Kipróbáltuk: Nikon Coolpix 8700 teszt

0

Érzékenység

A 2/3″-os 8 Mpixeles érzékelő sajnos meglehetősen kicsiny pixeleket tartalmaz. A 2,7 mikronos pixelek hasonlóan kis méretűek, mint az 5 Mpixeles 1/1,8″-os CCD-knél. Bár a zajtartalom alapvetően a CCD-től függ, a végső képzajt ezen kívül más tényezők is befolyásolják, mint például az analóg erősítő saját zaja. A Sony DSC-F828 tesztünk után már fel voltunk készülve az ISO200 feletti elrettentő zajmennyiségre, de bizony pozitívan csalódtunk. A Sony DSC-F828 legkisebb érzékenysége ISO64, míg a Nikon Coolpix 5700-é ISO50. Emiatt az első tesztképen nem is lepődtünk meg, hiszen kisebb érzékenység kisebb képzajt okoz. Az ISO50 érzékenységű felvételeken nem jelentős a képzaj, a homogén felületek is szépen jelennek meg a képen. Igazából ezt nyugodt szívvel nevezhetjük szépnek. ISO100 esetén már láthatóvá válik a képzaj, legalábbis 1:1 nézetben, monitoron nézve. Zavarónak ezt még nem nevezhetjük, de a szép homogéntől már messze van. Az ISO100-as felvételt megvizsgálva már kezdett gyanússá válni a dolog. ISO200 érzékenységre váltva már biztosak voltunk abban, hogy a Coolpix 5700 jelentősen kisebb képzajú, mint a konkurens Sony cég hasonló gépe, a DSC-F828. ISO200-nál a különbség már jól látható. A Nikonnál az ISO200 is nyugodtan használható. ISO400-as érzékenység már jelentősebb képzajjal bír, itt már kissé kezdenek elveszni a részletek is. Mint említettük, a Nikon fényképezőgépe kevésbé zajos képeket készít, mint a Sonyé. Ezt tudva sajnáljuk, hogy a Nikonba nem került ISO800-as érzékenység, mert a képeket nézve azt gondoljuk, hogy ez még éppen használható lehetne, s biztosan lenne olyan eset, amikor jobban jönne egy zajosabb kép, mint a bemozdult, esetleg túl kicsi mélységélességű…

A fényképezőgépet AUTO érzékenységbe kapcsolva ISO50 és ISO200 között bármilyen értéket előfordulhat, mint pl. ISO51, ISO57, ISO66, stb. Ennek előnye, hogy az automatika mindig a körülményeknek legmegfelelőbb érzékenységet választja, figyelve a reciprok-szabály betartására. Sokszor érdemes ezt használni ahelyett, hogy mi magunk állítanánk be ISO200-at. Lehet, hogy a gép ilyenkor csak ISO140-et fog választani, amely kisebb zajtartalmú lesz, mint az ISO200-as.






















Érzékenység – zajtartalom
ISO50, F5,7; 2 mp, 2192 kB
ISO100, F5,7; 1 mp, 2309 kB
ISO200, F5,7; 1/2 mp, 2672 kB
ISO400, F5,7; 1/4 mp, 2947 kB

A fotók 20 oC hőmérséklet mellett készültek.

A felpattanó, vagy felpattintható vaku hatótávolsága a kicsi érzékenység és a közepes optikai fényerő miatt csak közepes. ISO200 esetén már közel 5 méteres hatótávolság is elérhető. A vaku teljesítményvezérlése megfelelő, csak ritkán jelentkezik túlexponáltság. Az automatika által kiszámolt vakuteljesítmény egyébként a menüben -2 és +2 Fé-kel módosítható.


A vaku fényeloszlása is közepes, 35 mm-nek megfelelő fókusztávolság esetén a sarkok 40%-kal sötétebbek a középpontnál. Nagyobb fókusztávolság esetén csökken ez a hatás (tele állásban az optika vignettálása válik problémássá).





Vakuval készült felvétel fényeloszlása

Sarkokban tapasztalható fényerőcsökkenés: 40%