Optika I.
Kromatikus aberráció
Mivel RAW formátum nem áll rendelkezésünkre, így az optikára vonatkozó megállapításaink mindenképpen már a képfeldolgozás utáni állapotról szólnak. Ebből adódóan kicsit megtévesztő is lehet ez, hiszen nem feltétlenül az optikán múlik ma már az, hogy milyen a színi hiba, ahogy az sem, hogy mekkora a geometriai torzítás. A képfeldolgozás során ugyanis jelentős mértékben képesek beleavatkozni, s javítani ezeket a hibákat.
Mindazonáltal mégis érdemes megvizsgálnunk ezeket a tulajdonságokat, hiszen végeredményben a gép által adott képekről van szó.
A kromatikus aberráció mind nagylátószögnél, mind teljes tele állásban megfigyelhető. Ha a rekeszt szűkebbre vesszük, az nagylátószögnél segíthet kis mértékben csökkenteni a színi hibát, de tele állásban teljesen hatástalan.
Mind nagylátószögnél, mind tele állásban hasonló mértékű kromatikus aberrációra számíthatunk, amely legrosszabb esetben 11-13 pixel szélességű. Ez 10×13 cm-es fotón közelítőleg 0,4-0,5 mm szélességben jelenik meg.
A kromatikus aberráció a Sony Cyber-shot DSC-HX1-nél tehát érezhető, jól látható, de nem óriási probléma.
A tesztfotók F2,8/5,2 és F8 blendével készültek.
Zoom
A Sony Cyber-shot DSC-HX1 jó nagylátószöget és nem eltúlzott tele állást kínál. A G szériás objektív valóban jól teljesít, ez tesztfotóink között is jól látható: teljes tele állásban sincs könnyen észrevehető lágyulás.
Teljes nagylátószögnél 28 mm-nek megfelelő fókusztávolságot használhatunk, míg a 20×-os zoomátfogás végét az 560 mm-nek megfelelő teleállás jelenti.
Ha ezt kevésnek éreznénk, alkalmazhatunk a digitális zoomot, vagy kisebb felbontásnál a képkivágás (intelligens zoom) lehetőségét.
Optikai és digitális zoom
