Történelem: Kodak

0
181

George Eastman
(Forrás: Wikipedia)

Az egész a 19. század végén kezdődött: George Eastman ekkor indította el cégét, amely egy újonnan szabadalmaztatott eljárással szárazlemezeket gyártott – ezek az igen érzékeny és könnyen előállítható lemezek az előző eljárásoknál tízszer-hússzor kevesebb megvilágítási időt igényeltek. 1881-ben Eastman és Henry Strong üzletember megalapították az Eastman Dry Plate Companyt, Eastman pedig lemondott banki állásáról, hogy teljes idejét saját cégének szentelhesse.

1884-1885-ben a cég a fényképészeti eszközöket és készülékeket gyártó W. H. Walker közreműködésével egy, minden forgalomban levő, szabványméretű, síkfilmmel működő géphez felhasználható tárat szerkesztett. A tárban emulzióval borított, 24 felvételre elegendő filmtekercs kapott helyet – rögtön látszott, hogy olyan találmány született, amely alapjaiban változtatta meg a fényképészetet.

Érdekesség: Eastman tekercses filmje nem csak a fotózásra volt jó hatással. Ez tette lehetővé, hogy két évvel később Edison megalkothassa a világ első filmrögzítésre alkalmas kameráját.

Fényképezőgépet mindenkinek

A bevezetőben idézett szlogen ideje itt jött el: Eastman adta a felhasználók kezébe az első olyan fényképezőgépet, amellyel tényleg bárki fényképezhetett. A Kodak körülbelül 100 képet tudott készíteni, ára 25 dollár volt, és akár kézből is lehetett fényképezni vele – a kor fényképezőgépeire ez általában nem volt jellemző. A film exponálása után a gépet be kellett küldeni Rochesterbe, a cég központjába, ahol további 10 dollárért előhívták a képeket, és filmet cseréltek a fényképezőgépben.

Kodak logó történelem

A cég 1892-ben nyerte el végleges nevét, ekkor lett belőle Eastman Kodak Company. Filozófiájuk Eastman négy irányelvén alapult: tömegtermelés alacsony áron, nemzetközi terjesztőhálózat, kiterjedt hirdetési politika, és felhasználócentrikus szemlélet. Fontosnak tartották azt is, hogy olcsó termékeket állítsanak elő nagy mennyiségben, így jöhetett ki már 1896-ban a százezredik Kodak-gép, havonta pedig 650 kilométernyi film tekeredett le a gyártósorról.

Kodak Instamatic (forrás: Wikipedia)

Az 1888-as zseb-Kodak már igazi kompakt gép volt: ára öt dollár volt, de Eastman még ezzel sem volt elégedett, szeretett volna egy egydolláros fényképezőgépet is piacra dobni. Az eredmény 1900-ra született meg az első Brownie fényképezőgép formájában. Ekkorra a cég már Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is rendelkezett kereskedelmi egységekkel, de alakult a japán, valamint kanadai külképviselet is.

Érdekesség: a Kodak az egészségügyben is fontos szerepet játszott, röntgenképek készítésére alkalmas filmje már 1896-ban, alig egy évvel a röntgensugár felfedezése után piacra került.

A második világháború alatt a cég által fejlesztett filmmel mérték az atombombán dolgozó munkások sugárfertőzöttségének szintjét, a Kodak mikrofilm-technológiájával pedig új módszert találtak arra, hogy a fronton lévő katonák leveleit szállítsák. Egy zsáknyi mikrofilm 37 zsáknyi levelet helyettesített, 3 év alatt több mint 500 millió ilyen levelet kézbesített a hadsereg.

Miközben a Brownie egyre népszerűbb lett, a Kodak a nyomtatás területén is folyamatosan fejlesztett: 1912-től nyitottak a nyomdaipar felé, statisztikák szerint a mai nyomtatott termékek 40%-ához van valamilyen köze Kodak termékeknek. Az 1930-as években a cég kutatói kifejlesztették a világ első elektromos színszétválasztó szkennerét, amellyel nyomtatásra lehetett előkészíteni színes képeket.

Érdekesség: a Kodak név eredete bizonytalan, annyit azonban lehet tudni, hogy az alapító Eastman nagy jelentőséget tulajdonított a K betűnek, amely szerinte erős, jól reklámozható, karakteres nevet biztosított a cégnek. Nem helytálló ugyanakkor az a pletyka, amely szerint a Kodak hangutánzó szó, és az exponálás hangjára utal.

Fotográfia színesben

Kodak Kodachrome

Noha az első színes képet az angol fizikus James Clerk Maxwell készítette 1861-ben, az 1910-es évekig nem volt olyan technológia, amellyel megbízhatóan lehetett volna készíteni ilyen képeket. A színes képek többsége eredetileg fekete-fehér volt, melyet kézzel színeztek, utólag. Az első színesfilmet 1907-ben hozta forgalomba a Kodak, ez az autokróm eljárásra épült, de a színeket teljesen valóságosan visszaadó filmre, a színes fotográfia valódi megszületésére 1935-ig várni kellett, amikor a Kodak piacra dobta az előző évben kikísérletezett Kodachrome nevű filmjét. Az élet furcsa fintora, hogy a Kodachrome gyártásának befejezését épp tegnap jelentették be

Kodak Instamatic (forrás: Wikipedia)

Ez már azonban az alapító nélkül történt: 1932-ben a névadó, George Eastman 77 évesen öngyilkos lett. Hátrahagyott üzenetén annyi állt: „Barátaimnak. Elvégeztem munkámat, miért várjak?”. A cég azonban tartotta az alapító atya által megszabott utat: ennek legjobb példája az 1963-ban piacra került, a cég 126-os filmjével töltött kompakt, az Instamatic. Mind a film, mind a fényképezőgép hatalmas újítás volt: könnyű tölthetőség, egyszerű használat, nem véletlen, hogy első hét évében több mint 50 millió ilyen gép talált gazdára.
Érdekesség: a Matchbox-nak létezett volna egy Kodak feliratú kamionos sorozata is, ám a Kodak piacra kerülésük előtt bezúzatta a játékkamionokat, mondván, senki sem kért engedélyt tőlük a logóhasználathoz.

Az 1980-as években a cég beszállt a Polaroid-típusú instantgépek gyártásába is. A másodpercek alatt elkészülő papírkép filozófiája nagyon jól illett a Kodak általános stratégiájába, ám saját géptípusa, illetve az eljárás, mellyel a szerkezet a képet rögzítette, olyannyira hasonlított a Polaroid Corporation által gyártott termékekhez, hogy az pert indított ellene, lopással vádolva meg a Kodakot. Az ítéletet 1986. január 9-én mondták ki, a bíróság a Polaroid javára döntött. A Kodak így beszüntette az instantgépek gyártását és forgalmazását.

A digitális fotózás

Kodak DCS620

Kodak LS633

A cég a digitális fotózás megszületésénél is fontos szerepet játszott: 1986-ban a Kodak tudósai készítették el az első 1 megapixelesnél nagyobb szenzort. Három évvel később kifejlesztették az első világszabványt a színek definiálásához számítógépes, digitális környezetben, majd 1991-ben a Kodak létrehozta az első professzionális digitális fényképezőgép rendszert (digital camera system – DCS), sajtófotósok számára. Ez egy Nikon F3 fényképezőgép volt, egy 1,3 megapixeles Kodak-érzékelővel.

2003-ban a Kodak adta ki a világ első OLED-kijelzős digitális fényképezőgépét, a Kodak EasyShare LS633-at. Ugyanebben az évben jön ki a cég első fényképezőgép-nyomtató kombinációja is, a Kodak EasyShare Printer Dock 6000: ezzel a felhasználók percek alatt kinyomtathatták a képeiket 10×15-ös méretben a fényképezőgépről, számítógép segítsége nélkül.

Érdekesség: a Kodak 1922 óta jelen van Magyarországon, ekkor nyílt ugyanis a cég váci gyára, amelyet fotópapír-gyártás céljából alapítottak.

Űrkorszak

A Kodak több mint 40 éve dolgozik együtt a NASA-val. Amikor John Glenn amerikai űrhajós először kijutott az űrbe, Kodak filmmel örökítették meg utazását. A hatvanas évek közepén öt szonda is fényképezte a Holdat, mindre a Kodak tervezte a fotórendszert – a gépek fényképeztek, beszkennelték a képeket, majd videójellé alakítva folyamatosan sugározták őket a Földre. A Kodak tervezte technológia utazott először a Holdra is: az általuk kifejlesztett, cipős doboz méretű fényképezőgépet vitte magával Neil Armstrong, amikor holdkőzetet fényképezett. A cég szenzorai alkották a lelkét a Sojourner marsautójának is, amellyel a vörös bolygót fényképezte a NASA 1997-ben.

Kodak DCS Pro SLRc

A felsorolás még nagyon sokáig tarthatna, egy biztos: attól a naptól kezdve, amikor Eastman először alkalmazott külön, teljes állású kutatókat cégénél, a Kodak beírta magát a fotózás történelmébe. Újításaik meghatározó módon vitték előre a fényképezést, cégpolitikájuk pedig nagy szerepet vállalt abban, hogy a fényképezés nem kevesek kiváltságos hivatása lett, hanem bárki által űzhető tevékenység.

Hozzászólások

hozzászólás