeknek. Itt is az a lényeg, hogy ne kelljen sok megabájtnyi felesleges, rosszul sikerült fotóval terhelnünk a memóriát, ha a szoftver azonnal kiválogathatja a jobbakat.
A válogatás szempontjai jóval sokrétűbbek a BSS-nél. Ezúttal a képtartalmat is elemzi a szoftver és figyelembe veszi, hogy a téma (jellemzően egy ember), ne lógjon ki a képből, ne legyen elmosódott és lehetőleg ne pislogjon. Ezek elemzése után csak a rostán átjutott legjobb képet (vagy legjobb ötöt) menti a kártyára.
Élő képmódosítás (Live Image Control)
A Nikon 1 S2 automatikus állókép üzemmódjai arra is lehetőséget adnak, hogy anélkül módosítsuk a rekeszt és a záridőt, hogy tisztában lennénk ezek valódi funkciójával. Elég csak kiválasztanunk egy kívánt hatást, például a háttér lágyítását, majd egy megjelenő skálán beállítani az erősségét. Gyakorlatilag a rekeszértéket módosította a gép, a kezdő fotósnak azonban nem kellett elmerülnie a számok rengetegében. Ő csak a hátteret mosta, egy egyszerű csúszka eltolásával.
Az Élő képmódosítás az alábbi csúszkás beállításokat kínálja:
- Aktív D-Lighting – árnyékok és csúcsfények világosítása 5 fokozatban.
- Háttér lágyítása – rekesz beállítása 14 lépésben.
- Elmosódásvezérlés – záridő állítása 34 fokozatban.
- Fényerővezérlés – expozíció kompenzáció +/-9 lépésben.
Automata torzításvezérlés
Egyre több gépben tűnik fel az optikai hibákat csökkentő, szoftveres szűrés, melyekbe újabban a fotós is beleszólhat, akár ki is kapcsolhatja azokat. A Nikon 1 S2-ben jelenleg ugyanúgy csak a torzítás kompenzációja lehetséges, mint az 1 S1-ben. Kromatikus aberráció javítására egyelőre nincs lehetőségünk.
A torzítás csökkentést ki, vagy bekapcsolhatjuk, utóbbi esetben igen hatékonyan javított képet kapunk, persze egy kicsit kisebb látószöggel. A 11-27,5mm-es kitobjektív nagylátószögnél elég szépen észrevehető, 1,8%-os hordótorzítást produkál, ami az automata korrekció engedélyezése után elhanyagolható mértékűre (0,1%) csökken.
A Nikon 1 S1 képei:
