Kipróbáltuk: Olympus E-450 teszt

0

Felépítés I.

Alsó szegmens, komoly fejlesztés nélkül?

Érdekes megfigyelni, hogy míg a belépőszint felsőbb szegmensébe sorolható Olympus E-620 mennyi komoly újítást kapott, az alsó szegmens sajnos szinte semmilyet.
A bejelentéskor közzétett sajtóanyag alapján az új művészi szűrőkön kívül a TruePic III+ az újdonság, amely gyorsabb feldolgozást és kevésbé zajos képeket eredményez. Kisebb kavarodás van a sorozat sebességében, ugyanis az E-450 8 RAW képes sorozata is előrelépésként szerepelt, pedig már a tavaly tesztelt E-420 is tudta ezt a sorozathosszt (legalábbis nálunk).

A vázon az ég egy adta világon semmi nem változott, leszámítva az E-420 felirat E-450-re cserélését. Minden maradt a régiben.

Így hát nem is lesz bőséges az összehasonlító táblázatunk, hiszen valóban csak néhány változás történt.

Főbb különbségek az Olympus E-420 és E-450 között
Olympus E-420 Olympus E-450
Művészi szűrők nincs 3 féle
Képfeldolgozó proc. TruePic III TruePic III+

Képérzékelő

A képérzékelő a 4/3” típusú szenzorok között a második legnagyobb felbontású. Mérete 17,3×13,0 mm, ekkora felületre 11,8 millió képpontot helyeztek el. Ebből a képalkotáshoz 10,0 millió pixelt használ fel a gép.
A szenzornak legfőbb vonzereje a LiveView üzemmód támogatása, melyről később részletesebben is írunk.

A NégyHarmados rendszer egyik jellemző tulajdonsága, hogy a képérzékelő negyedakkora területű, mint egy kisfilmes képkocka. Ebből kifolyólag az objektívek gyújtótávolságát 2-vel kell fejben felszoroznunk, hogy az azonos látószöghöz tartozó kisfilmes fókusztávolság értéket megkapjuk. Egy 50 mm-es objektív tehát itt már telének számít, míg egy 24 mm-es még nem ad igazán nagy látószöget.

A LiveMOS szenzorra objektív cseréje alkalmával esetleg felkerülő porszemeket a bekapcsoláskor automatikusan működésbe lépő ultrahangos (SuperSonic Wave Filter) tisztítórendszer rázza le, amelynek működését a váz felső részén elhelyezett kék színű (SSWF feliratú) LED jelzi. Ennek jó hatékonyságáról már többször megbizonyosodhatunk, s a – hogy stílusosan fejezzem ki magam – nagy port kavart szenzortisztító tesztünk során is az Olympus megoldása bizonyult a legjobbnak.

Az érzékenységet ISO100 és ISO1600 között állíthatjuk, a lépésköz 1 Fé. Lehetőségünk van arra is, hogy a szükséges érzékenységet a fényképezőgép állítsa be, amely akár M (teljes kézi) módban is használható. Az ISO Auto beállításánál megadhatjuk, hogy milyen maximális érzékenységet engedélyezünk a gépnek.

Legnagyobb felbontásban 3648×2736 képpontból álló fotókat készíthetünk, ezeket RAW (.orf) vagy JPEG formátumban menthetjük el, de van lehetőség a RAW+JPEG módszer alkalmazására is. Ennek során a veszteségmentes és tökéletesen utófeldolgozható RAW kép mellé gyorsan és egyszerűen kezelhető JPEG kép is kerül.
Ez főként akkor hasznos, amikor egy eseményről igen sok képet készítünk, biztonsági céllal, s a végén csak a legjobbakat szeretnénk meghagyni. Ilyenkor a JPEG képeket gyorsan átnézhetjük és az eleve hibás felvételeket rögtön törölhetjük is, s csak azokkal a RAW fájlokkal kell foglalkozni, amelyek JPEG ikertestvére is már jó minőségű.

A JPEG képek tömörítési fokát négy lépésben állíthatjuk: SuperFine, Fine, Normal és Basic. A rengeteg sok választható felbontás közül egyszerre hármat tudunk könnyedén elérni, ezeket az L, M és S jelzésekkel illették. A L mód mindig a legnagyobb felbontást jelenti, az M mérethez választhatunk 3200×2400, 2560×1920, 1600×1200 értékek közül, míg az S méret 1280×960, 1024×768 vagy 640×480 pixeles lehet. Az egyes méretekhez beállíthatjuk a használni kívánt tömörítési fokot, amely a korábban említett nevekhez kapcsolódóan 1/12, 1/8, 1/4 vagy 1/2,7 értékű lehet.

Fájlméretek és tárolható képek száma
Felbontás, tömörítés méret* 1024 MB-os kártyán* 2 GB-os kártyán*
3648×2736 RAW 10988 KB 93 186
3648×2736 SuperFine 6688 KB 153 306
3648×2736 Fine 3897 KB 262 525
3648×2736 Normal 1964 KB 521 1042
3648×2736 Basic 1304 KB 785 1570
3200×2400 SuperFine 5297 KB 193 386
3200×2400 Fine 3110 KB 329 658
3200×2400 Normal 1401 KB 730 1461
3200×2400 Basic 1014 KB 1010 2020
2560×1920 SuperFine 3629 KB 282 564
2560×1920 Fine 1717 KB 596 1192
2560×1920 Normal 970 KB 1055 2111
2560×1920 Basic 621 KB 1648 3297

*JPEG esetén a tényleges fájlméret, illetve a kártyán tárolható fotók száma erőteljesen függ a használt érzékenységtől, illetve a fotózott témától!

A RAW formátumú képeket a gyárilag mellékelt Olympus Master segítségével konvertálhatjuk át JPEG képpé. A gyári konverter tökéletesen azonos fotókat készít, mint a gép belső képfeldolgozója.

Optika

Az Olympus E-450-re FT bajonettes Olympus Zuiko Digital, vagy más gyártók (Sigma, Leica) optikáit tekerhetjük fel.

Kit kiszerelésben Zuiko Digital ED 14-42mm f/3,5-5,6 objektívvel, dupla kitben az előzőn túl Zuiko Digital 40-150mm f/4,0-5,6 optikával vásárolhatjuk meg a vázat.

Tesztünk során viszont a Zuiko Digital ED 14-54mm f/2,8-3,5 I objektívjét használtuk.

Sorozat fényképezés, sebesség

JPEG sorozat hangfelvétele
Kattintson a képre!

RAW sorozat hangfelvétele
Kattintson a képre!

A Olympus E-450 sorozatfelvételének sebessége specifikációk szerint megegyezik az E-420-éval, mely 3,5 kép/mp-et említ. Az ezzel a sebességgel készíthető képek száma RAW formátumban specifikációk szerint 8, melyet nekünk is hozott a gép. RAW+JPEG kombinációnál 6 képig tartja a sebességet, míg SuperFine JPEG-ben 18 képig, Fine JPEG-nél pedig kártya kapacitásig tartó sorozatot sikerült készíteni (SanDisk Extreme IV memóriakártyával!).

Ha a puffer betelik, a sorozatkészítés nem áll le teljesen, hanem folytatódik, de a következő kép elkészültéig meg kell várnunk, míg a pufferben legalább egy képhez szükséges hely felszabadul. RAW formátum esetén ez természetesen hosszabb időt vesz igénybe, mint JPEG-nél. A fenti képeken SanDisk Extreme IV 4GB-os CompactFlash kártyára készült RAW és SuperFine JPEG formátumú sorozatfelvétel hangmintája látható, a képekre kattintva a hangfelvétel meg is hallgatható.

A sorozat sebességét kategóriájában jónak tartom, az egy sorozatban elkészíthető képek száma is remek.

Sorozat sebességek
1/100 mp 1/200 mp 1/400 mp
RAW 3,44 kép/mp 3,46 kép/mp 3,46 kép/mp
JPEG 3,4 kép/mp 3,45 kép/mp 3,45 kép/mp
JPEG, zajszűrés be 3,4 kép/mp 3,45 kép/mp 3,45 kép/mp

Az Olympus E-450 jól hozza a specifikációkban megadott sorozat sebességet, ettől minimális eltérést szinte csak JPEG formátumot használva, 1/100 mp-es záridőnél tapasztalhatunk, nagyobb záridőknél, illetve RAW formátumnál a megadottól való eltérés mérési hibán belüli.
A zajszűrés bekapcsolása ennél a fényképezőgépnél nincs hatással a sorozat sebességére.

A kártyára írás sebességét CompactFlash és xD kártyával vizsgáltuk, a mérések alapján az E-420-éhoz hasonló értékeket kaptunk.

Kártyaírási sebességek
JPEG RAW
SanDisk Extreme IV CF (4 GB) 15300 KiB/s 15850 KiB/s
SanDisk Extreme III CF (4 GB) 11400 KiB/s 13000 KiB/s
Olympus M xD (1 GB) 2600 KiB/s 2700 KiB/s

Aki a nagyobb sebességet preferálja, annak inkább a CompactFlash kártyákat javasoljuk, hiszen ezek már igen nagy sebességgel is képesek a képek írására és áruk is mérsékeltebb, mint az xD formátumé.

Ha automatikus expozíció-sorozatot választunk, akkor 3 képet készíthetünk ±0,3..1 Fé lépésközzel. Ez az üzemmód azonban nem jelenti a sorozatmód használatát, azt nekünk külön be kell állítani.

Változatlan maradt a sorozatok módja, vagyis normál és automatikus expozíció-sorozatokon kívül más nem áll rendelkezésre (az E-520 és E-620 modellekben fehéregyensúly- és vakuteljesítmény-sorozat is használható).

A kioldást 2 vagy 12 mp-es időzítővel, illetve vezeték nélküli távkioldóval (azonnali vagy 2 mp-es időzítő) végezhetjük. Ennek vevőegysége ill. vörös színű visszajelző LED-je a gép elején, a “markolaton” található.
Ezen kívül használhatunk expozíció előtti, időzített tükörfelcsapást is a nemkívánatos rezgések elkerülése érdekében. Az előzetes tükörfelcsapás időzítése a menüben állítható be.