Felépítés I.
Változások
Ebben a szakaszban célszerűen az elődmodellel szoktuk összehasonlítanunk az új modelleket. Nem lesz ez másként most sem, de talán itt fontosabb és érdekesebb lesz majd azt is megvizsgálni, hogy a korábban már részletesen bemutatott, alacsonyabb árú, stabilizátorral nem rendelkező E-410 vajon mikben különbözik még jelenlegi alanyunktól, az Olympus E-510-től.
Mivel a működés és felépítés, valamint a paraméterek java részében illetve a kezelésben igen nagy hasonlóság található az E-410 és E-510 között, a cikkünk jópár része az E-410 bemutatójából már ismerős lehet. Nem tegadom: az azonos megoldásoknál egyszerűen átvettem az E-410-ben leírtakat. Ilyen esetben dölt betűket alkalmaztam, hogy könyebben észrevehető legyen azok számára is, akiknek az E-410 cikk még nem égett be a monitorába (LCD-sek előnyben?).
No de ne szaladjunk ennyire előre, tartsuk a sorrendet, s kezdjük elsőként az elődmodell E-500 és az új trónkövetelő, az E-510 összehasonlításával:
| Főbb különbségek az Olympus E-500 és E-510 között | ||
|---|---|---|
| Olympus E-500 | Olympus E-510 | |
| Képérzékelő | CCD 8,9 Mpixel |
Live MOS 11,8 Mpixel |
| Érzékenység | ISO100-1600 1/3 blendénként |
ISO100-1600 1 blendénként |
| Sorozat | 2,5 kép/mp 3 RAW képig | 3 kép/mp 7 RAW képig |
| LCD | 2,5″ 212.250 pixel (R+G+B) |
2,5″ 230.000 pixel (R+G+B) |
| LiveView (élőkép az LCD-n) | nincs | van |
| Stabilizálás | nincs | igen, szenzor eltoláson alapuló |
| Csatlakozás számítógéphez | USB 2.0 Fullspeed | Hi-Speed USB 2.0 |
| Témamódok | 15 darab: portré, tájkép, tájkép+portré, éjszakai, éjszakai+portré, gyermek, sport, highkey, lowkey, makró, gyertyafény, naplemente, tűzijáték, dokumentum, strand és hó |
18 darab: portré, tájkép, tájkép+portré, éjszakai, éjszakai+portré, gyermek, sport, highkey, lowkey, berázás csökkentő, makró, természetmakró, gyertyafény, naplemente, tűzijáték, dokumentum, panoráma, strand és hó |
Ezeken kívül érdemes megemlíteni, hogy az Olympus E-510 a korábbi E-500-hoz képest új vázat kapott, kissé szélesebbé vált, de egy hajszálnyival alacsonyabb. Mindez a gép külsejére nézve – véleményem szernit – pozitív hatású, sőt, a markolat is kifinomultabb, lekerekítettebb lett. Az új LiveView és stabilizáló funkció miatt a gombok elhelyezését is átgondolták.
Az E-410-hez képest elsősorban olyan eltéréseket találunk, amelyek a gép kezelésével, használatával kapcsolatosak, s nem befolyásolják a képminőséget. Ez köszönhető annak is – mint a bevezetőben is olvasható -, hogy azonos képérzékelőt és képfeldolgozó rendszert használ mindkét modell. A kissé nagyobb méretekkel rendelkező gép igazi markolatot is kapott, ami mindenképpen kényelmesebb, mint az E-410 „markolat nélkülisége”.
A legfontosabb fejlesztés, és talán a legérdekesebb is (a LiveView-n kívül) a képérzékelő eltolásán alapuló stabilizáló rendszer. Ennek két módját használhatjuk, hasonlóan más gyártók megoldásaihoz az IS1 függőleges és vízszintes irányban is stabilizál, míg az IS2 mód svenkeléshez ajánlott, ez csak a függőleges irányú elmozdulásokat korrigálja. Az Olympus sajtóközleménye szerint a stabilizálás hatékonysága akár 4 Fé-nyi is lehet.
Eltérést találunk a sorozatmódok között is, míg az E-410 csak hagyományos és expozíció-sorozatot képes készíteni, az E-510-ben ezeket kiegészítették fehéregyensúly és vakuteljesítmény-sorozattal is.
Az érzékenység sajnos itt is csak 1 Fé lépésekben változtatható, de az automatikus érzékenység beállításnál megadható a maximálisan használható ISO érték (100 vagy 200 vagy 400).
A további eltérések lent látható összefoglaló táblázatunkból derülnek ki:
| Főbb különbségek az Olympus E-410 és E-510 között | ||
|---|---|---|
| Olympus E-410 | Olympus E-510 | |
| Markolat | nincs | van |
| Akkumulátor | PS-BLS1 7,2V; 1150 mAh |
PS-BLM1 7,2v; 1500 mAh |
| Automatikus érzékenység | igen | igen, beállítható max. érzékenységgel |
| Stabilizálás | nincs | igen, szenzor eltoláson alapuló |
| Sorozat módok | normál, automatikus expozíció sorozat |
normál, automatikus expozíció sorozat, fehéregyensúly-sorozat vaku teljesítmény sorozat |
| Expozíciós lépésköz (rekesz, záridő) | 1/3 Fé | 1/3, 1/2, 1 Fé |
| HQ tömörítés foka | fix 1/8 | választható: 1/4, 1/8, 1/12 |
| Vakuteljesítmény és expozíció-kompenzáció összekapcsolása | nincs | igen, lehetséges |
| Vaku szinkronidő | fix 1/180 mp | 1/60-1/180 mp választható |
| Vezérlőtárcsa funkciója | fix | választható |
| AEL/AFL módok | 2 féle | 4 féle |
| Gyors képtörlés (megerősítés nélkül) | nincs | igen, lehetséges |
| RAW+JPEG törlés módja | csak külön-külön | JPEG-et elsőként RAW-t elsőként JPEG+RAW egyszerre |
| My Mode (paraméterek eltárolása és visszatöltése) | nincs | van, 2 db |
| Fókuszgyűrű iránya | fix | módosítható |
| Kikapcsoláskor objektív alaphelyzetbe állítása | mindig | választható |
| Expozíció prioritás (pl. vaku feltöltése előtt) | mindig | választható |
| AEL/AFL – Fn gomb funkciójának cseréje | nem | igen, lehetséges |
| Peremsötétedés kompenzáció | nem | igen, lehetséges |
| Nagyított nézetben képek egymás mellé helyezése és összehasonlítása | nem | igen, lehetséges |
| Fájlnév szerkeszthető | nem | igen |
| Témamódok | 20 darab: portré, tájkép, tájkép+portré, éjszakai, éjszakai+portré, gyermek, sport, highkey, lowkey, berázás csökkentő, makró, természetmakró, gyertyafény, naplemente, tűzijáték, dokumentum, panoráma, strand és hó, víz alatti, víz alatti makró |
18 darab: portré, tájkép, tájkép+portré, éjszakai, éjszakai+portré, gyermek, sport, highkey, lowkey, berázás csökkentő, makró, természetmakró, gyertyafény, naplemente, tűzijáték, dokumentum, panoráma, strand és hó |
Ahogy az E-410-nél, úgy az E-510-nél is használhatjuk a LiveView funkciót, amely a hátsó LCD-n jeleníti meg az élőképet, ezzel segítve az extrémebb helyzetekben történő fotózást.
E modell is megkapta az új LCD-t, amely nem lett nagyobb méretű, ellenben a felbontását és a betekintési szögét megnövelték.
Ezen kívül a sajtóközleményben olvashattunk az új TruePic III képfeldolgozó processzorról, amely nagyobb sebességet, és hatékonyabb zajszűrést ígér.
További összehasonlító képek:
Képérzékelő
A képérzékelő a 4/3” típusú szenzorok között jelenleg a legnagyobb felbontású. Mérete 17,3×13,0 mm, ekkora felületre 11,8 millió képpontot helyeztek el. Ebből egyébként a képalkotáshoz 10,0 millió pixelt használ fel a gép.
Az új szenzornak azonban legfőbb vonzereje a LiveView üzemmód támogatása, melyről később részletesen is írunk.
A NégyHarmados rendszer egyik jellemző tulajdonsága, hogy a képérzékelő negyedakkora területű, mint egy kisfilmes képkocka. Ebből kifolyólag az objektívek gyújtótávolságát 2-vel kell fejben felszoroznunk, hogy az azonos látószöghöz tartozó kisfilmes fókusztávolság értéket megkapjuk. Egy 50 mm-es objektív tehát itt már telének számít, míg egy 24 mm-es még nem ad igazán nagy látószöget.
A CCD-re objektív cseréje alkalmával esetleg felkerülő porszemeket a bekapcsoláskor automatikusan működésbe lépő ultrahangos (SuperSonic Wave Filter) tisztítórendszer rázza le, amelynek működését a váz felső részén elhelyezett kék színű (SSWF feliratú) LED jelzi. Ennek jó hatékonyságáról már többször megbizonyosodhatunk, s a – hogy stílusosan fejezzem ki magam – nagy port kavart szenzortisztító tesztünk során is az Olympus megoldása bizonyult a legjobbnak.
Az érzékenységet ISO100 és ISO1600 között állíthatjuk, a lépésköz 1 Fé.
Legnagyobb felbontásban 3648×2736 képpontból álló fotókat készíthetünk, ezeket RAW (.orf) vagy JPEG formátumban menthetjük el, de van lehetőség a RAW+JPEG módszer alkalmazására is. Ennek során a veszteségmentes és tökéletesen utófeldolgozható RAW kép mellé gyorsan és egyszerűen kezelhető JPEG kép is kerül.
Ez főként akkor hasznos, amikor egy eseményről igen sok képet készítünk, biztonsági céllal, s a végén csak a legjobbakat szeretnénk meghagyni. Ilyenkor a JPEG képeket gyorsan átnézhetjük és az eleve hibás felvételeket rögtön törölhetjük is, s csak azokkal a RAW fájlokkal kell foglalkozni, amelyek JPEG ikertestvére is már jó minőségű.
A JPEG tömörítési foka legnagyobb felbontásban két lépésben változtatható: SHQ (1/2,7) és HQ (1/4; 1/8 vagy 1/12). Az SQ minőséghez tartozó felbontást a menüben adhatjuk meg a következő értékek közül: 3200×2400, 2560×1920, 1600×1200, 1280×960, 1024×768 és 640×480. A tömörítési fok 1/12, 1/8, 1/4 vagy 1/2,7 értékre állítható.
Optika
Ahogy azt már sokszor leírtam, véleményem szerint egy tükörreflexes fényképezőgép vásárlásánál nem szabad csak az adott váz képességeit és árát figyelni. Bizony nagyon oda kell figyelni a rendszerre is, mert hiába olcsó a váz, ha ahhoz csak speciális vagy drágább változatú objektív csatlakoztatható (lásd Nikon D40 és D40x). Nézzük meg tehát az adott rendszer jellemzőit, keresgéljünk az objektívkínálat között, hogy a számunkra fontos területeket milyen árú és milyen minőségű optikákkal tudjuk lefedni, esetleg az is érdekes lehet, hogy milyen az adott rendszer használtpiaca.
Bár a FourThirds rendszerhez egyelőre csak egy optika vásárolható, amely képstabilizáló lencsetagot is tartalmaz (Leica D-Vario Elmarit 14-50mm/F2,8-3,5 ASPH), az Olympus E-510 felhasználókat ez nem fogja különösebben érinteni, hiszen a stabilizált szenzor miatt nem is lesz szükség ilyen objektívekre. Míg a Panasonic és a Leica az optikai stabilizálás útját választotta, az Olympus a képérzékelő eltolást preferálja. Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya, az optikai képstabilizálás nagy gyújtótávolságoknál hatékonyabb lehet, mint a szenzoreltoláson alapuló, viszont ez utóbbi bármilyen, a vázra feltekert optikával használható.
Az Olympus E-510-re tehát FT bajonettes Olympus Zuiko Digital, vagy más gyártók (Sigma, Leica) optikáit tekerhetünk fel. Napjainkban már a FourThirds rendszer a gyújtótávolságok igen széles tartományát fedi le, a diagonális fisheye-tól kezdve az ultanagylátószögű zoomoptikákon és a makró objektíveken keresztül a nagy fényerejű telékig sokféle modellel találkozhatunk. Persze a két szélső tartomány ára egyelőre még igen borsos, hiszen a felső kategóriában találjuk ezeket a modelleket (400e Ft alatt nem nagyon állnak velünk szóba), de a gyártó már tervezi egy standard szériás ultranagylátószögű objektív bevezetését.
Ha a fényképezőgépet kit kiszerelésben vásároljuk meg, akkor az új ZD 14-42 mm/F3,5-5,6 ED objektívet kapjuk hozzá. Ennek külső kialakítása teljesen műanyag, beleértve a bajonettet is, de használat során nem tűnik „műanyag gagyinak”, még teljes zoomnál sem lötyög. A teljes zoomtartomány hajszálnyival kevesebb, mint 45 fok eltekeréssel bejárható, akadást az elforgatás során nem tapasztaltam. Az élességállító gyűrű – ahogy az összes ZD optikánál – elektronikus működésű, vagyis csak akkor fogja mozgatni a belső lencsetagokat, ha a gép MF módban van. Az elektronikus élességállító gyűrű használatát kicsit nehéz megszokni, már csak azért is, mert nem érezzük a két végállást, ill. túl gyorsan nem is forgathatjuk el, hiszen azt az optika nem tudja lekövetni.
Sorozat fényképezés, sebesség
Kattintson a képre!
Kattintson a képre!
A Olympus E-510 sorozatfelvételi képessége nagyjából megegyezik az E-410-ével, legalábbis ami a sebességet illeti, hiszen a normál és automatikus expozíció sorozaton kívül már vakuteljesítmény és fehéregyensúly-sorozat is használható.
Az egy sorozatban készíthető képek száma megegyezik az E-410-ével, vagyis a puffer mérete is azonos. A sorozat felvétel a specifikációk szerint 3 kép/mp sebességgel történik, méréseink során ennél hajszálnyival nagyobb értéket kaptunk: mind RAW, mind JPEG formátumot alkalmazva 7 ill. 15 kép átlagát tekintve 3,07 kép/mp sebességet értünk el. JPEG tömörítést választva hosszabb sorozatok is készíthetők, HQ módban gyors memóriakártyával (50x és felette) témától függően akár 20-30 képig is kitart a gép. Ha a puffer betelik, a sorozatkészítés nem áll le teljesen, hanem folytatódik, de a következő kép elkészültéig meg kell várnunk, míg a pufferben legalább egy képhez szükséges hely felszabadul. RAW formátum esetén ez természetesen hosszabb időt vesz igénybe, mint JPEG-nél. A fenti képeken gyors CF kártyára készített RAW és SHQ JPEG formátumú sorozatfelvétel hangmintája látható, a képekre kattintva a hangfelvétel meg is hallgatható (lassú, xD kártyás felvétel az Olympus E-410 cikkben). A sorozat sebességét kategóriájában megfelelőnek találom, az egy sorozatban elkészíthető képek száma is elegendő.
A kártyára írás sebességét ezúttal is megvizsgáltuk, a mért értékeket a lenti táblázatban foglaltuk össze:
| Képfeldolgozási ill. kártyaírási sebességek | |
|---|---|
| Lexar 80× WA 2 GB CF | 7700 KiB/s |
| Olympus 1 GB H xD | 4000 KiB/s |
| Kingston 512 MB CF (narancssárga címkés) | 2700 KiB/s |
| Olympus 256 MB M xD | 2500 KiB/s |
Ezúttal is kijelenthetjük, hogy ha komoly írási sebességet szeretnénk elérni, akkor használjuk a gyorsabb CF kártyákat, az xD-t tekintsük inkább egy kompatibilitás miatt beépített lehetőségnek.
Ha automatikus expozíció-sorozatot választunk, akkor 3 képet készíthetünk ±0,3..1 Fé lépésközzel. Ez az üzemmód nem jelenti a sorozatmód használatát, azt nekünk külön be kell állítani.
A vakuteljesítmény-sorozat hasonlóan az expozíció sorozathoz, 3 kép hosszban készülhet ±0,3..1 Fé lépésközzel.
Fehéregyensúly-sorozatot választva 3 vagy 9 képet fog elmenteni a fényképezőgép, 2, 4, 6 lépésközt használva a vörös és a zöld csatornán. Ezt a sorozatot az automatikus expozíció-sorozattal együtt, kombinálva is használhatjuk.
A kioldást 2 vagy 12 mp-es időzítővel, illetve vezeték nélküli távkioldóval (azonnali vagy 2 mp-es időzítő) végezhetjük. Ennek vevőegysége ill. vörös színű visszajelző LED-je a gép elején, a „markolat” mellett található.
