Optika I.
Az érzékelő apró pixelei nagy követelményeket támasztanak az optikával szemben. Hiába a nagy felbontás, ha az optika nem képes kellően éles, részletes képet vetíteni. Szerencsére a Nikon optikája még ebben a nagy felbontásban (és kis méretben) is gyönyörűen dolgozik, az optika rajzolata nagyon szép, kategóriájában gyönyörű éles képeket produkálva.
Beállítható fókusztávolságok | |
---|---|
|
Az optika úgy tűnik maradt a régi, vagyis amit a Coolpix 5700-ban használtak: 14 elemet (két ED lencsetaggal), 10 csoportban elrendezve tartalmaz. Az optika fizikai fókusztávolsága 8,9-71,2 mm, amely a 2/3″-os érzékelőn kisfilmes filmre számítva 35-280 mm-nek megfelelő kivágást eredményez. A 8x-os átfogású optika fényereje jó, bár nagylátószögnél pont 1 Fé-kel marad el a Sony DSC-F828 optikájától: f/2,8-4,2. A fényerő természetesen nem minden, egy jó optikának a rajzolata és a geometriai torzítása is nagyon meghatározó. A rajzolat jóságáról már irtunk, a torzításokról kicsit később, ezen a következő oldalon lesz szó. A fókusztávolság a nagylátószögű álláson kívül még 30 (!) zoom-pozíció használható. Az elérhető fókusztávolságok (kisfilmre átszámítva) a következők: 35, 36, 37, 39, 42, 46, 50, 54, 58, 62, 66, 70, 74, 78, 82, 88, 93, 100, 110, 120, 130, 140, 150, 160, 180, 190, 210, 220, 240, 270, 280 mm. Az egymást követő értékek jól közelítenek egy exponenciális függvényhez, kiugró értékek csak 200 mm-től vannak jelen, de ez sem zavaró.
A ED (Extralow Dispersion – extraalacsony szórás) lencsék a kromatikus aberrációk csökkentését hivatottak szolgálni, amely nagyjából sikerül is. Ugyanis a sok-sok tesztfotó között nagyon keresni kell azt, ahol az aberráció valóban láthatóan jelentkezik. Ez csak két esetben történt, az egyik a szokásos aberráció-tesztünk (park fákkal nyitott rekesszel), a másik egy telében fotózott kémény, szintén nyitott rekesszel. A többi esetben aberrációval nemigen találkoztunk. A kromatikus aberráció mértéke nem nagy, 8 Mpixeles képeknél is a legrosszabb esetben 8-9 pixeles. Ez 3 Mpixelre vonatkoztatva 5-6 pixeles elszíneződést adhat, ami egy 10×15 cm-es 300 dpi-s papírképen alig nagyobb, mint fél mm-es sávban jelentkezik. A kromatikus aberráció egyébként mind nagylátószögnél, mind tele állásban előfordulhat, de csak nyitott rekesznél. A rekesz szűkítése ennél az optikánál igen jelentősen csökkenti az aberráció mértékét. Összességében elmondhatjuk, hogy a Coolpix 8700 optikájának nem a legnagyobb problémája a kromatikus aberráció. Ritka az a természetes fotó, ahol valóban zavaróan jelentkezik a hatás. A tesztfotók F2,8/4,2 és F8/7,4 blendével készültek. Az alsó két fotó a természetes környezetben előforduló kromatikus aberrációt szemlélteti, nyitott rekesznél.
Kromatikus aberrációk | |||
---|---|---|---|
nagylátószög | |||
|
| ||
tele | |||
|
| ||
természetes körülmények | |||
|
|
Az optika – mint korábban írtuk – 8x-os zoomátfogású, a 35-280 mm-en felül maximum 4x-es digitális zoom használható. Ismeretes, hogy a digitális zoom rontja a képminőséget, hiszen a kép közepéből kivágott részt interpolálja fel, igaz még a tömörítés előtt. Ha tehát tudjuk, hogy a kép szélső részét úgyis eldobnánk, használhatjuk a digitális zoomot, amely ugyan nagyobb fájlméretet eredményez, mint egy hagyományos képkivágás, de a tömörítés sem okoz olyan mérték blokkosodást, mint egy egyszerűen kivágott kép JPEG-ben elmentve.
A mért értékek alapján az optika hatásfoka 90%, a legnagyobb nagyítás 7,2x-es.
Optikai- és digitális zoom | |
---|---|
teljes kép | kivágott képrészlet |
f=35 mm* 1x | |
teljes kép | kivágott képrészlet |
f=280 mm* 8x | |
teljes kép | kivágott képrészlet |
8x-os optikai és 4x-es digitális zoom |
A nagy CCD-nek köszönhetően a Coolpix 8700 mélységélessége a kategóriájában megfelelően kicsi. Bár az optika fényereje telében nem olyan kiváló, a nagy fókusztávolságnak köszönhetően azért szépen lehet alkalmazni a téma kiemelésére, ha ez szükséges. A nagy mélységélesség elérése viszont okozhat problémákat. Ugyan nagylátószögnél a legszűkebb rekesz F8-as, de tele állásban már csak F7,4. Ezen jó lett volna még javítani a Nikon optikáját tervező mérnököknek.
Mélységélesség | |
---|---|
F3,1 | F7,9 |
Az első spulni az optikától 15 cm-re, az utolsó 30 cm-re volt.