Különlegességek
Stabilizálás
A szenzor eltoláson alapuló stabilizálás egyértelmű előnye, hogy bármilyen rendszerobjektív csatlakoztatásakor használható, szemben az optikai stabilizálással, ahol minden egyes objektívbe ezt be kell építeni. Apróbb hátránya az optikai módszerrel szemben, hogy a keresőképet nem stabilizálhatjuk (egyelőre LiveView élőképet sem). Ezen felül a hatékonyságokról is megoszlanak a vélemények, persze kétségtelen, hogy hasznos szolgáltatás, de sokak az optikai stabilizátort hatékonyabbnak gondolják.
Az Olympus E-30-ban 3 féle stabilizálási mód használható:
- IS1 módban mindkét irányban stabilizál
- IS2 módban csak függőleges irányban stabilizál (vízszintes svenkelés)
- IS3 módban csak vízszintes irányban stabilizál (függőleges svenkelés)
A stabilizátor hatékonyságára a gyártó akár 5 Fé-es előnyt is ígér. Ezúttal közepes gyújtótávolsággal teszteltünk, a 14-54 mm-es objektív végállásában, vagyis 108 mm-nek megfelelő fókusztávolságnál. Ezen felül kicsit engedékenyebben vizsgáltuk a tesztképeket, a még lágyuláshoz hasonló icipici berázódást még berázásmentesnek fogadtuk el (lásd jobb oldali kép), csak azokat soroltuk a berázott képek közé, ahol egyértelműen látszott az elmozdulás iránya.
A tesztet 1/100 mp-es záridővel indítottuk, majd 1/3 Fé-enként csökkentettük a záridőt. Minden egyes zársebességnél 10-10 kép készült stabilizátor nélkül és stabilizálva, amelyek közül később szemrevételezéssel döntöttük el, hogy berázottnak, vagy jó képnek fogadjuk-e el.
Az így kapott számokból egyfajta értékelését képezhetjük a stabilizátornak, persze ez igen szubjektív, hiszen maga a válogatás is az volt.
Ha 100%-ban szükséges, hogy berázásmentes képet kapjunk, akkor közelítőleg 1 2/3 Fé-nyi előnyt nyújt a stabilizátor. Ha van lehetőségünk több kép készítésére, s ezek között 50%-nyi berázott hibás kép elfogadható, akkor ez esetben a stabilizátor hatékonysága fél Fé-kel nagyobb, 2 1/3 blende.
Az E-520 tesztje során 200 mm-es (400 mm-nek megfelelő) gyújtótávolsággal dolgoztunk, ahol nem tapasztaltunk ilyen jó hatékonyságot. Sajnos az E-30-at csak a kit objektívvel teszteltük, így nem derül ki, hogy a nagyobb hatékonyság csak a kisebb gyújtótávolságnak tudható-e be, vagy valóban növeltek a stabilizátor hatékonyságán (amit egyébként a sajtóközleményekben az E-30 bejelentésekor szerepeltettek). Mindenesetre átlagos gyújtótávolságnál szép eredményt értünk el, így joggal jelenthetjük ki, hogy a szenzorstabilizálás itt jó hatékonyságú.
Kontraszt
stabilizátor nélkül
stabilizátorral
Persze itt is komoly szerepe van a szerencsének is, hiszen ha megismételnénk a tesztet, ilyen záridőknél már más eredményt kaphatnánk. Felhívjuk tehát mindenkinek a figyelmét arra a tényre, hogy a teszt ezen része nagyon szubjektív. Az eredmény igen sok paramétertől függ, változhat attól, hogy ki tartja kézben a gépet, milyen állapotban van (szellemi és izom pihentség, idegállapot, napszak, no és persze évszak), milyen objektívet használ (gyújtótávolság), milyen messze lévő témát fotóz, no és persze mit tekint berázott vagy elfogadható képnek.
Ez csak egy próba a sok közül, ami azt mindenképpen bizonyítja, hogy van hatása és előnye a stabilizátornak.
Képi üzemmódok
Ha a képek színezetén szeretnénk módosítani, a legegyszerűbb, ha képi üzemmódot váltunk. Itt ugyanis könnyedén kiválaszthatjuk a kevésbé telt színeket visszaadó „tompa” (Muted), vagy a teltebb (Vivid) beállítást. Ezen kívül portrékhoz beállított módot is találunk, amely enyhén világosabb és a bőrszínekre kihegyezett teltebb képeket eredményez. A fekete-fehér képek készítésénél különféle digitális szűrőket is használhatunk, illetve a színezett monokróm fotók is készíthetők.
Képmódok
- élénk
- normál
- tompa
- portré
- monokróm
- sárga-szűrő
- narancs-szűrő
- vörös-szűrő
- zöld-szűrő
- szépia
- kék-tónus
- lila-tónus
- zöld-tónus
Képkeménység / élesítés
Az élesítés mértékét -2..+2 között állíthatjuk, melyek finoman lágy és élesen kemény képeket eredményezhetnek.
Kontraszt
A kontraszt paraméterét is -2..+2 közé állíthatjuk be.
Nagyobb dinamikaátfogást igénylő témáknál érdemes csökkenteni.
Színtelítettség
Árnyaltság
Négy féle mód közül választhatunk az árnyaltság kérdésében. A gép automatikusan is kiválaszthatja a szükségeset, de mi magunk is megadhatunk egyet a normál, sötét tónusú (lowkey) és világos tónusú (highkey) lehetőségek közül.
A világos tónusú képeknél szinte az egész képet világosítja a belső szoftver, míg a sötét tónusú képeknél a világosabb részekhez nem nyúl a gép.
Vörösszem korrekció
Az E-30 azonos algoritmust használ, mint az E-520, vagyis a korrekció hatékony, s a javított vörösszemek természetes hatásúak.
Vörösszem korrekció
Árnyék kompenzáció
A digitális fényképezőgépek egyik legnagyobb problémája, hogy dinamika átfogásuk sajnos nem túl jó. A dinamikaátfogás többek között a szenzoron található képpontok méretétől is függ, így egy kisebb felbontású gép elviekben jobb dinamika átfogással bírhat, mint egy nagyobb felbontású (ez persze nem csak ennek függvénye).
Bár vannak erőfeszítések a dinamikatartomány kiterjesztésére, a dinamika hiánya manapság is sok képet tönkretesz (pl. borús időben az égbolt szimplán kiég, ahelyett, hogy a felhők árnyalatait látnánk a képen).
E probléma egyik javítási módszere az árnyék kompenzáció, amelynek során a sötétebb részeket szoftveresen felvilágosítjuk (így például bátrabban használhatjuk a negatív expozíció kompenzációt). A módszer hátránya, hogy így sajnos a képzaj is felerősödik.
Az Olympus E-30-ban gépen belül is alkalmazhatjuk az árnyék kompenzációt, igaz, csak JPEG képekre. Az árnyék kompenzáció mértéke sajnos nem paraméterezhető. Érdemes megfigyelni, hogy az algoritmus nem csak a sötét, de a középtónusokat is világosítja.
