Kipróbáltuk: Olympus PEN Lite E-PL7 teszt

0

Felépítés

Ergonómia

„Lájt” ide, vagy oda, egyre komolyabban néz ki az Olympus PL szériája. Azért gyökeres változásokra nem kell számítani, de az új modell teljes fém borítása és az előlap egészén végigfutó bőrhatású textúra egy drágább retro gép hatását kelti. Ebből a „bőrborításból” még az objektív kioldó gombjának tetejére is jutott. Apró részletek és odafigyelés, ez teszi a szép fényképezőgépet.

A külső persze alapvetően nem sokat módosult. Kicsit máshová került egy-két hajlat, máshogy ívelt a hátlap, másképp kerekednek az élek, de ha nem lenne ráírva a típusnév, akkor sem lenne nehéz kitalálni mely család tagját tartjuk a kezünkben.

Méretében egy kicsit megnőtt a gép, úgy 10%-kal, ami még mindig a zsebben és kistáskában hordható kompakt kategória, különösen, ha az M.Zuiko Digital 14-42mm-es pancake zoomobjektívvel használjuk. Kikapcsolt állapotban így objektívvel is maximum 6 cm vastag a készülék.

Persze a kis méretnek itt is a kényelem az ára. Fogásban például nem lehet rásütni a komfortos jelzőt a gépre. A korábbiakhoz képest itt is egy kis, négyszögletes műanyag kiemelkedést tapasztottak az előlapra markolat gyanánt, mely ennél a modellnél nem levehető és cserélhető, mint az elődben. A semminél valóban több, sőt még azt is mondhatnám, egy kicsit javít a fogás biztonságán, ahogy a hátsó részen kiképzett, hüvelykujjat megtámasztó dudor is.

A legfontosabb újítás a kezelőszerveket érinti, és bár ezek sem forradalmiak, előnyükre változtak. A gombok legjavát igyekeztek a markolatot tartó kéz közelébe rendezni. Kényelmesebben elérhető a videofelvételt indító gomb, és a lejátszás, valamint törlés gombja is. Az iránygomb körüli vékony vezérlőtárcsát elhagyták és egy retro külsőhöz jobban illeszkedőt kapunk a gép tetején, az exponáló gomb körül. Ez a megoldás nem csak szebb, de jobban is kezelhető. Szintén a kezelést könnyíti a sok funkciógomb. Hivatalosan csak egy Fn gombot jelöl felirat, de összességében hét gombhoz rendelhetünk valami extra funkciót a menüben.

Kis kényelmetlenség, hogy a nyitható LCD mozgását néhány helyen akadályozza a felszerelt külső vaku.

A fém állványmenetet ezúttal pontosan az optikai tengellyel párhuzamosan sikerült elhelyezni, de egy kicsit előre ugrik. Olyannyira, hogy a váz alján egy apró, előrenyúló kitüremkedés jelzi. Sajnos így is elég közel esik az akkumulátor és memóriakártya foglalat ajtajához, így ezek cseréje állványon való használatkor nem lesz gyors.

Optika

Még szép, hogy a bajonett semmit nem változott. Most is a szokásos Micro FourThirds objektívek csatlakoztathatók a géphez, melyek legserényebb gyártója az Olympus mellett a Panasonic, de egyéb külsős cégek is egy rakás ilyen optikát kínálnak. Az Olympus kínálat M.Zuiko Digital névvel jelöli őket – minden ilyen megnevezésű objektív közvetlenül használható a gépen. Gyári adapter segítségével más csatlakozóvégű, pl FourThirds objektívek is használhatók, sőt ez a rendszer talán a legnépszerűbb a bajonett adapter gyártók között, így némi kompromisszummal – és egy megfelelő átalakító adapterrel – gyakorlatilag bármilyen objektív csatlakoztatható az E-PL7-hez.

Aki szeretné átélni a kompakt életérzést, az új (fentebb említett) 14-42mm-es pancake objektívvel kitben vásárolja meg a gépet. Ez az objektív a maga 22,5 mm-es vastagságával a világ legkisebb standard zoomja. Legalábbis kikapcsolva. Bekapcsolva az automatikusan előjövő két belső tubus plusz 2,5 cm-rel növeli a méretét. Kitobjektívhez mérten egyébként kiváló, minőségi darabbal lesz dolgunk, egy nagyon vékony elülső fókusz-, és egy elektronikus vezérlésű zoomgyűrűvel.

Tesztünk összes fotója ezzel az objektívvel készült.

Gondolom olvasóink többségének már evidens, de a Micro 4/3 rendszerrel ismerkedőknek talán nem, hogy a szenzor mérete miatt az objektíveken megadott gyújtótávolságot 2x-es szorzóval kell számolnunk, hogy a kisfilmes rendszernek megfelelő látószögértéket kapjuk. Egy 14-42mm-es objektív tehát a képkivágás miatt 28-84mm-nek felel meg kisfilmes értéken. 1:3,5-5,6-os fényereje nem változik.

Képérzékelő

A képérzékelő felbontása nem változott az E-PL5 óta. A 4/3″-os (17,3 x 13 mm) Live MOS szenzorra ezúttal is 17,2 millió képpont került, melyből 16,05 milliót hasznosít ténylegesen a készülék. Ez maximálisan 4608×3456 pixeles képméretet jelent JPEG vagy RAW (.ORF) formátumban, és lehetőség van kombinált, RAW+JPEG mentésére is.

Mint látható az érzékelő alap oldalaránya 4:3 maradt. Ezen kívül 3:4, 3:2, 16:9 és 1:1 arányok választhatók L, M vagy S méretben. Utóbbi két méret pixelszáma egy külön menüpont alatt változtatható, így összesen 8 különféle képméret áll rendelkezésre. Hasonlóan kiválaszthatunk kétfélét a négy tömörítési opcióból is, melyekből Szuperfinom, Finom, Normál és Alap beállítás érhető el.

A képfeldolgozás feladata ezúttal egy újabb generációs TruePic processzorra hárul, mely a VII-es sorszámot kapta, fejlettebb és gyorsabb tehát az elődben lévő TruePic VI-nál.

Az alap érzékenység változatlan a korábbi modellhez képest. Legkisebb értékként ISO200-at kapunk, mely egész vagy 1/3 fényérték lépésekben ISO25600-ig növelhető. Újdonság azonban a LOW beállítás, mely kiterjesztett ISO100-nak megfelelő értéket jelent. Választhatunk automatikus ISO szabályozást is, melynél előre megadható a minimális és maximális érték.

Az E-PL7 képérzékelője az objektív levételekor majdnem szabadon tárul fel előttünk. Csak exponáláskor fut le előtte egy redőnyzár. A szennyeződésektől egy vékony szűrőréteg védi, melynek nagyfrekvenciás rázásával minden bekapcsoláskor igyekszik megszabadulni a rátelepedett porszemektől és kisebb szennyeződésektől. A SuperSonic Wave Filternek nevezett tisztítórendszer a korábbi modellekhez hasonlóan igen hatásosan dolgozik.

Kijelző és kereső

A kijelző az egyik legfontosabb változás az előző típushoz képest. Képátlója ugyan 3″ (7,6 cm) maradt, 460 ezer képpontos felbontása azonban jelentősen megnőtt, 1,037 millió szubpixelre. Ennek megfelelően részletvisszaadása is kiváló, és a kontraszt, dinamika, betekintési szög is hasonlóan kitűnő. Színvisszaadása is jó, de ha esetleg túl hidegnek vagy melegnek találnánk a színezetet, a menüben ezt is +/-7 fokozatban állítható, hasonlóan a képernyő világosságához. Beállítható továbbá a színtelítettség is, igaz ennél csak természetes (Natural) és élénk (Vivid) opció választható. Képfrissítése sötétben sem válik szaggatottá, minden körülmények között folyamatos.

Az LCD ezúttal 3:2 oldalarányt kapott, szemben az előd 16:9-es arányú kijelzőjével. Alap szolgáltatása az érintésérzékenység is, mely már a korábbi típusban is adott volt. Az Olympus modelleknél ez nem olyan széleskörű mint a konkurencia egyes fényképezőgépeiben. Automatikus és videó módban néhány plusz érintésérzékeny ikont kapunk a képernyőn, melyeket ki és be állásba kapcsolhatunk, vagy csúszkáikat szabályozhatjuk. Használható még a Story módban és egyéb módokban is érintéses zárkioldásra, vagy az automata élességállítás helyének kijelölésére és aktiválására. Lejátszáskor a képek lapozása, és a szokásos alapfunkciói (megosztás, kijelölés nyomtatásra, törlés elleni védelem) érhető el érintéssel, de egy jobb oldali csúszkán a képnézet nagyítása és kicsinyítése is megoldható.

Már az E-PL5-ben, sőt elődeiben is kaptunk dönthető kijelzőt. Ez most sem változott, a mechanizmusán azonban finomítottak. Egy kissé lefelé tolva billenthető ki a helyéből, majd felfelé kb. 77-80 fokban, lefelé pedig 180 fokban billenthető. Így megoldható vele a szelfizés is, különösen az érintéses zárkioldást engedélyezve.

Az E-PL7 LCD-jén a fotózást és videofelvételt érintő összes fontosabb adat megjeleníthető, vagy eltüntethető. Ehhez az INFO gombot használhatjuk felvételi vagy lejátszás módban is. A kötelező adatokon kívül, mint a rekeszérték és záridő, vagy az érzékenység, ötféle kompozíciós segédrácsot és élő hisztogramot is. A hisztogram esetén az árnyékok és csúcsfények küszöbszintje is beállítható a menüben. Az egyedi menüben igen sok megjelenítési beállítást kapunk, így például kiválaszthatjuk, hogy melyik üzemmódban mely képernyők jelenjenek meg az INFO gomb hatására, de éjszakai felvételhez is optimalizálhatjuk, vagy letilthatjuk a Művészi szűrők hatásának megjelenítését.

Az OK gombbal gyorsmenü, és aktív státuszképernyő is bekapcsolható az élőképen. Utóbbi főbb opciói érintéssel állíthatók.

A felvételi mód képernyő adatai

A lejátszás mód képernyő adatai

Lejátszásnál a kijelzőn a kiégett mellett a bebukott képrészekre is figyelmeztet a gép, és színcsatornánkénti hisztogramok is kérhetők. A nagyítás gombbal hat lépésben, max. 14x-es mértékig nagyíthatunk az állóképekbe, melyek nagyított nézetben is lapozhatók maradnak, így összehasonlítható az egymás után készültek élessége. Kicsinyítéskor 4, 9, 25, és 100 nézőképes oldalak, valamint naptár szerinti rendezés jelenik meg. Mindezeket a fenti módon le is tilthatjuk az Egyedi menüben.

A hátsó kijelzőn kívül nincs más kereső a gépen, de külön vásárolható hozzá elektronikus kereső. A VF-4 nevű EVF a fényképezőgép vakualjzatába, valamint AP2 kiegészítő csatlakozójába illeszkedik, így egyéb kiegészítő (pl. vaku) egyszerre nem használható vele.

Az opcionális elektronikus kereső, 100%-os lefedettséget, 1,48x-os nagyítást, 2,36 millió képpontot kínál dioptriakorrekciós, és max. 90 fokos döntési lehetőséggel. Az EVF kereső világossága és színezete az LCD-hez képest külön szabályozható.

Vaku

Az E-PL2 -ben még volt beépített vaku, aztán a következő típusból már kihagyta a gyártó, és azóta a PL modellek nem kapnak ilyen szolgáltatást. Az alapcsomag része viszont egy kis külső villanó, mely a fényképezőgép vakupapucsára húzható és az alatta lévő AP2 kiegészítő aljzatba csatlakoztatható. Egy mozdulattal felhelyezhetjük, leoldásához azonban a bal oldalán lévő Unlock gombot kell nyomnunk.

A vaku minden funkciója a gépről vezérelhető. Használatához kb. 45 fokban kézzel kell felbillentenünk. Kulcsszáma 7 (ISO200-as érzékenységnél: 10), és villanásával kb. egy 14mm-es (28mm ekv) objektív látószögét képes lefedni. A legrövidebb vakuszinkron idő 1/250 mp, de az Egyedi menüben ennél hosszabb határérték is kiválasztható, és megadhatjuk a gép által választható legnagyobb záridőt is.

Üzemmódjai között megtalálható az automatikus, derítő, vörösszem csökkentő, valamint az első és hátsó redőnyre szinkronizált villantás. Teljesítményét a fényképezőgép vezérli, de kézi szabályozás is bekapcsolható, melynél teljes (Full) villanás, vagy legfeljebb 1/64-ed leosztású teljesítmény között bármilyen értéket választhatunk.

A korábbi modellhez hasonlóan külső villanó vezeték nélküli kioldása is lehetséges a beépített vaku segítségével.

Ha jóval nagyobb teljesítményt és beállíthatóságot szeretnénk, a 14-es kulcsszámú FL-14, vagy még inkább FL-300R és FL-600R rendszervakukat ajánlja hozzá az Olympus.

Memóriakártya, akku, csatlakozók

A már többször említett AS2 kiegészítő csatlakozón kívül egyéb aljzatok is kerültek a gépre, melyeket a markolati oldalon, egy kis fekete műanyag lap alatt találjuk. Egy USB 2.0/AV és egy HDMI (Type-D) csatlakozóhely került ide. Az USB port Mass Storage, MTP és nyomtató kimenetként, valamint hagyományos audió-videó kimenetként használható. A csomagban egy USB kábel található alaptartozékként. A HDMI kimenethez nincs kábel, csak ha vásárolunk hozzá. Kimeneti felbontása 480/576p, 720p és 1080i értékekre állítható.

A markolat alatt nyílik az akkumulátor és a memóriakártya közös foglalata. Az ajtót az Olympus gépektől megszokott retesszel nyithatjuk. A bent lévő akku véletlen kicsúszását egy apró, rugós fém fül gátolja. A lítium-ion áramforrás (BLS-50) 7,2V-os és 1210 mAh-es. Egy akkumulátor jár a géphez, ahogy egy hálózati töltő is. Ennek segítségével kb. 3 és fél óráig tart az akku töltése és egy szuflával ~350 kép készíthető a gyári mérések szerint.

Az akkumulátor foglalata mellett található a memóriakártyáé. Itt egy darab SD, SDHC vagy SDXC memória használható, de a gép támogatja a hasonló méretű, vezeték nélküli Eye-Fi kártyákat is.

A vakupapucs alatt lévő APS kiegészítő csatlakozóba külső vakun és elektronikus keresőn kívül többek között Bluetooth adapter (PENPAL PP-1) makró fényforrás (MAL-1), és külső mikrofon (SEMA-1) csatlakoztatható.