Képminőség
Képzaj
A fényképezőgép érzékenységét ISO 100 és ISO 1600 közötti állíthatjuk. Kikapcsolt zajcsökkentés mellett is észlelhető a JPEG képeknél kis mértékű zajszűrés, de ez csak ISO800-tól vehető észre.
A képzajjal tulajdonképpen nincs baj, még az ISO1600 sem használhatatlanul zajos, sőt, teljesen használható. Szerencsére az E-410 erős élesítéséből visszább vettek, így az ISO100 és ISO200 érzékenységű képek igen jó minőségűek és szinte alig látható zajjal rendelkeznek.
Egy érdekességre hívnám fel a figyelmet: ISO100-ban 1/4 mp-cel, míg ISO200-ban 1/6 mp-cel készültek a képek. A kettő közötti eltérés azt sejteti, hogy valamelyik érzékenység nem a feliratnak megfelelő, gyaníthatóan az ISO100 feliratú mód valójában ISO125 körüli érzékenységű lesz.
Összességében elmondhatjuk, hogy a mai tükörreflexes, illetve cserélhető objektíves gépek között az E-450 megállja a helyét, a konkurens termékekhez képest. A DX, illetve APS-C formátumú szenzorral szerelt modellekhez képest kötelítőleg 2/3 Fé-nyi hátránya van zaj szempontjából a négyharmad rendszernek.
A lenti tesztfotók készítése során a gép kikapcsolt zajszűréssel dolgozott, az élesítés 0 (alap)értékű volt. A RAW képekből a gyári Olympus Master 2.11-es változatával készültek JPEG változatok, nulla zajszűrési paraméter mellett (RAW szócskával jelölve).
Ezen kívül az Adobe DNG Converter v5.4 RC és Lightroom 2.3-ban is elkészültek a RAW fájlok JPEG konverziói, melynek során alapértelmezett értékeket használtunk (25-ös színzajszűrés, 0 luminancia zajszűrés, élesítés szintén alapértékeken).
Érzékenység – képzaj
Zajszűrés
Az Olympus E-450-ban is lehetőség van zajcsökkentés használatára, de csak JPEG képeknél (mi ne keverjük össze a képzajszűrést a hotpixelek kivonását célzó módszerrel, ha már a gyártó két nagyon hasonló elnevezést használ erre). A zajcsökkentés mértéke 3 lépcsőben állítható: alacsony, normál és magas, de akár ki is kapcsolhatjuk. Vegyük figyelmebe, hogy az Olympus NégyHarmados gépeinél az „off” valóban a zajszűrés kikapcsolását jelenti, nem úgy, mint némely más gyártónál, ahol csak a szűrés minimálisra csökkentését. Emiatt aztán az Olympus nem is jár jól, ha más gépek JPEG képeivel vetjük össze. (Ideális az lenne, ha mindig gyártófüggetlen RAW konverterrel készített képeket hasonlítanánk össze, ez azonban az új gépeknél nem mindig lehetséges a viszonylag ritka frissítés miatt.)
A zajcsökkentés alacsony állásban még a részletek túlnyomó többsége megmarad, csak a durva képzaj lesz eltüntetve. Figyeljük meg ennek hatását ISO1600-nál. Ha valaki JPEG-ben fotózik, javaslom ennek a zajszűrésnek a használatát.
Standard értékre állítva a zajszűrést természetesen kevesebb zajunk marad, de már a részletek is jobban fogyatkoznak. Ez inkább annak való, aki nagyon utálja a képzajt.
Az erős mértékű zajszűrés viszont számomra már túl sok részletet von el a képből, már-már lágy (vagy pongyolán fogalmazva életlen) hatást eredményezve, kissé kompaktos hatást keltve. Csak legvégső esetben tudom elképzelni ennek alkalmazását.
Mindezek természetesen a nagyobb érzékenységű képekre vonatkoznak, hiszen kis érzékenységnél a zaj és vele együtt a zajszűrés kellemetlen hatása sem vészes, sőt, hatása is alig látható. A zajszűrés – bár ISO100-nál is működik – leginkább ISO400-tól kezd látványos lenni.
Zajszűrés
Hosszú expozíció
A fényképezőgépen maximum 60 másodperces záridőt állíthatunk be, de B módot is használhatunk. Ekkor akár fél órás záridőt is használhatunk, bár a gyári alapértékek 8 percet maximalizálnak, de ez átállítható a menüben.
ISO200 érzékenység mellett letakart objektívsapkával (és géppel) készült az a két darab 10 perces expozíciós idejű felvétel, amelyek lent láthatók. Az egyik kikapcsolt, másik bekapcsolt hosszúzáridős hotpixel kivonás mellett. Hotpixel kivonás nélkül meglehetősen sok hotpixel látható a képen. Sötétzaj minimális mértékben látható, enyhe lilás színt kölcsönözve az egész képnek. Ez szerencsére viszonylag homogén. A hotpixel kivonással járó szűrés megteszi a hatását: a hotpixelek javarésze eltűnik, igaz, az utólagos világosítás (szintállítás) során így is jópár képpont világosabb, mint a környezőek, de ez már inkább zaj, mint hotpixelek.
Összesságében tehát az E-450 viszonylag jól szerepel az extrém hosszú záridőknél, de a darkframe elvű hotpixel csökkentést érdemes bekapcsolni (ami egyébként a RAW képekre is hatással van, ráadásul a hotpixel kivonás nem favágó módszerű, vagyis a javított képpontok nem feketék lesznek, hanem színük és világosságuk a szomszédos képpontokból kerülnek interpolálásra). Csillagjárás fotózásához viszont nem ez a gép lesz a legideálisabb.