Felépítés
Ergonómia, kezelés
Ahogy azt az előző oldalon már írtam, a gép külsőre csak minimálisan változott az elődtől. Ettől függetlenül van néhány, egészen pontosan két új gomb, ezek pedig az érzékenység közvetlen kiválasztására, illetve az autofókusz indítására szolgálnak (utóbbi azok számára, akik külön szeretnék kezelni a fénymérést a fókuszálástól).
Fókuszkar (aka joystick) továbbra sincs a gépen, ez marad a D850 (és felette található) gépek kiváltsága.
A magnézium vázra épülő, időjárásálló szigetelésekkel is rendelkező gép fogása kényelmes, a markolaton a kisujjnak is van helye, de a középső ujjunk megtámasztásáról sem feledkezett meg a gyártó, szóval jár a piros pont. Az elülső Fn és Pv gombok kicsit távol helyezkednek a markolattól, de még mindig kényelmesebben kezelhetők, mint egyes Canon DSLR-ek (pl. 6D Mark II) oldalsó, körömmel benyomandó gombjai. Eddig a jó hír.
A rossz hír viszont az, hogy aki eddig D750-et használt kiegészítő portrémarkolattal, az sajnos a D780-nal ezt nem teheti meg, ugyanis nem létezik hozzá portrémarkolat (és a csatlakozók hiányában teljes értékű markolat valószínűleg soha nem is lesz).
A csúszásmentesítést bőr textúrájú gumi borítás szolgálja, amely a markolaton, a markolat oldalán lévő kártyafoglalaton és a hátsó részen is megtalálható.
A gép vezérlése, kezelése könnyű, hála a sok dedikált kezelőszervnek, amelyek egy része, számszerűen hat programozható funkciójú (lásd bővebben a menürendszert bemutató videóban, ahol a lehetséges funkciók is megtekinthetők). A gyors bekapcsolást az exponálógomb körüli kar, míg az üzemmód váltást a rögzítőgombbal ellátott, bal oldalon elhelyezett üzemmódtárcsa szolgálja.
Szintén a kezelést segíti az érintésérzékeny LCD, ami a menüben is használható, ráadásul a fel-le görgetés is igazán egyszerű vele. A fókuszpont kiválasztására csak LiveView módban használható, ahogy minden más DSLR esetében (pedig simán el tudnék képzelni egy olyan megoldást, mint a MILC-eknél, ahol az érintésérzékeny LCD-t mint egy touch pad-et használhatjuk a fókuszpontok görgetéséhez).
A gép rendelkezik beépített Wi-Fi és Bleutooth LE vezérlővel is, utóbbinak köszönhetően a Nikon SnapBridge alkalmazásból követlenül indíthatjuk a Wi-Fi kapcsolatot, a gépen nem kell állítani mást (előzetesen természetesen párosítani kell az okos eszközt a fényképezőgéppel, illetve a Wi-Fi hálózatot is be kell állítani, de ezt követően már a Wi-Fi bekapcsolását sem kell a külön menüpontban engedélyezni).
Jó dolog a Bluetooth távkioldás lehetősége, amelynél nem kell Wi-Fi hálózattal bajlódnunk, s amely az alvó gépet is képes felébreszteni.
Ugyanígy Wi-Fi-re kapcsolódáskor is képes a gép Bluetooth-on keresztül ébredni, amely jó hír a távoli fényképezés szerelmeseinek.
Kevésbé jó hír azonban az, hogy a SnapBridge alkalmazás aktuális verziója (v2.6.2) is tartalmazza a korábbról már ismert korlátozásokat: érzékenységből csak ISO100 és ISO25600 között választhatunk, azaz ISO64 és ISO80 nem elérhető, ahogy a felfelé kiterjesztett érzékenységek sem (ISO51200 és 102400), illetve a fehéregyensúlyban is érthetetlen limitálással kell együtt élnünk, hiszen sem közvetlen színhőmérséklet érték nem adható meg, sem a korábban regisztrált kézi fehéregyensúlyok nem használhatók (ha a gépben mégis ezt állítjuk be a SnapBridge app indítása előtt, akkor az alkalmazás figyelmeztet minket, hogy ez a fehéregyensúly nem használható és átállítja a gépet automatikus fehéregyensúlyra).
Viszont közvetlenül az appból állíthatjuk az érzékenységet, a fehéregyensúlyt (amit enged), a rekeszt, a zársebességet, az expozíció korrekciót, sőt, még az üzemmódit is!
A fényképezőgépet állványra helyezve az elődhöz hasonlóan cserélhető marad mind az akkumulátor, mind a memóriakártyák, anélkül, hogy a vázat le kellene szerelnünk az állványról, vagy állványtalpról.
Képérzékelő
Bár nem verte nagy dobra a Nikon, a D780-ban új szenzor dolgozik. Ez persze nem jelenti azt, hogy nagyobb felbontásban fotózhatnánk ezzel a géppel, mint az előddel, de ennek köszönhető, hogy élőkép módban gyors fókuszt használhatunk.
Az érzékenység terén egy fényértéket lépett előrébb az effektív 24 Mpixel felbontású D780: alapesetben ISO100-51200 között állítható 1/3 Fé lépésekben. A menüben engedélyezve az érzékenység kiterjesztését lefelé elmehetünk ISO50-ig 1/3 fényértékenként, illetve felfelé ISO102400-ig szintén 1/3 Fé-enként, valamint még ISO204800 is választható (amely már magasabb, mint a D850 által kínált maximum).
Legnagyobb felbontásban 6048×4024 pixeles képet kapunk, aminél persze választhatunk kisebbet, de csak JPEG formátumnál.
Van lehetőség a teljes FX képmező helyett a DX (APS-C) képmezőt is használni (DX objektív esetén a váltás automatikus is lehet), de elérhetők 16:9 oldalarányú (36×20mm) illetve 1:1 oldalarányú (24×24mm) kivágások is.
Az automatikus érzékenység beállításakor nem csak a minimum és maximum érték, de a maximum záridő is megadható, sőt, a gyújtótávolság függvényében kiválasztásra kerülő, reciprok szabály alapján választott zársebesség is eltolható ±2 Fé tartományban (1 Fé lépésekben). Azaz pl. fontos munkáknál, vagy hosszú időtartamú fotózásnál, amikor hajlamosabbak vagyunk a gépet berázni, beállíthatjuk úgy a gépet, hogy a reciprokszabályhoz képest 1 Fé-kel biztonságosabban fotózhassunk, ilyenkor egy 50 mm-es gyújtótávolságú objektívnél nem 1/50 mp-hez fog választani szükséges érzékenységet a gép, hanem 1/100 mp-hez. Ha pedig hatékony stabilizátorral ellátott objektívvel fotózunk statikus témát, akkor pl. -1 Fé-kel módosítva csökkenthetjük a szükséges érzékenységet, mivel a stabilizátor miatt bátrabban használható hosszabb záridő (a példában szereplő 50 mm-esnél 1/25 mp-et, már ha lenne stabilizált 50 mm-es…).
A záridő alapesetben 1/8000 mp és 30 mp közötti lehet, de a menüben engedélyezhetjük a kiterjesztett záridőt, amelynek hatására 30 mp fölé is mehetünk 1/2 lépésekben, egészen 900 mp-ig.
Szenzor tisztítás
A D780-nál nincs újdonság a szenzortisztítás terén, itt is maradt az ultrahangos rendszer, amely az érzékelő előtti szűrőréteg gyors vibrációjával rázza le magáról a kevésbé makacs szennyeződéseket. A beállítás menüben beállíthatjuk, hogy a tisztítási művelet be- vagy kikapcsoláskor, esetleg mindkét alkalommal, vagy azonnal fusson-e le. A tisztítás kézzel és szoftverrel (utólag) is elvégezhető. Manuális portisztításnál kellő akkumulátor töltöttség esetén bármikor felcsapható a tükör és nyitható a zár, szoftveresnél pedig egy portérkép fotót készíthetünk a szenzorról, amely alapján a Nikon gyári szoftvere (Capture NX ) elvégzi a hibás képterületek korrekcióját.
Objektív
Az objektívek vonatkozásában nincs semmi változás:
A Nikon összes, autofókuszos G és D optikáját használhatjuk a gépen, és nem csak az AF-S és AF-P jelzésűeket, hiszen a váz beépített fókuszmeghajtással is rendelkezik. Az objektív lehet teljes kisfilmes képmérethez, illetve akár DX szenzormérethez tervezett is. Utóbbi esetben a gép automatikusan észleli a kisebb képkört vetítő objektívet és ehhez igazítja a képkivágást (1,5×).
A bajonett a CPU nélküli, régebbi objektívek felcsatolását is megengedi, ezeknél viszont már némi kompromisszumra kényszerülünk. Ezekből a manuális optikákból csak az AI (Automatic Indexing), vagyis az 1977 után kiadott darabokat használhatjuk, A és M módban. A Régi, manuális rekeszgyűrűs optikáknál a menüben 9 db objektív adatait adhatjuk meg, beleértve a legnagyobb rekesznyílást is. A csatlakoztatott objektív ezután a bajonett körüli gyűrűn keresztül adja át a rekeszinformációt a gépnek.
A nem AI jelölésű manuális objektívek nem használhatók a gépen, illetve a régi tükrös objektívek sem, ezeken a fénymérés és a rekesz kezelése sem megoldott. Részletesen a használati útmutató ír ezekről a 794. oldalon.
Kitben az AF-S Nikkor 24-120mm f/4G VR objektívvel együtt vehetjük meg a gépet, tesztünkhöz azonban az AF-S Nikkor 24-70mm f/2,8E objektívet kértünk, ahogy a fenti képeken is látható.
LCD, kereső
Megújult a hátsó LCD, amely ugyan méretében maradt 3,2″ képátlójú, felbontása azonban a D5-nél bevezetett, megnövelt, 2,36 millió képpontos. A szubpixelek elrendezése nem a szokásos RGB, de ez már a D750-nél sem volt így, ott RGBW megoldást használtak. A D780-ban alkalmazott LCD hasonlóképp RGBW kialakítású, pontosabban inkább RGBRGW, ugyanis minden második kék képpont helyett fehéret használtak, amely így nagyobb fényerő létrehozását teszi lehetővé.
Ezen felül a kezelés résznél említettek szerint érintésérzékeny felülettel is ellátták a hátsó kijelzőt, ami a menükben és LiveView módban, valamint lejátszáskor is hasznos lehet.
Az LCD a Nikon D850-éhoz hasonló módon dönthető: lefelé 85 fokban, felfelé 120 fokban billenthető egy igen masszív fém szerkezet segítségével.
A betekintési szög remek, teljesen lentről és teljesen fentről is jól látható a kép, ahogy oldalról is. Habár a dönthető kijelző miatt ennek itt nincs komoly jelentősége.
Az INFO gomb segítségével státuszképernyő, azaz a felvételi információk részletes, grafikus kijelzése is bekapcsolható az LCD-n. Ez kellő fényben fehér hátterű, sötétben azonban szürke, hogy ne legyen zavaró. Sajnos ez a státuszképernyő nem aktív típusú, így a megjelenített paraméterek közvetlen módosítására nincs mód (pedig az érintőképernyő adná ezt a lehetőséget).
A LiveView élőkép módban elérhető státuszképernyőt az AF oldalon mutatjuk be a fókuszmódokkal együtt.
Az „i” gombot lenyomva helyi menü jelenik meg, ahol néhány paraméter és pár funkció érhető el, mint a képstílus (Picture Control), a képminőség, a vaku mód, a Wi-Fi kapcsolat, a fókusz mód, a képterület (FX, DX, egyéb kivágás), fehéregyensúly, a képméret, a fénymérés, az aktív d-lighting, az AF mező mód és az egyéni vezérlők kiosztása. Ezek egyébként a beállítás menüben megváltoztathatók saját igényeink szerint (lásd menüt bemutató videónkban).
LiveView (élőkép) módban az „i” gomb hatására más menü jelenik meg, itt az opcionálisan beszerezhető dia adapterrel való negatív vagy dia digitalizálást is elérhetjük, de az elektronikus zár bekapcsolását is elvégezhetjük (a pontos funkciók itt is egyénre szabhatók).
A visszajátszott állóképeken a kijelző melletti gombokkal érhető el részletnagyítás, amelynél a nagyítás fokát jelző sáv zöldre váltása mutatja a pixelpontos nagyítást. De ennél nagyobb nagyítás is kérhető. Nagyított nézetben a képek közti lapozásra is lehetőségünk van (erre az érintőképernyőn megjelenő két nyíl gomb is használható), így a 100%-os mérettel kombinálva könnyen kiválaszthatók egy sorozat legélesebb fotói. Az ugyanitt található kicsinyítés gombbal 4, 9 és 72 nézőképes oldal jeleníthető meg.
A lejátszás módban a fel-le gombokkal információs képernyők csalogathatók elő, amelyeken a képkészítés részletes adatai is megtekinthetők.
Az LCD fényerejét és színezetét is módosíthatjuk, a színezet módosításnál egy korábbi fotó is megjeleníthető, így kalibrált monitorunk előtt ülve könnyebben beállíthatjuk a szükséges eltolást, amelyet a kék-borostyán és zöld-bíbor tengelyeken belül tehetünk meg 5-5 lépésben.
A hátsó LCD-n kívül a paraméterek kijelzésében a gép tetején lévő státusz LCD is szerephez jut, ahol a zársebességet, rekeszt, érzékenységet, fénymérési módot, az expozíciós skálát, valamint az aktuális kártyán hátra lévő képek számát láthatjuk.
A kereső szinte változatlan a D750 modellhez képest, hiszen 0,7×-es nagyítást és 100%-os lefedettséget kínál (DX és 1,2×-es képkivágásnál 97%). A kereső betekintési távolsága 21 mm, mattüvege pedig BriteView Clear Matte Mark VIII típusú. A mattüvegen a kártyaállapot, az esetleges képkivágás ikonja, a fénymérési területek, kompozíciós rács (kikapcsolható) és természetesen az aktív fókuszpont is megjelenik. Ha nem full-frame méretet használunk, akkor a vágási szélek is láthatók a keresőben, de csak vonalként, nem sötétíthető le az inaktív rész, mint a D850 esetében.
Sajnos a keresőben nem látszik a használt formátum (JPEG és/vagy RAW), illetve képméret, a kioldási/sorozat mód, de a fókuszmód is csak akkor, ha megnyomjuk a gép oldalán a fókuszmód választó gombot. Ezek egy része a felső státusz LCD-n ellenőrizhető (a formátum és fókuszmód ott sem).
Virtuális horizontot akkor jeleníthetünk meg a keresőben, ha ezt valamelyik programozható gombra funkcióként megadjuk. Ez esetben a gomb megnyomása után a kereső döntést és forgatást is jelző virtuális horizontot jelez ki a következő expozícióig.
A hátsó LCD-n is van lehetőség virtuális horizont megjelenítésére, de csak a beállítás menüből (vagy a saját menübe is helyezhetjük, de gombra nem!). Ez a műhorizont bármely gomb megnyomására azonnal eltűnik.
Kár, hogy arra nincs lehetőség, hogy folyamatosan láthassuk a virtuális horizontot a keresőben. Nem nagy extra, de sokszor hasznos lehet.
A kereső jobb oldalán -3..+1 dioptria között állítható korrekciós tárcsa található. Ha mégis szemüvegben szeretnénk, vagy vagyunk kénytelenek fotózni, akkor ehhez 21 mm-es betekintési távolság áll rendelkezésünkre, amely a Nikon DSLR-ek között egész jónak számít!
Hosszú expozíciónál nincs karral zárható betekintő nyílás (mint a D850-nél és a D5/D6-nál), ehelyett a mellékelt, vállpántra helyezhető gumi takarókupakot használhatjuk a kereső eltakarására.
Vaku
Bár a D750 még rendelkezett beépített vakuval, a D780-ba integrált villanó már nem került. Talán nem is baj ez, hiszen egy ilyen géppel ki akarna kisvakuval fotózni. Egyetlen előnye volt a beépített vakunak: lehetőséget kínált a vezeték nélküli vakuvezérlésére, igaz, csak optikai elven, így a takarásban lévő vakuk (pl. ellenfény/élfény létrehozására) már nem voltak elvillanthatók.
Az optikai kioldásnál manapság sokkal praktikusabb a rádiós kioldás, így a kisvaku hiánya nem okozhat fájó problémát.
A felső vakupapucs továbbra is elérhető, a szinkronidő maradt az 1/250 mp.
A csatlakoztatott rendszervaku, első- vagy hátsó redőnyre szinkronizált és vörösszem csökkentő, lassú szinkron, illetve utóbbi kettő kevert üzemmódjában használható. Vörösszem csökkentés (szoftveresen) utólag a Retouch menüben is alkalmazható a képen.
Ha valamelyik funkciógombhoz rendeljük, a vakumérés rögzítésére (FL) is módunk nyílik. A vaku szinkronsebesség automatikusan max. 1/200 mp lehet, kézzel pedig 1/60 és 1/200 mp között állítható be. Lehetőségünk lesz a csatlakoztatott vaku gépen belüli, kézi teljesítmény szabályozására is, amely max. 1/128 arányú leosztást tesz lehetővé. Ugyanígy a vakuval kapcsolatos Custom beállításoknál engedélyezhetünk modellfényt is, ami a Pv gombbal aktiválható.
A rádiós kioldókkal is használható felső vakupapucson kívül vezetékes vakuszinkron kimenet nem került a gépre.
Memóriakártya, csatlakozók, akku
A Nikon a D780-ba is dupla SD kártyafoglalatot épített, méghozzá immár UHS-II támogatással.
A fényképezőgép menüjében megadhatjuk, hogy miként kívánjuk használni a két foglalatot. Ez alapján a második kártyát használhatjuk az első betelte után, de biztonsági másolatként is (azaz mindkét kártyára ugyanaz kerül), illetve az is megadható, hogy az 1. kártyára a RAW, a 2. kártyára a JPEG képek kerüljenek. A videó beállítás menüjében külön kijelölhető a videofelvételekhez szánt kártya.
A két kártya között teljes tartalmukat, külön könyvtárakat, vagy a fényképeket egyenként is átmásolhatjuk.
A memóriakártyák foglalata továbbra is a gép jobb oldalán, a markolatnál található, egy műanyag ajtó mögött, amelyet időjárásálló szigeteléssel is elláttak. Az ajtó nem rendelkezik fém megerősítéssel, de véletlen letörése nem okozza a gép használhatatlanságát, nyitott kártyaajtóval is fotózhatunk (de az időjárásállóság nyilván oda lesz).
Kis mértékben változtak a csatlakozók. Ezeket a bal oldalon találjuk, három gumi lap mögött. Itt a sztereó mikrofon bemenetet, a fejhallgató kimenetet, a vezetékes távkioldó csatlakozóját, illetve az USB 3.1 Type-C és mini HDMI aljzatokat találjuk.
A Type-C USB csatlakozón keresztül a gép akkumulátorát is tölthetjük, de működtetni nem tudjuk róla. Műtermi portré, vagy tárgyfotózásnál nem mellékes, hogy ha USB-n keresztül csatlakoztatjuk a fényképezőgépet számítógéphez a képek áttöltése érdekében, akkor a gép továbbra is használható fotózásra, azaz fotózás közben is tölthetők át képek.
A HDMI kimenetre 10 bites jelfolyamot is küldhetünk, akár HLG, akár N-log mentéssel.
A markolat aljába csúsztatható akkumulátort egy rugós műanyagfül tartja biztosan a helyén, az időjárásálló gumiszigetelést kapott ajtaján kívül. Az ajtó mögé a Nikon EN-EL15b típusszámú lítium-ion akkumulátora kerülhet, melyből egyet mellékelnek a géphez, a hozzá való hálózati töltővel együtt. A 7 V-os, 1900 mAh kapacitású akku 19 Wh energiát képes tárolni. A CIPA szabványú mérés szerint ez kb. 2260 fotó készítésére elegendő, a Nikon házon belüli mérési módszere (amely a tükörreflexesek használati módjához közelebb áll, mint a CIPA módszere) 4570 kép készítését adta (nyilván ez nem tartalmaz sok-sok LCD használatot).
A fényképezőgép státusz kijelzőjén 5 szegmenses piktogramon ellenőrizhetjük az akku töltöttségét, de a menüben százalék pontos visszajelzés is elérhető, ahogyan az utolsó töltés óta készített képek száma és az elhasználódás mértéke is megtekinthető.
Az akkumulátor töltése történhet a fényképezőgépen belül (USB Type-C csatlakozón keresztül), illetve a mellékelt külső töltőben. Az MH-25a töltő csak a töltés tényét jelzi, a töltöttséget nem. A teljesen lemerült akku a külső töltőben 2,5 óra alatt tölthető fel.
