Felépítés
Ergonómia
A Nikon 1 V1 nem tartozik a méretes gépek közé, kiterjedése nagyjából az Olympus E-P3-éhoz esik a legközelebb. Markolat a gépre nem került, de azt pótlandó egy függőleges kiemelkedés fut végig a gép elején. Meglepő, de már ez is rengeteget számít!
A kényelmesebb és biztosabb fogásért hátulra a hüvelykujjunk alá bőr hatású gumibevonatot helyeztek el.
S a szokásos kérdés: de miből van a váz? Nos, nem polikarbonát. A Nikon 1 V1 magnézium öntvény vázra épül.
A kezeléshez fent és hátul helyeztek el gombokat, illetve tárcsákat. A felső részen a főkapcsoló, az exponáló és videófelvétel gombja került, hátulra pedig az üzemmódtárcsa és a vezérlőtárcsa a navigáló gombokkal és persze további gombokkal együtt.
Az állványmenet fémből készült, melyet pontosan az optikai tengely alá helyeztek. Emiatt a gép állványra helyezett állapotában nem tudjuk cserélni sem az akkut, sem a memóriakártyát.
Optika
Új rendszer, új objektívek. Nincs más megoldás, feltéve, ha a kis méretet és kis tömeget kell szem előtt tartani.
A Nikon az 1-es rendszeréhez az új, 1 jelű bajonettet fejlesztette ki. Erre egyelőre négy Nikkor 1 objektívet tekerhetünk fel:
- Nikon 10mm f/2,8 CX (27 mm ekv.)
- Nikon 10-30mm f/3,5-5,6 VR CX (27-80 mm ekv.)
- Nikon 10-100mm f/4,5-5,6 PD VR CX (27-270 mm ekv.)
- Nikon 30-110mm f/3,8-5,6 VR CX (80-300 mm ekv.)
Mint látható, a fix gyújtótávolságú objektíven kívül a rendszer többi optikáját stabilizátorral is ellátták, mely 3 Fé-nyi előnyt kínál, s működéséből fakadóan az élőképet is stabilizálja. Az aktív (mindig két irányban stabilizáló) és a normál (svenkelést érzékelő) üzemmód között a fényképezőgép menüjében válthatunk.
Természetesen nem feledkeztek meg a régóta hűséges Nikon felhasználókról sem, hiszen megalkották az FT-1 jelű F-bajonettes adaptert, melynek segítségével AF-S objektíveket is használhatunk a Nikon 1-es rendszeren (a fókuszmotorral nem rendelkező nem AF-S objektívek kézi élességállítás mellett alkalmazhatók).
De térjünk vissza a Nikkor 1 optikákhoz. A 10-100 mm-es videózáshoz és utazáshoz kifejlesztett optikán kívül a többi három manuális zoomgyűrűvel rendelkezik, míg a PD jelzésű 10-100 mm-es beépített zoommotort kapott, amely az objektívről vezérelhető. Ennek köszönhetően videózás közben nem kell tartanunk akadozástól illetve a gép elfordulásától.
Más rendszerekkel szemben a Nikkor 1-re nem került fókuszgyűrű, a kézi élességállítást a vázról végezhetjük, sajnos egyelőre csak digitális zoommal nagyított képet láthatunk, de kis ügyességgel ez is használható (az ISO tesztképek így készültek).
Mind a 10-30, mind a 30-110 összetolható kivitelben készült, vagyis hordozáshoz kisebb méretűre állítható, melyet használat előtt ki kell nyitnunk (az Olympus M.ZD 14-42 mm-es objektívjéhez hasonló módon). Apropó kinyitás, ennek hiányát szép magyarsággal tudatja velünk a gép: „A zoomgyűrű elforgatásával húzhatja ki az objektívet”, amelynek jelentése feltételezhetően nagyon keveseknek okozhat majd fejtörést.
Ha az objektívet kinyitjuk, a gép automatikusan bekapcsol. Apró figyelmesség, de igazán kedves funkció.
A legkisebb kitben Nikkor 1 VR 10-30mm f/3,5-5,6, illetve dupla kitben az előző mellé
Nikkor 1 VR 30-110mm f/3,8-5,6
objektívet kapunk. Ezen kívül létezik
Nikkor 1 10mm f/2,8-at tartalmazó szimpla kit is.
A hazai árakat egyelőre nem ismerjük, az európai árak várhatóan így alakulnak majd:
Nikon J1 10 mm-es objektívvel 649 euro,
Nikon J1 10-30 mm-es és 30-110 mm-es objektívekkel 759 euro,
Nikon J1 10-30 mm-es és 10 mm-es objektívekkel 759 euro,
Nikon V1 10 mm-es objektívvel 919 euro,
Nikon V1 10-30 mm-es és 30-110 mm-es objektívekkel 1029 euro,
Nikon V1 10-30 mm-es és 10 mm-es objektívekkel 1029 euro,
Nikkor 10-30mm f/3,5-5,6 VR CX 199 euro,
Nikkor 10mm f/2,8 CX 249 euro,
Nikkor 10-110mm f/4,5-5,6 PD-Zoom VR CX 759 euro,
Nikkor 30-110mm f/3,8-5,6 VR CX 249 euro,
SB-N5 vaku 149 euro.
Képérzékelő
Minden fényképezőgépnél a leginkább kritikus pont a szenzor – legalábbis a fórumokon szeretik ezt nagyon kivesézni. Azt azonban mi ne felejtsük el, hogy egy fotó szépségét, minőségét nem csupán a szenzor adja, hiszen ott van még a képfeldolgozásért felelős processzor (vagy a RAW feldolgozás a számítógépen) és ott van az objektív is, amelynek fényereje jelentősen befolyásolhatja egy kép esztétikumát.
Persze nem vitatom, a szenzor igen fontos, alapvetően határozza meg egy gépben rejlő lehetőségeket. De nem egyedül!
A Nikkor 1 rendszer szenzormérete 13,2×8,8 mm, a képek oldalaránya 3:2. A képérzékelő méretéből adódóan 2,7×-es képkivágás faktorral kell számolnunk, vagyis egy 10 mm-es objektív olyan látószöget ad, mint egy 27 mm-es kisfilmes optika Leica képkockán.
A felbontás 10,1 millió effektív képpont, mely a legtöbb esetben bőven elegendő is lehet. Persze nagyobb felbontású képből könnyebb vágni, s a képzaj is finomabb textúrában oszlana szét (ami elsődlegesen leméretezésnél vagy nyomtatásnál előny).
Nikon 1 gépei sem tartalmaznak tükröt, illetve TTL optikai keresőt. Sőt, a Nikon 1 J1-ben mechanikus redőnyzár sincs. A Nikon 1 V1 rendelkezik ugyan redőnyzárral, de ha úgy érezzük, kiválthatjuk elektronikus zárral. Ez a zárszerkezet kímélésében és a teljesen csendes működésben hordoz előnyt.
Cserélhető objektíves gépnél óhatatlanul gondolni kell az optika cseréje alkalmával esetleg bejutó porszemekre.
A Nikon az 1 V1-nél ultrahangos pormentesítő rendszert alkalmazott, amely lerázza a szenzor elé helyezett üvegre tapadt porszemeket.
Az érzékenység minimuma ISO100, a maximális választható érték ISO6400, mely Hi1 felirattal jelenik meg az LCD-n. Az érzékenységeket 1 Fé lépésközzel választhatjuk ki.
Az fotóson kívül a fényképezőgép is kiválaszthatja magának a szükséges érzékenységet, ennek maximumát 400, 800 vagy 3200-ban határozhatjuk meg.
Legnagyobb felbontásban 3872×2592 pixeles fotókat készíthetünk, a képek oldalaránya nem változtatható (fotó üzemmódban 3:2, videófelvétel üzemmódban 16:9 oldalaránnyal fotózhatunk). A képeket RAW (.NEF) vagy JPEG formátumban menthetjük el, de van lehetőség a RAW+JPEG módszer alkalmazására is. Ez utóbbi esetben a veszteségmentes és tökéletesen utófeldolgozható RAW kép mellé gyorsan és egyszerűen kezelhető kis tömörítésű JPEG kép is mentésre kerül.
A 10 Mpixeles RAW fájlok jól tömörítettek, még nagy érzékenységnél is csak 10-11 MB-osak.
Kijelző és kereső
A Nikon 1 V1 LCD-je 3″ képátlójú, oldalaránya 4:3 (59×45 mm), felbontása 921 ezer szubpixel. A kiváló részletgazdagságú kijelző formátuma miatt az alsó sávban egy fekete csíkot látunk élőképek esetén, mely státuszsorként funkcionál, míg lejátszás módban fent és lent jelenik meg fekete sáv. Egy picit furcsa, hogy miért 4:3-as kijelzőt szereltek a V1-re, hiszen hely lett volna (ha már a J1-en elfér), s létezik is ilyen.
A betekintési szög természetesen kiváló, fej fölüli fotózáskor is jók a kontrasztok (csak az égbolt árnyékolásáról kell gondoskodnunk kezünkkel).
A háttérvilágítást ±3 értékben módosíthatjuk, bár ez nem minden esetben elegendő ahhoz, hogy erős napsütésben is jól látható képet kapjunk.
A Nikon 1 V1-re elektronikus kereső is került, melyet dioptria korrekció lehetőségével is elláttak. A 0,47″-os, 1,44 millió szubpixeles kijelző 100% lefedettségű, a benne látható kép egy képzeletbeli 1×-es nagyítású, 100%-os lefedettségű filmes SLR képéhez képest 56%-nyi, mely jónak számít, hiszen a Nikon D5100 keresőjében 49% relatív méretű képet látunk. A felbontás kiváló, pixeleket nem tudunk elkülöníteni, így gyönyörű élőképpel dolgozhatunk. A megjelenített színek is jók, sőt, inkább a hátsó LCD-re mondhatjuk, hogy enyhén zöldes színezetű.
A kijelzőn az alábbi beállítások részletesen is leolvashatók: fénymérés, záridő, rekeszérték, érzékenység, felvehető videó hossza, hátralévő képek száma, üzemmód, sorozat mód, képmód, fehéregyensúly, videó felbontása és képfrissítése, állókép felbontása, tömörítése, fókuszmód.
Lejátszáskor részletes adatok kérhetők le a képről, mely az érzékenységen, rekesz- és zársebességen kívül jópár adatot mutat meg, még a gyújtótávolságot is. Világosság hisztogram is megjeleníthető, de sajnos a kiégett és bebukott részek nem villogtathatók.
Szintén sajnáljuk, hogy bár van vezérlőtárcsa a gépen, a képek kinagyításakor nem tudunk vele nagyított állapotban a képek között lapozni (fókusz ellenőrzés több képen).
Ha igényeljük, megjeleníthetünk segédrácsot is, mely a teljes képet 4×4 téglalapra osztja (talán célszerűbb lett volna harmadolót választani, az a komponálást is segíthetné).
Vaku
A Nikon 1 V1-be nem került beépített vaku, van viszont Accesory Port-ja, melybe többek között az SB-N5 jelű külső vakut is csatlakoztathatjuk.
Az SB-5N teljes értékű vakuként használható, hiszen feje felfelé 90 fokban emelhető, illetve vízszintesen 360 fokban körbefordítható. Az AF segédfényt is kínáló villanó vakuvezérlése lehet TTL vagy manuális beállítású, utóbbi esetben 1/32 teljesítményig mehetünk le. TTL módban vaku teljesítmény kompenzációra van lehetőség -3..+1 Fé között. A vakumódok között derítő, vörösszem csökkentő, vörösszem csökkentő + hosszú szinkronidejű, hosszú szinkronidejű és hosszú szinkronidejű hátsó redőnyre szinkronizáltat választhatunk.
A vakuszinkronidő redőnyzár használata esetén 1/250 mp lehet.
A gépre szabányos Nikon vakupapucs nem került.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
A kártyafoglalatot az akkumulátor mögé helyezték, így azzal közös ajtó mögött találjuk őket. Memóriakártyából SD, SDHC és SDXC is használható. Az akkumulátor ajtajának nyitott állapotában a fényképezőgép működőképes marad, így a fedlap esetleges letörése nem okozza a gép használhatatlanságát.
A törésre egyébként elég kicsi az esély, tekintve, hogy a V1-nél a zsanértől induló fém lap ezt megelőzi.
Időjárásállóságról a nyílások szigetelésének hiányában nincs szó.
A fényképezőgép oldalán műanyag ajtó mögé helyezték a csatlakozókat, melyek között USB, kompozit és mini HDMI-C videókimeneteket találunk, valamint egy mikrofon bemenetet.
Az akkumulátort rejtő ajtó egy rugós kapcsoló elhúzásával nyitható. Ettől az akkumulátor még nem esik ki, azt egy rugós retesz védi.
A Nikon 1 V1-et EN-EL15 akkumulátor táplálja, mely 7,0V feszültségű, s 1900 mAh kapacitású (13,3 Wh)
A töltöttséget az LCD-n 3 szegmenses ikon jelzi, de a beállítás menüben %-os pontossággal is leolvashatjuk a töltöttségi szintet, valamint az akku életkorát is 0 és 4 közötti sávban.
Az akkumulátort külső töltőben tölthetjük fel.