Képminőség
Képzaj
Zaj terén igazi DSLR ez a gép, ami nem meglepő a 4/3 szabványú Live MOS-t tekintve. A szenzor mérete területben kisebb ugyan egy APS-C érzékelős DSLR-nél, de egy kompaktban használt érzékelőnél akár 10x nagyobb is lehet. A GH1 a G1-hez nagyon hasonlóan teljesített.
ISO100-nál igen közel van például az Olympus E-3, vagy a Panasonic L10 zajszintjéhez. Természetesen 0-ás fokozatú szűrési beállításnál, amely nem azt jelenti, hogy nincs zajszűrés (hiszen -2-ig csökkenthető). A képek itt DSLR szint körüli zajtalanságot mutatnak. Némileg az árnyékokban érezni magasabb jelenlétet. Talán a színzaj a legproblémásabb azon belül is a kék csatornáé, amely közel duplája a piros és zöld színkomponensnél mértnek.
ISO200-nál még szintén kiváló képminőségünk marad, alig emelkedő zajjal. A jelenléte cseppet sem haladja meg az Olympus E-3-ét és alatta marad a 10 megapixeles L10-ének. A színzaj szintén alig emelkedik. Ezt a beállítást bátran használhatjuk, nem úgy mint a kompakt „elődöknél” ahol ezen a környéken már erős kompromisszumokra volt szükség.
Ugyanez mondható el az ISO400-as beállításra is, azzal a kiegészítéssel, hogy a GH1 kevésbé adott zajos képet, mint a G1, feltételezhetően az erősebb zajszűrés miatt, hiszen a cérnaspulnikon részletek is kevésbé látszanak a GH1 képén.
ISO800-nál kicsit erősebb fokozatba kapcsol a zajszűrés, ennek eredményeként a megmaradó képzaj szinte alig magasabb, mint az ISO400-é, viszont egy picit a részletekből is kevesebb van. Valahol itt lehet az a határ, amit célszerű tartani a képminőség részletei és a zajmentesség között.
ISO1600-nál már erősebben látható a képzaj is, s további részletcsökkenés tapasztalható. Végső soron kevés fénynél, állvány híján (vagy mozgó témánál) ez a megoldás is járható utat ad, de tisztában kell lenni a nagy érzékenység hátrányaival (kevesebb részlet, zajosabb kép, kisebb dinamika-átfogás).
Az ISO3200 csak alternatív beállításként javasolt, ha végkép szükségünk van igen nagy érzékenységre, s nem számít a kép részletessége, mert például egyébként is kis nyomatot tervezünk csak (vagy webre dolgozunk). A zajszint itt az előző fokozat duplája beleértve a világossági és a színzajt is. A zajszűrés itt már igen erős, emiatt részlet is kevés van a képen (szemben a G1 zajszűrésével, ahol több részlet, de több zaj is marad a képen ilyen érzékenységnél).
A lenti tesztfotók a gép alapbeállításaival készültek (zajszűrés: 0 értékű, de a minimum -2 lenne). A RAW formátumról Silkypix Developer Studioval konvertált képeknél nulla zajszűrést állítottunk be, míg a Lightroom-mal konvertált képek alapbeállítással készültek (25-ös színzaj szűrés).
Érzékenység – képzaj
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
Zajszűrés
Ahogy az már a Panasonic Lumix DMC-G1-nél volt, úgy itt a GH1-nél is 5 lépésben állítható a zajszűrés. Az 5 fokozat között azonban minimális különbség van, amely ISO3200-nál valamelyest azért látható eltérést mutat, kisebb érzékenységeknél azonban számottevő változást nem fogunk tapasztalni, ha kisebb, vagy nagyobb zajszűrést választunk.
Jó lenne ezen változtatni, s szélesebb lehetőséget adni a zajszűrés paraméterezésének.
Zajszűrés
Hosszú expozíció
A Panasonic Lumix DMC-GH1 manuális (M) módjában B-záridőt is beállíthatunk, ami elméletben az exponáló gomb nyomva tartásának idejéig tartó expozíciót jelent, valójában maximum 256 mp-ig tart. A szokásos hosszú expozíciós tesztünk így csak részben végezhető el, hiszen az eddig alkalmazott 10 perc helyett most alig több, mint 4 perccel kell megelégednünk.
A nálunk járt Lumix DMC-GH1 igen durva hosszúzáridős képzaja miatt viszont ez is bőven elég, sőt sok is. A G1-gyel összevetve óriási eltérést tapasztalhatunk. Mindez persze a hosszú záridős zajcsökkentés kikapcsolt állapotában értendő. Bekapcsolt darkframe elvű zajszűrés remek fotókat eredményez, csak mindez azt is okozza, hogy dupla annyi ideig tart a képkészítés (az expozíció után azonos ideig csukott zárszerkezet mellett ismét készül egy kép, amelyet a gép referenciaként használ a hotpixelek kivonására).
Hosszú expozíciós sötétzaj
Abszolút nem kellemes tapasztalat az, hogy az éjszakai tesztképnél is előjött a hosszú záridős képzaj, pedig csak 30 mp-es záridőt használtunk. Mindez azt jelenti, hogy nem szabad kikapcsolni a hosszú expozíciós zajszűrést, ellenkező esetben már néhány másodperces záridőtől jelentkezni fog ez a jelenség.
Vajon ez lenne az ára a FullHD videózásnak, ekkora különbség van a két szenzor között (G1 vs. GH1)?
hotpixel kivonás nélkül
hotpixel kivonással
Fontos tudni, hogy a hotpixel kivonás során a gép a RAW képekből is kiszűri a hotpixeleket, így a feldolgozatlan képek használata során sem kell ezzel bíbelődnünk, ha a hosszú záridős hotpixel kivonást bekapcsoltuk. Ezen felül azt is meg kell említeni, hogy a hotpixel kivonás nem favágó módszerű, vagyis a javított képpontok nem feketék lesznek, hanem színük és világosságuk a szomszédos képpontokból kerülnek interpolálásra.
