Kipróbáltuk: Sony Alpha NEX-6 teszt

0

Felépítés

Ergonómia

A NEX-6-ra pillantva mindenkinek elsőre nyilvánvaló lesz melyik modellt tarthatja legközelebbi felmenőjének ez a fényképezőgép. Hát persze, hogy a NEX-7-et. Kis túlzással azt is mondhatnánk rájuk, hogy „mint két tojás”, hiszen nem csak formájuk, és színük, de méretük is szinte pontosan megegyezik. Azért persze nem kell hozzá nagyító, hogy a nyilvánvaló különbségeket is felfedezzük a két gép között.

Először is a kezelőszervek. A NEX rendszer eleve elég újszerű – és be kell vallanom számomra nem minden téren kényelmes – kezeléssel érkezett, melyre a NEX-7 Tri-Navi kezelőszerv kiosztása tette fel a koronát. Jó értelemben. Voltak azért ott is kifogásolható dolgok (pl. módválasztó tárcsa hiánya), de a konfigurálható tárcsák azért elég komfortos használatot tettek lehetővé, egy valódi felső kategóriás gép hangulatával.

Na, ezt itt jórészt elfelejthetjük. Nem a pro-hangulatot, hanem a Tri-Navit. Bánkódnunk azonban cseppet sem kell rajta, mert a NEX-6 kezelőszervei sem rosszak. A gyártó most úgy gondolta, hogy inkább a hagyományos irányba mozdul ezzel a modellel, így megjelent végre a módválasztó tárcsa is, mely alatt helykímélő, de cseppet sem kényelmetlen megoldásként egy plusz vezérlőtárcsát is elhelyeztek. A gombkiosztás és kialakítás ezen felül a 7-es modellt, az LCD melletti két, változó funkciójú gomb pedig továbbra is a NEX hagyományokat, vagy inkább a mobiltelefonos érzésvilágot idézi.

A gép hátsó borítása ezúttal műanyag, de ezt csak az adatlapról olvashatjuk le – nekem többszöri kopogtatás és matatás után is határozottan fémesnek tűnt. Ebből a szempontból különbözik a teljesen fém vázat kapott NEX-7-től. A borítás többi panelja ugyanúgy fémből készült, masszív és nagyon jól összerakott, szép fényezésű. Talán a több műanyag borítóelemnek köszönhetően, de a NEX-6 kb harmadával könnyebb az említett nagytestvérnél.

Hasonlóan finom a gombok kidolgozása is, a markolat pedig…nos, ezzel a szögletes kialakítással nem túl kényelmes, de a gép méretéhez képest kellően nagy és mivel viszonylag vastag is, a funkcióját jól ellátja. Csúszásmentes gumiborítással is ellátták, ami a hátsó hüvelykujj támaszon is végigfut le egészen a gép aljáig. Az egész váz egyébként nem igazán hivalkodó, vagy díszes, de azonnal érződik rajta, hogy minőségi darabot tartunk a markunkban.

A fémből készült állványmenet pontosan az optikai tengely alá került. Bár a váz nem túl nagy, a menet és a markolaton nyíló akku+kártyafoglalat ajtó elég távol esik egymástól, hogy utóbbi egy nagyobb állványtalpon is nyitható maradjon.

Objektív

A rendszer persze mit sem változott, a NEX-6 is a Sony MILC gépekhez kiadott E-bajonettes objektívcsaládot használja. Külön beszerzett adapterrel (LA-EA1 vagy LA-EA2) használhatók hozzá a gyártó A-bajonettes optikái is. Az APS-C méretű szenzor miatt minden objektív esetében 1,5-tel kell szoroznunk a gyújtótávolságot, hogy a kisfilmre átszámított látószöggel kalkulálhassunk. Egy 18-55mm-es kitobjektívnél ez hozzávetőleg 27-82,5mm-nek megfelelő látószöget jelent.

A rendszer érdekes színfoltjai a PZ, vagyis Power Zoom jelzésű objektívek, melyek beépített, elektronikus zoomvezérlést kaptak. Elsősorban videózáshoz ajánlottak, hiszen itt számít igazán a folyamatos, lágy zoomolás. Ezt az objektív oldalán lévő, szinte hangtalanul működő tolókapcsolóval szabályozhatjuk, és a kijelzőn megjelenő zoomsávon folyamatos nyomon követhető a gyújtótávolság változása, sőt a digitális zoom mértéke is (ha korábban engedélyeztük.

A másik fontos jelzés, amit érdemes megjegyeznünk az OSS, mely az optikai stabilizátort jelöli. A Sony E-rendszerben ugyanis ezt minden esetben az objektívbe építik. A stabilizátor nem kínál állítható üzemmódokat, de szükség esetén letiltható a menüben.

A tesztgépünkhöz mellékelt Sony E 16-50mm F3,5-5,6 PZ OSS objektív mindkét fenti szolgáltatással rendelkezett. A fémbajonettes optika alig több mint 3 cm hosszú, így rendkívül kis helyet foglal, bekapcsolva azonban a beépített objektíves kompaktokhoz hasonlóan a belső tubus további 2 cm-t előrenyúlik. Az objektíven a zoomállító tológombon kívül egy elektronikus vezérlésű élességállító gyűrű is található.

Próbánk alatt a NEX-7 tesztnél is használt E 50mm f/1.8 OSS objektívet is kipróbálhattuk.

Képérzékelő

A NEX-6 egyik legfőbb „hátránya” a NEX-7-hez képest a kisebb felbontású szenzor. Most is egy APS-C méretű EXMOR HD CMOS került a gépbe, de 24,3 megapixel helyett ezúttal 16,1 megapixeles effektív képméret a csúcs. Ez persze elméletben – és valószínűleg a gyakorlatban is – nagyobb pixeleket jelent, ami igen jót tesz a nagy érzékenységnél tapasztalható képminőségnek.

A legnagyobb képméret 4912 x 3264 pixel, melyhez kétféle tömörítésű (Finom és Normál) JPEG, vagy ARW kiterjesztésű RAW formátum választható, de rendelkezésre áll a kombinált RAW+JPEG is, melynél azonban nem választhatjuk meg a JPG tömörítés mértékét. A maximált felbontású, legjobb tömörítésű JPEG esetén általában 6-7, míg RAW formátumot választva 16-17 megabájtos fájlmérettel számolhatunk képenként. A legnagyobb méreten kívül kétféle kisebb JPEG választható, már amennyiben maradunk a 3:2 oldalaránynál, ugyanis 16:9 is beállítható szintén három felbontással.

A szenzor érzékenysége automatikus, illetve manuálisan megadott lehet. Utóbbi esetben a NEX-7-nél valamivel nagyobb tartományban, ISO100 és 25600 között állíthatjuk, 1 fényértékenként. Az adatok feldolgozását a legfrissebb Bionz feldolgozórendszer végzi, melynek verziószámát nem szokta közölni a gyártó.

A cserélhető objektívnél óhatatlanul fennálló érzékelő porosodás problémájára ugyanazt a rendszert kapta a készülék mint a többi modell. Először is a szenzor előtti low-pass szűrő portaszító bevonata veszi fel a harcot a szennyeződésekkel, melyet a réteg ultrahangos, automatikus vibrációjával támogat a gép. Az automata tisztítás a készülék minden egyes kikapcsolásakor működésbe lép, de mi is bármikor aktiválhatjuk a menüben.

Kijelző és kereső

A NEX modellek egyik erőssége a légiesen könnyű és vékony, mégis strapabíró és kihajtható LCD kijelző volt, mely hagyományt szerencsére a NEX-6 sem törte meg. A tökéletesen a vázba simuló kijelzőt egy mozdulattal 80 fokban felfelé, vagy 45 fokban lefelé hajthatjuk. Nem sok mozgástér, de bőven elég arra, hogy szinte minden helyzetből jól lássuk a képernyőt. Erre persze amúgy nem lenne sok szükség, hiszen a jó minőségű TFT panel szinte bármilyen szögből kiváló betekintést kínál.

921 600 képpontos felbontása tökéletesen passzol a 7,5 cm-es (3″-os) képátlóhoz. Ennek köszönhetően nagyon jó részletességű élőképet és visszajátszást kapunk, hasonlóan magas minőségű dinamika átfogással, kontraszttal és színvisszaadással. Érdekessége, hogy 16:9-es oldalarányt kapott, akár csak a NEX-7 kijelzője, így a fotók élőképe csak 6,7 cm-es élőkép átlót használ ki, a többi részen a felvételi adatok követhetők nyomon. A jobb szélső adatkijelzés még 16:9 oldalarányú állókép méreteknél is adott.

Az élőkép megjelenítés nagyon apró hátránya, hogy gyengébb fényben enyhe lassulásra hajlamos, ennek mértéke azonban csak gyorsabb témát fotózva lehet zavaró. Erősebb megvilágításnál, például tűző napfényben is nehezebben látható, de fényereje +/-2 fokozatban szabályozható, így azért valamit javíthatunk a helyzeten. Ezen felül automatikus világosság szabályozás is bekapcsolható.

A Sony mindent megtesz, hogy a lehető legtöbb infót és képernyő segítséget megkapjuk az LCD-n. Az alap és részletes adatkijelzésen kívül többféle kompozíciós segédrács, kéttengelyes elektronikus vízszintjelző, és élő hisztogram is bekapcsolható, nem is beszélve az egyedülálló kézi fókusz segédről, melyet az Élességállítás fejezetnél részletezünk. Az adat megjelenítés nagyszerűen konfigurálható a menüben. Minden fontosabb dolgot letilthatunk, vagy bekapcsolhatunk, illetve meghatározhatjuk a kijelzés stílusát is, például ha grafikusabb expozíció megjelenítést szeretnénk. Mindezek felett egy részletes, csak felvételi adatokat tartalmazó státuszképernyő is bekapcsolható, ahol az elülső funkció gomb segítségével bármely adatra ráléphetünk és megváltoztathatjuk. Az adatképernyők között a DISP gombbal váltogathatunk.

A készülék elektronikus keresőt (EVF) is kapott, mint a NEX-7, mégpedig ugyanazt a 2,359 millió képpontos (1024 x 768 pixeles), 0,5″-os OLED-et mint a nagyobb modellben. Az oldalarány ezúttal 3:2, a részletesség pedig szintén kiváló. A gép adatlapja szerint a kereső nagyítása 1,09×-es, ami megfelel egy képzeletbeli, 1×-es nagyítású 100%-os lefedettségű filmes gép képének közel 75%-ának, vagyis vetekszik a fullframe szenzoros DSLR-ek keresőméretével.

A keresőképernyő élességét a jobbján lévő apró kerékkel szabályozhatjuk -4,0 és +1,0 dioptria között. Alaptartozéka egy felpattintható, kényelmes, és meglehetősen nagy gumi szemkagyló is. Az OLED kereső és a hátsó LCD között nem kell váltanunk, hiszen egy szemérzékelő segítéségével automatikusan megteszi helyettünk a gép, de be is állíthatjuk bármelyiket fix működésre.

Az EVF adatkijelzése is a DISP gombbal váltható, viszont külön menüpont alatt konfigurálható. Itt az élőkép mellett részletes adatkijelzés, élő hisztogram, vagy elektronikus vízszintjelzés jeleníthető meg.

A NEX-6 fejlett energiatakarékos üzemmóddal is rendelkezik, mely a 7-es modellnél valamivel több beállítást kínál. Megszabhatjuk a mód hatásfokát, és az alvó állapot várakozási idejét.

A felvételi mód képernyő adatai

A lejátszás mód képernyő adatai

A fotók és videók lejátszásakor szintén a DISP gomb segítségével lapozhatunk a megjelenített kép adati között, bár apró hiányosság, hogy vagy csak a fényképek, vagy csak a videók között lapozgathatunk. Ezúttal a kiégett és bebukott területek villogtatása és színcsatornákra bontott hisztogram is bekapcsolható. Az adatkijelzés szükség esetén teljesen eltüntethető. A képekbe igen részletesen, 29 fokozatban nagyíthatunk az OK gomb és a hátsó vezérlőtárcsa segítségével. Ellenkező irányban forgatva 6 vagy 12 képes előnézeti oldalak jeleníthetők meg.

Vaku

Szerencsére a nagyobb NEX modellekben elfelejthetjük a külön mellékelt, kiegészítő csatlakozóra applikálható vakut, ezúttal egy beépített felnyílót kapunk, mely a mögötte lévő, mechanikus gombbal pattintható fel.

Nyitott állapotban ~5,5 cm-re magasodik az optikai tengely fölé. A dupla zsanéros nyitásának köszönhetően akár ujjunkkal is hátrahúzhatjuk és plafonra villantva deríthetünk a fényével. A villanás után kb. 4 mp-et kell várnunk az újratöltődésre. Kulcsszáma ugyanakkora (6-os) mint a nagytestvéré, ami nem mondható atomvillanásnak, hisz F2,8-as rekeszértékkel, ISO100-on alig több mint 2 méteres távolságot jelent. Fénye hozzávetőleg 16mm-es gyújtótávolságnak megfelelő látószöget fed le. A legrövidebb vakuszinkron idő 1/160 mp.

A beépített vaku automatikus, derítő, lassú szinkron, hátsó redőnyre szinkronizált, valamint vezeték nélküli vezérlő módokban használhatjuk. Utóbbi esetén külső rendszervakut villanthatunk el a belső segítségével. Teljesítménye +/-2 fényérték között, 1/3 Fé lépésekben állítható, mely valamivel szűkebb tartomány, mint a NEX-7 esetében.

Nem csak a beépített vaku lehet az egyetlen fényforrásunk, hisz a gép tetején egy újfajta kialakítású (standard) vakupapucs kapott helyet. A Sony gépeket korábban sok bírálat érte a teljesen egyedi, más villanót nem fogadó vakupapucsuk miatt. Úgy tűnik szabadulni akar ettől a bélyegtől a cég, és hagyományos csatlakozót kapnak az újabb modelljei, melyek nem csak a gyári, de egyéb középpontos rendszervakukat is fogadnak.

A vakupapucs egyben kiegészítő csatlakozóként is üzemel, az elülső részén kialakított elektronikus csatlakozósornak hála.

Csatlakozók, memóriakártya, akkumulátor

A csatlakozóhelyeket ezúttal is a gép bal oldalán kell keresnünk egy apró, kihajtható műanyagajtó mögött. A két csatlakozóhely fölött egy apró lámpára lehetünk figyelmesek, mely az akkumulátor töltése közben jelez. A NEX-6 áramforrása ugyanis a gépen belül tölthető, de erről majd később.

Az első aljzat egy mikro USB (2.0) foglalat, alatta pedig egy HDMI csatlakozóhelyet találunk. A HDMI vezérlés le is tiltható, kimeneti felbontását pedig 1080i vagy 1080p értékre állíthatjuk. Hagyományos audio/video foglalatot nem találunk a gépen, ez a funkció lassan kikopik a komolyabb modellekből.

A felvett adatok (képek és videók) tárolására nem kapunk belső memóriát, de ez a kategóriában amúgy sem általános. Külön vásárolhatunk a géphez Memory Stick PRO-HG Duo HX, vagy SD/SDHC/SDXC kártyákat, melyek egyetlen kombinált foglalaton osztoznak a markolat alján nyíló masszív műanyag ajtó mögött. Egy 8 GB-os kártyára kb. 440 RAW képet, vagy 1150 JPEG fotót rögzíthetünk legjobb felbontásban és tömörítéssel.

A géphez ugyanaz az NP-FW50 típusú, 1080 mAh-es InfoLITHIUM akkumulátor jár, mint a kisebb NEX modellekhez, vagy akár a NEX-7-hez. A memóriakártya foglalat mellett egy rugós műanyag retesz tartja helyén az akkut, amíg nyitva hagyjuk a foglalat ajtót.

Az akkumulátor töltöttsége egyrészt egy négy szegmenses képernyő ikonon, másrészt százalékos értéken is ellenőrizhető. A NEX-6 újdonsága, hogy nem csak normál hálózati, hanem USB módban is tölthető. Egy tápcsatlakozót és az ehhez való USB kábelt kapunk a géphez. Hálózatról kb. 4 és fél óra az áramforrás feltöltése, ami 360 képhez lesz elegendő. A kereső folyamatos használatával ez az érték valamelyest csökken, így csak 270 felvételt készíthetünk.