Kipróbáltuk: Nikon D40X teszt

0

Képminőség

Fájlformátumok

Kétféle fájlformátumban használható a fényképezőgép. Az alap beállítás a tömörített,
8 bites JPEG, amely elsősorban kis helyigénye és elfogadhatóan jó minősége miatt
a digitális fényképezőgépek kedvelt formátuma. Háromféle tömörítéssel használhatjuk:
Fine, Normal és Basic. A tömörítés mértéke 98%, 94% és 82%, ami a Nikon D40-nél
jobb, bár az átlagnál erősebb Basic minőségi beállítás kizárólag akkor lehet
indokolt ha spórolni szeretnénk a memóriával.

A JPEG mellett veszteségmentesen tömörített, 12 bites
RAW (NEF) formátum is választható. Ez főként
az igényes fotósok, tárhelyet nem kímélő
kedvence. A minőség itt a legjobb mivel a kép nyers adathalmazáról
van szó, de ez fotónként kb. 9 MB-ot jelent és a
képeket fel is kell dolgoznunk valamilyen konverterrel, hogy értékelhető
és bárhol visszanézhető (JPEG, TIFF, stb.) képeket
kapjunk. A Nikon D40X-hez a Pictura Project 1.7 szoftver jár, amely kezdésnek
megfelelő lehet erre a feladatra. A tesztünkben megtalálható
RAW képeket ezzel konvertáltuk JPEG-gé. A csomaghoz mellékelt
CD-n megtaláljuk a sokkal több lehetőséget nyújtó
Nikon Capture NX programot is, de ez csak egy 30 napos próbaváltozat.

Választható a két formátum közösen is
(RAW+JPEG), de a mentett JPEG kép Basic tömörítésű
lesz.

Képzaj

Háromszoros hurrá, hiszen a Nikon D40X megkapta a D80 10 megapixeles
érzékelőjét, annak minden előnyével
és hátrányával együtt. Az előny nyilvánvalóan
a jóval nagyobb felbontás és a nagyobb érzékenységtartomány.
Nem kell szemlesütve járniuk a belépőszintű
Nikon DSLR tulajdonosoknak, hiszen a D40X ISO100-tól állítható,
ellentétben a D40 ISO200-as alapérzékenységével.
Persze nem volt azzal semmi baj, kellően tiszta képet kaptunk,
de a tudat ugyebár… Csak akkor lehet vele problémánk,
ha épp a hosszú záridő elérése a cél
(pl. egy vízesés fényképezésénél).
Azonos rekeszérték mellett csak egy szürke szűrő
oldhatta meg a problémát.

A Nikon D40 barackot érdemelt buksijára az előző tesztben, mivel egészen ISO1600-ig
szép, kevéssé zajos és viszonylag részletgazdag képeket produkált. A Nikon D40X-nek
már nem jár barack, bár nádpálca sem. A szubjektív lélektani határ itt nagyjából
az ISO800-as érték. Az érzékenység addig lelkiismeret furdalás nélkül állítható.
Felette sem a hatalmas zajszint kezd problémássá válni, hanem az azt eltüntetni
akaró zajszűrés. És itt el is érkeztünk a nagyobb felbontás hátrányához,
amit már annyiszor leírtunk. Az érzékelőméret nem változott említésre méltóan
(1-2 tizedmillimétert), de 6 millió helyett több mint 10 millió érzékelőhelyet
kapunk ugyanakkora területen. Ez kisebb pixelméret és magasabb zajszintet jelent,
amit csak erősebb zajszűréssel tüntethet el a fényképezőgép szoftvere.

A zajszint észlelhetősége egyébként olyan
dolgoktól is függ, mint az adott pixel fényerőssége.
Ez minden fényképezőgépre igaz. Nagyobb fényerősségű
pixelterületeken nehezebben észrevehető a zaj, mint a középtónusú,
vagy sötét területeken. ISO800-ig szinte bármilyen helyzetben
használnék magasabb érzékenységet, fölötte
már lehet, hogy 1-2 másodpercig elgondolkodnék, csak utána
váltanék extra magas érzékenységre.



ISO100; F8; 1/3 mp


ISO200; F8; 1/6 mp


ISO400; F8; 1/13 mp


ISO800; F8; 1/25 mp


ISO1600; F8; 1/50 mp


ISO3200; F8; 1/100 mp


ISO100; F8; 1/3 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO200; F8; 1/6 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO400; F8; 1/13 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO800; F8; 1/25 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO1600; F8; 1/50 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO3200; F8; 1/100 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO100; F8; 1/3 mp


ISO200; F8; 1/6 mp


ISO400; F8; 1/13 mp


ISO800; F8; 1/25 mp


ISO1600; F8; 1/50 mp


ISO3200; F8; 1/100 mp


ISO100; F8; 1/3 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO200; F8; 1/6 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO400; F8; 1/13 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO800; F8; 1/25 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO1600; F8; 1/50 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO3200; F8; 1/100 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO100; F8; 1/3 mp


ISO200; F8; 1/6 mp


ISO400; F8; 1/13 mp


ISO800; F8; 1/25 mp


ISO1600; F8; 1/50 mp


ISO3200; F8; 1/100 mp


ISO100; F8; 1/3 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO200; F8; 1/6 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO400; F8; 1/13 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO800; F8; 1/25 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO1600; F8; 1/50 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO3200; F8; 1/100 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO100; F8; 1/3 mp


ISO200; F8; 1/6 mp


ISO400; F8; 1/13 mp


ISO800; F8; 1/25 mp


ISO1600; F8; 1/50 mp


ISO3200; F8; 1/100 mp


ISO100; F8; 1/3 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO200; F8; 1/6 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO400; F8; 1/13 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO800; F8; 1/25 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO1600; F8; 1/50 mp; RAW – Picture Project 1.7


ISO3200; F8; 1/100 mp; RAW – Picture Project 1.7

A fotók 21 °C hőmérséklet mellett készültek.

Általános képminőség

Sokkal visszafogottabb moiré, mint a Nikon D40-nél.

Hiába szeretnék, nem tudok semmi lényeges dologba belekötni a képminőséget
illetően. Olyan apróságok jutnak csak eszembe, mint a kissé túlzó piros színvisszaadás,
illetve az, hogy némileg finomíthatnának még a képfeldolgozási alapbeállításokon.
Ezek közé tartozik az élesítés, amit ha Normalra veszek, már megjelenik az élek
mentén kialakuló halo-jelenség, azaz a dupla kontraszt él. Személy szerint hagynám
lágyabb fokozaton és utólag élesítenék (a tesztképeink természetesen utómunka
nélküliek). A színek az enyhe piros dominancia ellenére is tetszenek, itt újból
a gyári presetekkel volt bajom. A Normal beállítás teljesen értékelhető képet
adott. A Vivid (persze a neve szerint is élénk) már túlszaturáltat, a More vivid
pedig… Ráadásul mindkét beállítás túlélesít. Pont, mint a Nikon D80-nál.

Új érzékelővel és tiszta lappal indulhat a Nikon D40xm hiszen a Sony
ICX 413 szenzornál folyamatosan felhozott moiré hatás már a múltté. A D40-nél
részletesebben ki is tértünk erre a problémára de a Nikon D40x-nél nem sikerült
előidézni olyan mértékben, csupán annyira mint a konkurens modellek esetén.
A korábban tapasztalt mozaikszerű, részletromboló hatást jobb ha elfelejtjük.

Tesztjeim során nem tapasztaltam a D40 másik felhozott problémáját
a gyengébb infraszűrést és a fekete területek
emiatt jelentkező barnás-vöröses elszíneződését
sem.

Hosszú expozíció

Ha a fényképezőgépen témamódokat, vagy alap kreatív módokat használunk (P,A)
a záridő maximum 30 másodperc lehet. Ugyanez a maximum záridő előválasztásnál
(S) is. Manuális (M) módban beállítható a Bulb fokozat is, aminél az exponáló
gomb nyomvatartásának idejéig hosszabbítható ameg a záridő.

Letakart objektívsapkával (és géppel), ISO200 érzékenység
mellett, 10 perces expozíciókat készítettünk.
Az első képnél kikapcsoltuk a hosszúzáridős
zajcsökkentést, a másodiknál viszont be volt kapcsolva.
Ez a zajcsökkentő mód csak ISO800 érzékenység
és/vagy 1 mp záridő fölött kapcsol be. A szűrés
a kép elkészülte után megy végbe. A gép
egy újabb képet készít (csukott zárral),
melyet referenciaként használt a keletkezett hotpixelek kivonásához.
Ez többnyire a záridővel megegyező ideig szokott tartani
és ezidő alatt használhatatlan a gép, de már
a D80-nál is egy gyorsabb szűrési algoritmust használt
a Nikon, amely csak fele a korábbinak. 10 perces expozíciónknál
5 percet kellett várnunk a hotpixelszűrésre, ami felettébb
hatásos. A felső sor bal oldali képén a szűretlen
változat látható. Kinagyítva könnyen észrevehetők
a képen elég szép számban jelen levő hotpixelek.
A felső képsarkokban a Nikon D80-nál is tapasztalt mértékű
sötétzaj problémával találkoztunk. Jobb oldalon
ugyanezen a képen jobban kiemeltük a jelenséget.

Az alsó sorban balra a hotpixel-szűrt változat látható, jobbra pedig annak
világosabb változata, a jobb láthatóság kedvéért. A hotpixelek teljes egészében
eltûntek és a beszűrődések is jelentősen csökkentek.

Hosszú záridejű felvétel (ISO200, 10 perc)

teljes kép
képkivágás
Nikon D40x hotpixel szűrés nélkül
Nikon D40x hotpixel szűrés nélkül, hisztogram
széthúzással kiemelve
Nikon D40x darkframe hotpixel szűréssel
Nikon D40x darkframe hotpixel szűréssel,
hisztogram széthúzással kiemelve

A hisztogram széthúzás során a 0-25 világosságértékeket húztuk szét 0-255 tartományra.

Memória kapacitás

Aki RAW-ban szeretne dolgozni mindenképpen áldozzon egy nagyobb
kapacitású, gyors memóriakártyára. A tömörített
RAW képek mérete, alap tömörítésű
JPEG-el együtt, meghaladhatja a 10 MB-ot, ami 1 GB-os kártyán
is alig 70 képet jelent. Egy hosszabb nyaralásra ez már
kevésnek bizonyulhat. A 10 megapixeles felbontás már megköveteli
legalább ezt a kapacitást, de inkább a 2 GB-os vagy afölötti
memóriaméretet.

Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő
táblázat mutatja:

Fájlméretek és tárolható képek száma
Felbontás, tömörítés méret* 1 GB-os kártyán* 2 GB-os kártyán*
3872×2592 RAW+JPEG 10,1 MByte 70 140
3872×2592 RAW 9,0 MByte 79 158
3872×2592 Fine 4,8 MByte 129 258
3872×2592 Normal 2,4 MByte 251 302
3872×2592 Basic 1,2 MByte 487 974
2896×1944 Fine 2,7 MByte 225 450
2896×1944 Normal 1,3 MByte 431 862
2896×1944 Basic 700 KByte 839 1678
1936×1296 Fine 1,2 MByte 487 974
1936×1296 Normal 600 KByte 888 1776
1936×1296 Basic 300 KByte 1500 3000

*A tényleges fájlméret, illetve
a kártyán tárolhatófotók száma erőteljesen függ a használt érzékenységtől,
illetve a fotózott témától!