Kipróbáltuk: Nikon D70 teszt

0

Bevezető

A tavaly augusztusban bejelentett Canon EOS 300D még a negyedik negyedévben a boltokba került, így sokaknak sikerült egy komoly karácsonyi ajándékról gondoskodni. A Nikon ebből a szempontból rosszul időzített, hiszen a karácsonyi rohamot lekéste, bár az év vége előtt már sejteni lehetett a D70 megjelenését. Ezt a Nikon is megerősítette, igaz, a részleteket nem árulta el. Az azonban várható volt, hogy a 300D-hez hasonlóan a D70 is egy előző modell gyengített képességű, olcsóbb változata lesz.




Talán épp az előbb említett késés tette lehetővé, hogy a Nikon elemezze a 300D tulajdonságait és olyan gépet tervezzen, amelyben a 300D-ből hiányzó tulajdonságok viszont megtalálhatók. Jóllehet, ez csak feltételezés, az viszont tény, hogy a D70 több beállítást tesz lehetővé, mint a korábban piacra dobott 300D. Nézzük, mik is a főbb különbségek:





















































Nikon D70 és a Canon EOS-300D főbb különbségei
.
Nikon D70 Canon EOS-300D
Képérzékelő Sony CCD
23,7×15,6 mm (1,5x-es képkivágás)
Canon CMOS
22,7×15,1 mm (1,6x-es képkivágás)
Legnagyobb képméret 3008×2000 3072×2048
Érzékenység ISO200-1600 1/3 Fé lépésekben ISO100-1600 1 Fé lépésekben
Fénymérés választható mátrix, középre súlyozott (75%), szpot (1%) üzemmódtól függően mátrix, középre súlyozott, részleges (9%)
Zársebesség 30 mp-1/8000 mp
redőnyzár + elektronikus zár
30 mp-1/4000 mp
redőnyzár
Fókusz-mód választható egyszeri, vagy folyamatos automatikus egyszeri, vagy folyamatos
Fókusz-területek 5 választható 7 választható
Sorozat 3 kép/mp min. 4 képig (feldolgozott képet tárol) 2,5 kép/mp max. 4 képig (feldolgozatlan képet tárol)
automatikus exp. sorozat 2 vagy 3 kép +-0,3..2 Fé 3 kép +-0,3..2 Fé
vakuszinkron 1/500 mp-ig 1/200 mp-ig
vakuteljesítmény-kompenzáció -3..+1 Fé nincs
státusz LCD a gép tetején a gép hátulján
kereső pentatükrös 19o alatt látszó pentatükrös 20,5o alatt látszó
AF segédfény igen, fehér lámpa igen, vaku villogtatás
vezérlőtárcsák kettő: markolat elején és hátulján egy: expozíció gomb előtt
bekapcsolás sebessége ~0 mp 3 mp

A fényképezőgépben a Nikon korábbi D-SLR gépeinél megszokott 23,7 x 15,6 mm-es (vagyis a képkivágás mértéke 1,5-szeres) Sony 413-as jelű CCD-je található. Ennek felbontása 6 millió képpont, az érzékenységet ISO 200 és ISO 1600 között változtathatjuk. Legnagyobb képméret választásakor 3008×2000 pixeles képeket kapunk, de ha kisebb felbontással is megelégszünk, használhatunk 2240×1488 (3 Mpixeles), vagy 1504×1000 (1,5 Mpixeles) felbontásokat is. A fotókat JPEG vagy RAW formátumban menthetjük el. A JPEG tömörítést három különböző minőség egyikére állíthatjuk: Fine, Normal és Basic.


A Nikon D70-re a Nikon F bajonettes optikák tekerhetők fel, bár bizonyos objektívek esetén (nem CPU optikák) néhány funkció nem működik. Például a 3D mátrix fénymérés, az i-TTL kiegyenlített derítés ill. bizonyos esetekben az automatikus élesség állítás sem. Ezek a kivételek azonban viszonylag ritkák, az elterjedt és sűrűn használt Nikon objektívek a D70-nel is tökéletesen alkalmazhatók.

Mint a korábbi táblázatból kitűnik, a Nikon D70 hosszabb sorozatokat képes készíteni, mint a Canon EOS 300D. Ennek oka, hogy míg az EOS 300D a feldolgozatlan (RAW) képeket tárolja a pufferben, a Nikon D70 a JPEG képeket tölti az átmeneti tárolóba. Ennek következménye tehát, hogy a sorozat hossza a felbontástól, a tömörítési foktól és a témától is függ. 6 Mpixel Fine mód esetén 8-9 képet készíthetünk egyhuzamban, de RAW formátumot választva már csak 4-et.

Az automatikus expozíció-sorozat kissé szokatlan működést is lehetővé tesz. Míg más gépeknél a sorozat hossza (3 vagy 5 kép) ill. a sorozat elemei közötti Fé különbség adható meg, itt olyan sorozat is választható, amely csak egy irányban készül, vagyis a 0-hoz képest vagy csak túlexponál, vagy csak alulexponál. Ez azért jó megoldás, mert egy gyakorlott fotós a témára ránézve már tudja, hogy a géppel alul- vagy túlexponálást kell végeznie a helyes expozíció eléréséhez, vagyis a másik irányban történő felvételkészítésnek egyszerűen nincs jelentősége. Persze az is igaz, hogy a rengeteg (18 db) kiválasztható érték közül megkeresni a számunkra megfelelőt lehet, hogy elvesz annyi időt, mint a felesleges kép törlése egy “hagyományos” expozíció sorozat esetén. A képek száma tehát vagy kettő (egyirányú) vagy három (kétirányú) lehet, az egyes képek közötti eltérés pedig 1/3-ad vagy 1/2-ed Fé. Az expozíció sorozat nem jelenti automatikusan a sorozat mód használatát, vagyis expozíció sorozatot képenként is készíthetünk, de ha egyszerre kívánjuk elkészíteni ezeket a felvételeket, akkor a sorozat módot is be kell kapcsolnunk. A szokásos expozíció sorozaton kívül vaku expozíció sorozat és fehéregyensúly sorozat is készíthető.

Az elkészült felvételeket CompactFlash memóriakártyára rögzíti a fényképezőgép, ezekből a Type I, Type II és MicroDrive változatokat is támogatja, ráadásul a FAT32 fájlrendszernek köszönhetően a 2 GB-nál nagyobb kapacitással is megbirkózik. A Canon gépeivel szemben a Nikon már a D70-ben kínálja a nagy sebességű kártyakezelést. A Canon csak az 1D és 1D Mark II-ben jelent meg a gyors kártyakezeléssel, ami a 2 MB/mp-nél nagyobb átvitelt teszi lehetővé.




A gép energiaellátását EN-EL3 Li-ion akkumulátor biztosítja, egy feltöltéssel átlagos használat esetén (kb. 25% vakus kép, LCD használat a képek elkészítése után, autofókusz) kb. 400 kép készíthető. Az akkumulátor töltése külső akkutöltővel lehetséges, amely természetesen megtalálható a gyári csomagolásban. Teljesen lemerült akkut 105 perc alatt lehet feltölteni. A Li-ion akkumulátoron kívül a géphez mellékelt elemtartót felhasználva 3 db CR 2 Li elemmel is működtethető a fényképezőgép.