Felépítés II.
Felépítés
Külsőre mit sem változott a gép, csak néhány finomítást fedezhetünk fel rajta. Közülük a legjobb talán az új Lv, azaz LiveView gomb. Ezt a funkciót korábban a bal felső tárcsán találtuk, mely kezelőszerv számomra soha nem volt megszokható. Eleve két mozdulattal használható, mivel elfordításához egy külön gombot is le kell nyomnunk. Ráadásul most is simán beállítható két állás közé, mivel fokozatmentesen fordul. Az élőkép indítás viszont így csak egy mozdulat és egy újabb, könnyen elérhető gomb aktiválja a videofelvételt. A számomra kényelmetlen tárcsán pedig maradtak a sorozatok és az önkioldó/tükörfelcsapás.
A másik változás az új INFO gomb, mely szintén egy kicsit kényelmesebbé teszi a gép kezelését. A státusz képernyőt aktiváló gomb korábban az egyik fölötte lévővel osztozott funkcióján. Ezeken kívül csak apróbb változásokat eszközöltek a gépen, melyek közül talán nem is mind lesz nyilvánvaló első kézbevételkor. Valószínűleg az elődöt használók véleménye alapján érzékenyebbé tették az AF-ON gombot, mely ezúttal kesztyűben is könnyedén használható. Szintén a kesztyűs kezek számára vált elérhetőbbé az akkuzár nyitása is. Kívülről nem észrevehető, de belsőleg áttervezték, sokkal erősebbé tették a hátsó navigáló gombot/tárcsát is.
Ezeket leszámítva ugyanazt a rendkívül masszív fémvázat kapjuk, mint a D3-nál. A váz illesztései persze por- és nedvességálló szigetelést kaptak, és az összes csatlakozó-, akku- és kártyafedélnél is megtaláljuk az időjárás viszontagságai ellen védő gumiszegélyt – sőt újdonságként még a géphez mellékelt vázsapka is por- és cseppálló lett. A készülék zárszerkezete is nagy igénybevételhez, munkához készült, hiszen tesztelt élettartamként ismét 300 000 expozíciót adott meg a gyártó.
LCD és kereső
A Nikon D3s a korábbi modell kiváló LCD kijelzőjét kapta. A képernyő átlósan 3” (7,6 cm) méretű, 100%-os lefedettségű (élőképnél) és 921 000 képpont felbontású, ami lényegében VGA, vagyis 640 x 480 pixeles felbontást jelent. A menük, megjelenített adatok, élőkép, és lejátszott fotók részletessége ennek megfelelően kitűnő és nem lehet panaszunk a színekre, dinamikára, valamint a kontrasztra sem. A régebbi kijelzőknél szinte megszoktuk már a túl erős kontrasztot, vagy a színek, világosság elcsúszását. Ennél az LCD-nél azonban közel ugyanazt látjuk, ami végül monitorunkon és vélhetően papíron is fogad majd. Betekintése szöge minden irányból 170 fok, ami szintén nagyon jó érték. A színek és a világosság jelentős torzulása nélkül szinte bármilyen irányból megfelelő képet látunk a kijelzőn. Az LCD monitor világossága 7 lépésben (+/-3) szabályozható.
A felvételi adatok az INFO gombbal előhívható státuszképernyőn kísérhetők figyelemmel, mely megkapta az újabb Nikon modellekben már látott gyorsbeállító státuszsort is. Egy újabb gombnyomással itt olyan lehetőségekhez jutunk, mint a programozható gombok funkciójának megváltoztatása, a magas érzékenységű zajszűrés fokozata, az Aktív D-lighting, a színtér, vagy színeffektek kiválasztása. A fölötte lévő státuszképernyő egyébként a szokásos adatokat közli. Hátterét világosra és sötétre is beállíthatjuk tetszés szerint.
A képek és videók lejátszásánál a jobb és bal iránygombbal lapozhatunk a fájlok között a fel-le iránnyal pedig a felvételi adataik (normál vagy részletes), a beállított fókuszmező, illetve a hisztogram (világossági vagy RGB) és a kiégett részek villogtatása jeleníthető meg. Mindezek a menüben le is tilthatók. A lejátszás gép hátuljának bal felső sarkában lévő gombbal kapcsolható be és ki, de a kioldó vagy AF-ON gombbal is megszakíthatjuk és azonnal visszakerülünk felvételi üzemmódba. A visszajátszott képek nagyításához az LCD mellett második gomb használható a hátsó vezérlőtárcsával karöltve. Ekkor nyolc fokozatban állítható be a nagyítási keret. A nagyítással kivágott képterület a navigáló tárcsával görgethető. Nagyított nézetben a hátsó vezérlőtárcsa segítségével a következő vagy előző képre válthatunk, így könnyedén összevethető a képek élessége. A nagyítás gomb és a tárcsa kombinációjával 4, 9 és 72 képes nézet is megjeleníthető. Ez utóbbi újdonság az elődhöz képest.
A gépen, profi társaihoz hasonlóan két folyadékkristályos státuszképernyő található, mindkettőnél, zöld háttérvilágítás kapcsolható be a be/kikapcsoló gyűrű harmadik állása segítségével. A háttérvilágítás 6 mp-en belül önműködően is kikapcsol.
A felső státuszkijelzőn a megszokott információk jelennek meg, míg az LCD-nél lévő kisebb képernyőn az alatta lévő funkciógombokkal beállított ISO, képminőség/méret, és fehéregyensúly értékei olvashatók le.
A készülék optikai, tükörreflexes keresője 0,7x nagyítású és FX formátumban 100% lefedettségű. Kisebb képformátumokban általában 97%-os lefedettséget kapunk mindkét irányban, a betekintési távolság pedig 18 mm. A pentaprizmás kereső élessége a jobbján lévő kihúzható, majd elfordítható dioptriaállító kerékkel szabályozható, -3 – +1m-1 értékek között. Hosszú expozícióknál fontos lehet a balra lévő szemkagyló-zár, mellyel egy mozdulattal elsötétíthető a keresőnyílás, így a gép belsejébe nem jutnak be kósza fények.
Mivel a gép szenzorfelülete a DSLR-ek átlagánál nagyobb, a keresőkép mérete is a legjobbak között van. A jobbra található ábrán néhány kisebb márkatársával és konkurensével hasonlítottuk össze.
A Nikon D3s keresőjében pontosan ugyanazok az információk jelennek meg, mint elődjénél. A képmezőben látható a kiválasztott formátumnak megfelelő képkivágás: Például DX beállítás esetén egy vastag átlátszó kerettel kimaszkolja a gép a kereső nem használt területét. Ezen kívül ellenőrizhető a fókuszmező pozíciója, a teljes fókuszterület, valamint a kép közepén a középre súlyozott mérési terület 12 mm-es határjelölői.
A fontos felvételi adatok az alul lévő státuszsorban, illetve a kereső jobb oldalán megjelenő skálán olvashatók le. Itt a következő információkat találjuk: fókusz jelölők, fénymérési mód ikonja, AE-L ikon, felvételi mód, záridő rögzítés, záridő, rekeszérték, érzékenység, hátralévő képek száma, fehéregyensúly beállítás, expozíció kompenzációs érték, vaku töltöttség lámpa, vakumérés rögzítése ikon, vakuszinkron kijelzés, akkumulátor töltöttsége, expozíciós skála, gépdöntés kijelzése.
Bár a virtuális horizont hagyományos megjelenítése a keresőben nem lehetséges, ebben a nézetben is használhatjuk. Ilyenkor a jobb oldali expozíciós skálán olvashatjuk le, mennyire tarjuk egyenesen a gépet.
Élőkép
A LiveView vagyis élőkép szolgáltatás bekapcsolása most még könnyebb mint azelőtt, hiszen egy külön (Lv) gombot kapunk erre a feladatra. Az LCD jobb alsó sarkánál elhelyezett gomb azonnal felcsapja a tükröt és aktiválja az élőképet. Újból lenyomva a tükör eredeti pozíciójába áll vissza és eltűnik az élőkép. Sajnos az elődnél tapasztalt melegedés itt is fellép hosszabb LiveView használatnál, ami némiképp kihathat a képminőségre is, és azzal is számolnunk kell, hogy gépünk jóval többet fogyaszt majd.
A LiveView képernyő egyik újdonsága a virtuális horizont, amely az előző modellnél egy külön képernyőn, önmagában volt látható, most az élőképen folyamatosan jelen lehet, miközben zavartalanul komponálhatunk. A horizont videofelvételnél is alkalmazható. Bekapcsolása az INFO gombbal lehetséges, mely egyéb adatokat is megjelenít az élőképen, így például élő hisztogramot, az aktív AF pont helyét, a videofelvétel képhatár jelölőit, vagy kompozíciós segédrácsot is kérhetünk vele az LCD-re. Élőkép alatt a gép nem használja ki a teljes LCD területet. A kijelző alján és jobb szélén ugyanúgy megkapjuk a keresőben látható státusz adatsort és expozíciós skálát. A skála az OK gombbal eltüntethető. Az expozíciós értékek változtatását az élőképen is figyelemmel kísérhetjük.
Az élőkép az autofókuszt tekintve kétféle módban használható:
- Hand-held mód: főként a kézből történő fotózásnál vesszük majd hasznát. A gép a normál kereső módban is alkalmazott fázis-eltoláson alapuló AF rendszert használja. Ugyanaz a fókuszterület és ugyanaz az 51 mező áll rendelkezésünkre mint egyébként. A kívánt mezőt a hátsó navigáló tárcsával választhatjuk ki. Hátránya a zavaró tükörcsapkodás. Mivel az élőkép mód miatt a tükör felcsapott állapotban van, az AF szenzorhoz ismét vissza kell állnia eredeti helyzetbe, ami a kioldó gomb félig lenyomásakor meg is történik. Ekkor állítja be a rendszer az élességet, majd a gomb teljes lenyomásakor indul az expozíció, újabb – ezúttal dupla tükörhanggal. Az exponálás után újra megjelenik a monitoron az élőkép. Bár hangos, nagy előnye viszont, hogy ez a leggyorsabb automata élességállítási módszer.
- Tripod mód: állványról történő fotózáshoz ajánlott, ha van időnk a lassabb élességállításra. Ez esetben a kompakt gépeknél megszokott kontraszt alapú AF rendszer lép működésbe, melyhez nincs szükség a gép eredeti fókusz szenzorára. Így elmarad a plusz tükörcsapódás is, ezt csak az expozíciónál hallhatjuk. Az élességállítás teljes csendben történik az AF-ON gomb lenyomásával, és a megtalált élességet a fókuszmezőt jelző piros keret zöldre válása jelzi. Előtte a teljes képmező bármely pontján kiválaszthatjuk a kívánt fókuszmezőt. Ehhez 125 x 82 pozíció közül választhatunk, ami több mint 10 000 fókuszpontot jelent. Hátránya viszont az említett lassúság, ami a Nikon mérései szerint 30%-kal jobb az elődnél, de a gyakorlatban ez így is több másodperces élességállítási időket jelenthet.
Élőkép módból rendkívül egyszerűen, a navigáló tárcsa közepén lévő, vagy az elülső Pv gombbal indíthatjuk a videofelvételt. Lehetőségünk van sorozatot használni, a normál kereső módban megszokott módszerrel, azaz a felső tárcsa CL és CH módba állításával. Sorozatfelvétel alatt az élőkép kikapcsol, de a keresőben figyelemmel kísérhetjük az eseményeket. A sorozat befejeztével az élőkép újra bekapcsolódik.
Live view módban a kijelző világossága közvetlenül is befolyásolható a lejátszás gomb folyamatos nyomva tartásával és a fel-le irányokkal. Ugyanígy a mikrofon felvételi érzékenységét is beállíthatjuk, vagy kikapcsolhatjuk.
Élességállítás
Nem sok változást vehetünk észre a D3s AF-rendszerében sem, legalábbis ránézésre és kezelésre. A gyártó tájékoztatása szerint viszont finomítottak a rendszeren, amely valamivel pontosabb az elődjénél, és a követő fókusz teljesítménye is jobb lett a korábbinál. Bevallom számomra a D3 sem okozott csalódást ezen a téren.
Az automata élességállító rendszer egyébként az onnan örökölt Multi-CAM 3500FX szenzorra épül. Ezúttal is 51 fókuszpontot kapunk – többségében a képmező közepére zsúfolva – melyek közül a középső 15 pont keresztszenzoros, nagy érzékenységű. Aki esetleg sokallná az 51 pontot, használhat 11-et is közülük, nagyjából a teljes fókuszterületen arányosan elosztva.
Ha nem élőképes módban dolgozunk, hanem a hagyományos tükörreflexes keresőt használjuk, minden esetben fáziseltérés elvén működő fókuszrendszert kapunk, melynek működési módjai az objektív bajonett bal oldalán lévő váltókapcsolóval választhatók ki a következő opciókkal:
- C (continuous AF): folyamatos, automata élességállítás. A gép a kiválasztott fókuszmező alatti képterületen folyamatosan állítja az élességet, vagyis ha a képet átkomponáljuk, vagy a mezőre eső téma közeledik/távolodik, az élességállítás ennek megfelelően változik. Nem összekeverendő a fókuszkövető móddal, amely a téma oldalirányú elmozdulásánál a fókuszpontot is váltja. Az élesség rögzítését ebben az üzemmódban is megtehetjük, mégpedig az AE-L/AF-L gombbal.
- S (single AF): egyszeri élességállítás. Az exponáló, vagy az AF-ON gomb lenyomására aktiválódik és a gombok nyomva tartásának idejére állandó marad a beállított távolság, még a kép átkomponálásakor, vagy a téma elmozdulásakor is.
- M (manual): kézi élességállítás. Az élességet az objektív fókuszgyűrűjével végezhetjük a keresőképre és szemünkre hagyatkozva. A fényképezőgép elektronikus távmérő szolgáltatása révén kézi élességállításnál is kapunk visszajelzést a gyűrű kezeléséről és a megfelelő fókuszról a kereső státuszsorának bal oldalán.
A gép egyik hátsó kapcsolójával háromféle terület szerinti üzemmód közül választhatunk:
- Automata terület AF. A gép az 51 (vagy 11) pont közül automatikusan választja ki a számára legmegfelelőbb(ek)et. A kiválasztott pontok piros kerettel villannak fel a kijelzőn. A keret világossága a gép menüjében állítható.
- Dinamikus terület AF: Az összes fókuszmező közül a fotós választ egyet, de a menüben tett előzetes beállítása alapján a mező körüli meghatározott számú mezőt is figyelembe veheti a gép. Ez 9, 21, vagy az összes mezőt jelentheti. Előzetesen 51-pontos 3D fókuszkövetést is beállíthatunk. Ekkor az exponáló gombot félig lenyomva rögzül a fókusz a kiválasztott témán, mely a képmezőben bármely irányban elmozdulhat, tehát közeledhet-távolodhat, vagy akár oldal és fel/le irányban is elmozdulhat. A főtémát nem kell lekövetnünk a fókuszponttal, mert a gomb folyamatos nyomva tartása alatt a rendszer a teljes élességállítási területen végigköveti. Ehhez a téma világossági és színinformációit is felhasználja. Követő fókusz esetén öt fokozatban (a D3-nál 3 fokozatot kaptunk) szabályozható a követési érzékenység.
- Egypontos: A hátsó kapcsolót alsó állásba kattintva egypontos módot kapunk, melynél a fotós választhatja ki a neki tetsző bármelyik fókuszmezőt. Az AF rendszer aktiválásával a gép mindig erre a pontra állít majd élességet. A fókuszpontok kiválasztásakor minden esetben a hátsó irány/navigációs tárcsa valamint a közepén lévő gomb lesz segítségünkre. A gombot lenyomva automatikusan a középső mező kerül kiválasztásra.
A készülék AF-rendszere ISO100 érzékenységnél -1 – +19 fényérték között működőképes, ami azt jelenti, hogy például F2,8 rekeszérték mellett 15 mp-et kívánó expozíciónál is működőképes. A D3s nem rendelkezik külön autofókusz segédfénnyel, ezt a megfelelő külső vakuk segítségével oldhatjuk meg.
Ha nem vagyunk elégedettek a rendszer, vagy a használt objektív fókuszpontosságával, a Setup menüben finomhangolást is találunk. Ebben az esetben a teljes rendszer +/-20 fokozatban hangolható, vagyis a gyári beállításhoz képest apró lépésekben előrébb, vagy hátrébb tolhatjuk a beállítandó élességi síkot. Ugyanezt megtehetjük a csatlakoztatott objektívvel is. A gép 20 különböző objektív AF-finomhangolási beállítását képes eltárolni.
Vaku
A Nikon D3s-ről ugyanúgy hiányzik a beépített vaku mint elődjéről. Illetve a „hiányzik” szó itt relatív, inkább azt mondanám, nem került rá ilyesmi, ahogy a hasonló profi gépeken sem találunk belső villanót. Ez a szolgáltatás egyébként mit sem változott a korábbi modellhez képest. Ezúttal is a Creative Light System névre keresztelt rendszer képezi a dolog lényegét, melynek alap pilléreit a korábbi cikkben részleteztem, és most inkább ismételném magam:
- i-TTL vakuvezérlés: a teljesítményt a vaku elővillanás sorozatának témáról visszavert fénye és a környezeti fény kiértékelése alapján állapítja meg a gép. A gyártó legújabb sorozatából az SB-900, SB-800, SB-600, SB-400 típusokat, valamint az SB-R200 makrovakukat ajánlja. Automata beállításban (nem TTL) használhatjuk a Nikon régebbi SB-sorozatú villanóit is, pl. az SB-80DX-et, vagy az SB-28DX-et. A vaku fénymérést a gép 105 pixeles RGB mérőszenzora végzi.
- Fejlett wireless kommunikáció: külső, vezeték nélkül összekapcsolt rendszervakukkal is elérhető az i-TTL szolgáltatás. A felsorolt SB-szériából az SB-800 modellt használhatjuk commanderként, vagyis vezérlő egységként, míg a többi típust vezérelt vakuként állíthatjuk csatasorba. Ugyanilyen célt szolgál a Nikon SU-800 vezeték nélküli vakuvezérlő is, bár ez nem képes villanásra. A Nikon D3s önmagában nem használható vezérlőként.
- FV rögzítés: a mért teljesítményszint megtartása, akár több képen keresztül. Az FV rögzítés szolgáltatást hozzárendelhetjük például az Fn gombhoz is. Feloldása a gomb következő lenyomására lép érvénybe.
- Nagysebességű szinkron támogatása: Megfelelő gyári rendszervakuval akár a gép által biztosított legrövidebb záridőhöz is igazítható a villanás. Ennek segítségével nyitott rekesszel is kellő megvilágítást kapunk. Nagy sebességű szinkronra az SB-900, SB-800 és SB-600 típusokat használhatjuk. Ezeknél elérhető az 1/8000 mp záridő is, míg a többi egységnél 1/250 mp jelenti a maximumot. A legrövidebb szinkronidő a Custom menüben 1/60 és 1/250 mp között, 1/3 fényértékenként állítható.
A géphez külső vakukat csatlakoztathatunk, akár a szabványos, felső vakupapucsra rögzítve, akár szinkronkábellel elvillantva. A Nikon rendszervakuk inkább az előbbivel adnak majd jó eredményt, hiszen így a villanó és a gép közötti kommunikáció is megmarad. A készüléken ötféle vakumód található: vörösszem csökkentő elővillanás, lassú szinkron, lassú szinkron + vörösszem csökkentés, szinkron első redőnyre, szinkron második redőnyre. Ezek kiválasztásához a bal felső tárcsa fölötti vakugombot kell nyomva tartanunk, majd a hátsó tárcsát elforgatnunk.
A D3s menüjében 1/60 és 1/250 mp között állíthatunk szinkronidőt, de lehetőségünk van fix záridő meghatározására is (30-1/60 mp), valamint modellfényt is aktiválhatunk. Ahjogy korábban említettem, automata vakusorozat készítésére is módunk nyílik a BKT gomb – és a megfelelő előzetes menübeállítás – használatával. A vakusorozat kombinálható expozíció sorozattal is. Minden mást a felhelyezett vakun kell szabályoznunk.
A fényképezőgép Retouch menüjében szoftveres vörösszem csökkentés is választható.
Csatlakozók, akku, memóriakártya
A csatlakozók helye és fedele ugyanaz, mint korábban. Két szekcióban érhetők el az aljzatok. Legfölül egy külön nyitható gumilap mögött árválkodik az USB csatlakozóhely, melyhez egy kábelt (UC-E4) is mellékelnek. Alatta egy nagyobb gumifedél rejti a további aljzatokat, ezúttal egyel többet, mint az elődben. A plusz csatlakozás a már említett sztereo mikrofon bemenet mini-jack (3,5mm TRS) aljzata. Mellette kapott helyet az analóg audio/video kimenet, mely hagyományos tévékhez való csatlakozást biztosít PAL és NTSC norma szerint. Az A/V kábel (EG-D2) szintén megtalálható a csomagban. Alattuk a hálózati tápegység aljzatát találjuk. Az EH-6 típusú táp külön vásárolható meg a géphez.
A Nikon D3s ugyanúgy rendelkezik HDMI kimenettel, mint a D3, annyi különbséggel, hogy ezúttal Type-A szabványú aljzat helyett Mini-C-t kapunk. A kimeneti felbontás a menüben állítható a következő értékekre: Auto, 480p, 576p, 720p, 1080i.
A készülék bal elején, a megszokott helyen található a külső vakuk szinkroncsatlakozó portja, és a vezetékes távkioldó fogadására alkalmas bemenet. Mindkettőt egy-egy külön nyitható gumifül takarja, melyeket a vázhoz erősítettek, így nem vesznek el egykönnyen.
A Nikon D3s-hez mellékelt méretes lítium-ion akkumulátor az alsó, portrémarkolat részben lévő foglalatba illeszkedik. A váz bal oldalán egy elfordítható retesszel nyílik, mellyel együtt kivehető a gépből. A zár a belsejében lévő kis műanyagpöcökkel le is oldható az akkumulátorról, de akár így együtt is becsúsztathatók a töltőfoglalatba. A géphez egy dupla foglalatos hálózati töltőt mellékelnek. A 2500 mAh kapacitású EN-EL4a akkumulátor kb. 2 óra 25 perc alatt tölthető fel teljesen. Egy feltöltéssel a gyári specifikáció alapján kb. 4300-4700 állókép készülhet, ami pontosan megegyezik a D3-nál megadott értékkel. A töltöttségi szintjét a felső infó kijelzőn, vagy a kereső státuszsorában lévő ikonon ellenőrizhetjük le leggyorsabban. A menüben részletes akkuinformációk is kérhetők. Ezen belül 1%-os pontossággal leolvashatjuk az áramforrás töltöttségét, az eddig készített képek számát és az akkumulátor életciklusát. A Calibration pont az akkumulátor szükséges kalibrációjára figyelmeztet. Ez a kapacitás pontos megállapításához szükséges és a töltőn lévő Calibration gombbal végezhető el.
A Nikon D3 az adatlapja szerint CompactFlash Type I-II kártyák fogadására alkalmas, a D3s-nél viszont csak a Type I-es CF kártyák lettek feltüntetve. A Type-II sorozatú MicroDrive kártyánk már nem fért a dupla foglalat egyikébe sem, de mivel lényegében kihalt formátumról van szó, azt hiszem ezzel a hátránnyal még megbirkózunk. Cserébe a gép a leggyorsabb UDMA CompactFlash memóriákat is támogatja, így elméleti adattovábbítási sebességünk akár 100 MB/s fölé is kúszhat.
A kettős kártyafoglalat a gép hátulján, egy felhajtható és nem túl erősnek tűnő műanyagfül alatti gombbal nyitható. A mentési feladatokat ezúttal is megoszthatjuk a behelyezett két kártya között. Beállítható, hogy elsőként a Slot1 foglalatú, majd a Slot2 foglalatban lévő memóriára mentsen a gép, de megadhatjuk azt is, hogy egyikük csak a JPEG, másikuk a RAW képeket mentse, illetve a második kártyára az első megduplázott tartalma is kerülhet, egyfajta biztonsági mentésként. A két memória külön-külön formázható és videók mentésére is külön beállítható.
