Kipróbáltuk: Sony Alpha NEX-5N teszt

AF, LiveView, sorozat, videó

Élességállítás

A NEX-5N a kompaktoknál előszeretettel alkalmazott kontrasztérzékelésen alapuló AF rendszert használja, mely terület szerint háromféle üzemmódban használható:

• 

  fókusz pozíciók

  Középpontos: a rendszer csak a középső AF pontra eső témára állít élességet.

• Többpontos: az AF mező kiválasztását is a gép automatikájára bízzuk. Ez akár több pont is lehet egyszerre. Maximum 25 mező közül választ a képernyő középső kétharmadában.
• Rugalmas pontszerű: Manuális AF-pont kiválasztás a teljes képmezőn, kisebb AF-pontokkal. Beállítása után az iránygombokkal léptethető a mezőjelző keret, vagy az LCD megérintésével. 17×11, vagyis összesen 187 pont közül választhatunk ki egyet.

Ezeken kívül egy külön menüpont alatt arcfelismerő élességállítást is bekapcsolhatunk, melynél azt is meghatározhatjuk, hogy gyermek, vagy felnőtt arcokat keressen. Persze nem kötelező eldöntenünk, használhatjuk automatikus módban is, vagy ki is kapcsolhatjuk.

Működés szerint az automata élességállítás lehet egyszeri, vagyis az exponáló gomb enyhe lenyomása alatt mindig ugyanabban a távolságban rögzített, vagy folyamatos, mely a gép vagy a téma elmozdulásakor korrigálja az élességállítást.

A rendszer 0 és 20 Fé között működik megbízhatóan (f/2,8 objektívvel). Gyengébb fényviszonyok között AF segédfény használatára is van lehetőség, mely automatikusan villan fel a markolat belső oldalán lévő piros fényű lámpa képében. Nagyjából 3-4 méterig jelent segítséget az AF rendszernek. A segédfény a menüben letiltható.

Természetesen kézi élességállításra is van lehetőség, sőt kombinálható az autofókusszal. Ez az úgynevezett Direct Manual Focus, vagy magyarosan közvetlen kézifókusz. Lényege, hogy a gép automatikusan állít élességet az exponáló gomb félig lenyomásával, de a gombot nyomva tartva és az objektív élességállító gyűrűjét elmozdítva azonnal manuális módba kerülünk és kézzel finomíthatunk az élességen.

kézi élességállítás

Ezen felül normál kézi fókusz is választható, mely az előbb taglalt objektívgyűrűvel állítható. A gyűrű folyamatosan körbeforgatható, elektronikus kapcsolatban áll a géppel. A gyűrűt elfordítva a kép közepét 4,8×-es, vagy 9,5×-es méretben nagyítja a gép, attól függ melyiket választjuk ki az alsó gombbal. Az iránygombokkal ezután szabadon pozícionálható a nagyított kivágás. A pontos élesség beállítása könnyedén történik, hiszen az élességállító gyűrű igen finoman mozgatja a lencsetagokat. Az LCD-re egyébként a kontúrokat kiemelő MF segéd is kérhető.

A fókuszmódok beállítása meglehetősen nehézkes. Mindent a menükben kutatva kell bekapcsolnunk – egyetlen segítségünk a középső gombra helyezhető funkció, illetve akár 5 beállítást megvalósító funkciómenü, amely már egész jól áthidalja a kevés gomb problémáját. Ide helyezhetjük a fénymérési beállításokat is, mely alapesetben a Fényerő/Szín menüben bújkál. A fénymérés a képmező 49 területén mér, érzékenységi tartománya pedig az élességállításhoz hasonlatos (0-20 Fé). A fénymérési módok között a három szokásosat találjuk: többpontos, középre súlyozott és szpot.

Sorozatfelvétel

A különféle sorozatmódok a többihez képest elég könnyen elérhetők, hiszen a vezérlőtárcsa bal irányát nyomva rögtön megjeleníthető a menüjük. Kétféle sebességű sorozat választható, normál és sebesség prioritásos. Normál módban 2,3 kép/mp-es sebességre képes a gép a gyári adatok szerint, míg sebesség prioritásos módban 7 kép/mp a maximum.
Méréseink azonban ennél gyorsabb maximumot adtak, ami kereken 10 kép/mp volt (RAW formátum). Lassú sorozat módban kisebb volt az eltérés, de itt is pozitív: 3,1 kép/mp-et kaptunk.

A sorozat hosszára a Sony 8 RAW képet adott meg, JPEG-nél pedig korlátlant. Bár ez csak gyors kártyával igaz, nekünk a 32 GB-os SanDisk Extreme 30 MB/s Class 10-es SDHC kártyával 7 kép után lassult be a sorozat RAW-nál, míg JPEG-nél 10 kép készült egymás után, mire a lassulás tapasztalható volt. Mindez kikapcsolt objektív korrekciónál. Ha bekapcsoljuk a torzítás korrekciót, akkor már csak 4 JPEG képet készít a gép a gyors sorozatnál, utána megállt a sorozat, s csak akkor folytatódott, amikor egy képnyi hely már maradt a pufferben.

A fent említett menüben beállíthatunk automata expozíció sorozatot is, melynek lépésközei ugyanitt adhatók meg 0,3, vagy 0,7 fényértékben. A gép ilyenkor három felvételt készít különböző expozíciós beállításokkal.

Itt kapott helyet a vezeték nélküli távvezérlő, valamint az időzített önkioldó beállítása is. Az önkioldást 2 és 10 másodpercre állíthatjuk, vagy választhatunk önkioldó sorozatot, mely 10 másodpercenként exponál 3, illetve 5 fotót.

Videó

Videókat kétféle formátumban is készíthetünk. Beállíthatunk MPEG-4-et, melynél 640×480, vagy 1440×1080 pixeles felbontások választhatók (utóbbit lejátszáskor FullHD-re interpolálja a lejátszó). Ezen kívül AVCHD formátum is használható, mely 1920×1080 képpontos felbontást kínál, H.264 tömörítéssel és maximum 28 Mbps sávszélességgel. A képfrissítés 50i vagy 50p, illetve 25p lehet. Egyszerre legfeljebb 29 percnyi mozgókép készíthető.
Normál HD felbontásban (1280×720 pixel) nem készíthetők videófelvételek.

A mozgóképek mellé hangot is rögzít a készülék sztereóban, köszönhetően a tetején lévő két kis beépített mikrofonnak. Ha elégedetlenek vagyunk ezek teljesítményével, külső sztereó mikrofon is vásárolható, mely a vakut is fogadó kombinált terminálhoz csatlakozik. A beépített sajnos nagyon érzékeny a környezeti zajokra, a menüben szélzajszűrést kapcsolhatunk be.

A felvétel a gép tetején-hátulján lévő külön videó gombbal indítható és állítható meg, így tehát nem kapunk külön videó módot, bármikor elindíthatjuk. Ebben az esetben az exponáló gomb a gyors élességállítás indítására használható, de enélkül is van folyamatos fókuszálásunk, csak finomabb, lassabb. Videó rögzítés alatt természetesen használhatjuk a zoomot, működik a fénymérés, az optikai stabilizátor, az autofókusz, sőt a kézi élességállítás is, bár nagyított nézetet nem kapunk, csak a kontúrokat kiemelő MF segédet. Az expozíciós értékek manuálisan is befolyásolhatók, de nem csak teljes manuális módot, hanem félautomata rekesz-előválasztást is használhatunk, s az értékeket felvétel közben is módosíthatjuk. Az érzékenységet is megadhatjuk, de választhatunk itt is automatikus módot. A videó megkezdése előtt állítható be a fehéregyensúly, az exp. kompenzáció, sőt, némely képi effektus is, lásd lenti példák.

A videók minősége nem rossz, de azért érezhetően elmarad a FullHD felbontásra méretezett állóképekétől. Ez valamilyen szinten természetes jelenség , vagyis nem arról van szó, hogy a Sony NEX5-N átlagnál gyengébben teljesítene, csupán most ezt is megmutatjuk (ahogy a Nikon D800-nál is tettük, s vélhetően a további komoly gépeknél is tenni fogjuk. Nézzük hát a képeket (a teljes méretű képek shift+kattintással érhetők el):

1920×1080 pixeles fotó és videó képkocka

• fotó
• videó