Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-FZ18 teszt

Felépítés I.

Kissé meglepett a Panasonic ultrazoom szériájának legújabb modellszámozása. Az FZ-család két számjegyű képviselői ugyebár a csúcskompakt kategóriába tartoznak. Ilyen volt legutóbb az FZ50. Most pedig itt van nekünk ez az FZ18 nevezetű fényképezőgép, határozottan az FZ8-ra emlékeztető vonásokkal, újfajta számozással. Az FZ18 mert nagyot álmodni, és az álom nem jelent mást, mint a jelenleg elérhető legnagyobb zoomátfogást. A 18X-os átfogás ugyan nem újdonság a piacon, de egy-két konkurenst leszámítva igazi kuriózum. Így már érthető a lelkes dupla számjegy.

Újdonságok

A Panasonic DMC-FZ18-at nyugodtan tekinthetjük önálló modellként is, de ha mindenképp keresnünk kell valami elődöt – márpedig keresnem kell, hiszen akkor kihagyhatnám ezt a fejezetet – akkor a DMC-FZ8-at találjuk. A két modell között túlzottan sok a hasonlatosság ahhoz, hogy ne tartsuk őket közeli rokonoknak. Az alábbi táblázatban viszont különbségeiket soroltuk fel:

Az egyik legfőbb változás a felbontás növekedése. 7,2 megapixel helyett 8,1 megapixeles maximális képméretet kapunk, ami 3264 x 2448 képpontot jelent. 4:3 oldalarányú méreteknél egy alacsonyabb felbontással csökkent a választható opciók száma, de 3:2 és 16:9 aránynál egyel nőtt. Sima JPG és RAW képek mellett a DMC-FZ18-ban már közös formátumot is választhatunk (RAW+JPEG). Ebben az esetben egy-egy képet ment a gép mindkét formátumban.

Bár a kompakt szenzorok a magas érzékenység tekintetében pengeélen táncolnak, a DMC-FZ18-ban erre is rátettek egy kisebb lapáttal. A beállítható maximum így ISO 1600, magas érzékenység módban pedig automatikusan ISO 3200 vagy 6400 értékeket használ a fényképezőgép.

Kétségtelen, hogy a zoom növekedése a gép leglátványosabb változása. A 18x-os átfogás mindkét vége „szélesebb”, mint az FZ8-ban volt. A nagylátószög ekvivalens 28 mm-ről indul, ami láthatóan tágabb képszöget ad, mint az előd 36 mm-es kezdő értéke. Mivel nagyobb a látószögünk, a 18x átfogás nem jelent 50%-os többletet a 12x-höz képest. A tele végállás ekvivalens 432 mm-éből 504 mm lett. Ami viszonylag kis nagyítás növekedés. Ezzel együtt persze a tele tartomány fényereje is romlott egy kicsit, de az 1:4,2-es érték azért elég jónak mondható.

Csökkent a makro közelpont, így a korábbi modell 5 cm-es minimális élességállítása után az FZ18-cal akár 1 cm-ről is éles képet kapunk. A fókusz másik újdonsága az arcfelismerő élességállítás, amely az elmúlt időszak kompakt slágere, így ebből a fényképezőgépből sem maradhatott ki.

Néhány apróbb tyúklépéssel vissza is lépett a DMC-FZ18. Ilyen például a képsorozat, amelyből kivették a gyors (high speed) módot és legjobb minőségben csak 4 kép erejéig használható. A kezelés terén a stabilizátor módválasztó gombját kell hiányolnunk, így a kézremegés kompenzáció már csak a menüből választható.

A további változások főként kisebb szoftveres ésszerűsítésekre, és néhány kezelőszerv, menüpont megváltoztatására szorítkoznak. Az önkioldónál például 3×10 mp-es beállítást is választhatunk, a teljes automata mód pedig intelligens-automata móddá változott, átalakított menüvel. Az újdonságok közül két fontosabb érdemel említést. Egyikük a 3 db Custom mentési hely, mellyel aktuális beállításainkat tárolhatjuk, és később a főtárcsáról azonnal előhívhatjuk. A másik változás az újonnan bevezetett AF/AE-lock gomb, amivel külön rögzíthető az élesség és az expozíció.

A DMC-FZ18 méretében és tömegében is különbözik kissé testvérmodelljétől. A két fényképezőgép külső kialakításáról a következő kép tájékoztat.

Intelligens automata (iA) mód

Szenteljünk egy pár pillanatot ennek az újdonságnak, amely elsőként a Panasonic DMC-FZ18-ban lát napvilágot. A gyártó látszólag átnevezte a korábbi egyszerű fotómódot intelligensre, de itt egy kicsit többről van szó. Az alapfelállás ugyanaz, minél több segítség a fotós részére, az intelligens auto mód azonban nem csak az expozíciót, hanem egyéb lényeges beállításokat is a helyzetnek megfelelően szabályoz. Ilyen a rezgés érzékelés. A DMC-FZ18-ban ezt egy bemutató képernyőn is megtekinthetjük, ahol két skálán a rezgések és elmozdulások mértéke kísérhető figyelemmel. A gép ennek függvényében határozza meg a stabilizáció módját és hatásfokát, valamint az észlelt elmozduláshoz viszonyítva emeli az érzékenységet. Így mozgó téma esetén is „megfagyaszthatjuk” a pillanatot.

A gép egyik külön újdonsága az Arcfelismerő AF, amely az intelligens automata módnak is része. A rendszer emberi arcvonásokat keres és egyszerre legfeljebb 15 archoz képest határozza meg az élességállítás távolságát és az expozíciót. Próbáink során ez a szolgáltatás kiválóan működött, fényképről és profilból is felismerte az arcvonásokat és elmozdulásuk után gyorsan követte azokat. Intelligens módban folyamatos autofókuszt használ a készülék.

Arcfelismerő mód

Rezgés detekció

Az iA mód további érdekessége a témafelismerés. A DMC-FZ18 a témának és a rögzített körülményeknek megfelelően próbálja meghatározni a szükséges motívum programot. Ez alapvetően ötféle lehet, intelligens-portré, tájkép, makró, éjszakai portré, és éjszakai makró. Innen már csak egy kis ugrás a jövő témaprogramok nélküli fényképezőgépe. A felhasználónak már a szituációnak megfelelő programot sem kell kiválasztania. Majd kitalálja a gép.

Képérzékelő

A szenzor mérete mit sem változott az FZ8 óta, a 1/2,5”-os CCD érzékelőre azonban 8,32 millió képpont került, amiből 8,1 millió hasznosul valódi képalkotásra. Ez 3264 x 2448 pixeles maximális képméretet jelent, legalábbis ha a 4:3-os oldalarányt választjuk. Ezen kívül elérhető még a 3:2-es és a Panasonicnál már alapnak számító 16:9-es arány is, 3264 x 2176 és 3264 x 1840 pixeles maximált méretekkel. A tömörített JPEG formátumnál ennél kisebb – oldalaránytól függően – 6, 5, 4,5, 4, 3, 2 és 0,3 megapixeles méreteket is választhatunk. A képek tömörítése két lépcsőben állítható.

Ahogy az elődben itt is elérhető a veszteségmentes RAW formátum, természetesen csak a legnagyobb felbontásban és újdonság a közös RAW-JPEG beállítás, amely egy nagy felbontású JPG képet is ment a RAW mellé.

Optika

Teljesen át kellett tervezniük a készítőknek az FZ18 objektívét, hiszen a 18x-os zoomátfogás az ultrazoomokhoz szokott Panasonicnál is újdonságnak számít. A Leica DC Vario-Elmarit optika fizikai gyújtótávolsága 4,6-82,8 mm, ami kisfilmes értéken 28-504 mm-nek megfelelő képszöget ad. Ellátták a képminőségét javító aszférikus lencsetaggal is, amely a geometriai torzításokat tartja kordában. Az objektív természetesen optikai képstabilizátort, a Panasonic jól bevált MEGA O.I.S. rendszerét kapta, amely jó szolgálatot tehet nagytelés fotózásnál, vagy gyengébb fénynél (pl. szobabelsőnél).

Érdekes módon, a nagy gyújtótávolság ellenére az objektív elülső tubusa alig néhány centire nyúlik ki a házból, így a gép viszonylag kompakt marad, kivéve ha a mellékelt napellenzőt is fel szeretnénk erősíteni. Rögzítésére kicsit körülményes módszert választott a gyártó. Szükségünk lesz a dobozban található műanyag adaptergyűrűre is, amelyet az objektívház belső menetére csavarhatunk. Ennek saját szűrőmenetére 58 mm-es átmérőjű filterek, vagy tele-, nagylátószögű-, és makrolencsék csavarhatók. A napellenző azonban nem a menetbe, hanem a műanyag adapter külső, recés felületére illeszthető, majd egy apró csavarral rögzíthető.

Az objektív védelmére egy műanyag sapkát kapunk, ami felhelyezett napellenzőnél is könnyen levehető. Ha bekapcsoláskor is fent felejtjük a védőkupakot, a gép nem tolja ki az objektívet, hanem egy képernyőüzenettel és csipogással figyelmeztet a problémára.

Sorozat fényképezés

Ahogy a korábbi fejezetben is említettük némi visszalépés tapasztalható ezen a téren az FZ8-hoz képest. Ott kétsebességű és végtelen sorozat között választhattunk, most viszont be kell érnünk egy normál sebességű és egy végtelen sorozattal. A normál beállítás a gyári adatok szerint 3 képet készít másodpercenként. Alacsonyabb tömörítés esetén 7 kép, jobb tömörítéssel 4 kép a egyhuzamban készíthető maximum. A végtelen sorozat valamivel lassabb (2 kép/mp), cserébe csak belső memóriánk, vagy kártyánk kapacitása szabhatja meg a készíthető képek számát.

Persze nem álltuk meg, hogy magunk ki ne próbáljuk a DMC-FZ18 sorozat teljesítményét. Memóriaként egy Panasonic 1 GB-os High Speed SD kártyát használtunk. Normál beállításnál 0,37 másodpercenként készült el egy kép, ami 2,7 kép/mp-es sebességet jelent. Fine JPG formátumnál valóban 7 kép volt a maximum, míg Standard tömörítésnél a gyárilag ígért 4 fotó került a kártyára. RAW formátumban nem engedélyezett a sorozat készítés.

Végtelen módban 1,88 kép/mp-et mértünk, de megpróbáltuk „megizzasztani” a gépet, ami magasabb érzékenységnél sikerült is. Míg ISO 100-nál az előbb említett értéket kaptuk, ISO 400-nál már csak 1,25 kép/mp volt a sebesség. Gyors kártyánk valóban nem gátolta a rögzíthető képek számát és a sebességet, így az a 100. fotó után is változatlan maradt. A gép sorozat sebessége tehát, az apró eltéréseket nem számítva, nagyjából megegyezik az előddel, de a nagyobb fájlméret miatt Normál beállításban egy képpel kevesebb menthető a kártyára.

A Panasonic DMC-FZ18 automatikus expozíció sorozatra is képes. Ennek hossza 3 kép lehet, melyek között 0,3-1 fényérték különbségeket állíthatunk be a négyirányú gomb fel irányával. Az expozíció korrekció ugyanitt állítható +/- 2 Fé értékek között 1/3 lépésekben. Az automatikus sorozat e beállításhoz képest határozza meg a három kép expozícióját.

Video, mozgóképrögzítés

QuickTime videó; 848×480 pixel; 0:10 mp; 17 MByte

Úgy tűnik bevált a Panasonic számára a jelenleg használatos videofelvételi képesség, hiszen generációk óta ugyanazt alkalmazza. A DMC-FZ18-ban sem történt változás a korábbiakhoz képest. Kétféle oldalarán közül választhatunk: 4:3 és 16:9. Előbbinél 640 x 480 (VGA) és 320 x 240 (QVGA) pixeles mozgóképek készíthetők, 30 vagy 10 kép/mp-es, választható sebességgel. Ha a beépített memóriát használjuk, csupán a kisebb felbontást engedélyezi a gép.

16:9-es oldalaránynál 848 x 480 pixeles videófelbontással számolhatunk, és itt is választható a 30, vagy 10 kép/mp-es sebesség. A gép mono hangot is rögzít a kép mellé. A videók Qicktime MOV formátumban kerülnek mentésre. Legnagyobb méretben és sebességben kb. 1,3 MB/mp tárhely igényre számíthatunk.

Felvétel közben nem használhatunk zoomot, csak ha előtte beállítottuk a kívánt értékre. A fénymérés és – megfelelő beállítás mellett – az autofókusz működik és Mode1 vagy 2 állásban használható a stabilizátor is, kikapcsolni viszont nem lehet. A videók képminősége jó, kellően részletes, kicsit erős színekkel és kontraszttal. Alacsony érzékenységnél még fényszegény helyen is kellően zajmentes videók készíthetők.

A DMC-FZ18 az állóképek mellé is rögzíthet rövid hangjegyzetet 5 vagy 10 mp-es hosszúságban.