Optika II.
Az optika torzítása nem túl vészes, 28 mm-es nagylátószögnél is az átlagos 0,8%-os hordótorzítást produkálja. Ez 35 mm-nél már csak 0,3%-os! Vagyis jól látható torzítás csak teljes nagylátószögnél fordulhat elő. Tele állásban szinte mérhetetlen a párnatorzítás, ez körülbelül 0,1%-os.
| Torzítások a fókusztávolság függvényében | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=28 mm*) hordótorzítás ~0,8% |  tele állásban (f=200 mm*) párnatorzítás ~0,1% |
Normál esetben a legkisebb tárgytávolság nagylátószögnél 50 cm lehet, a makró bekapcsolása után azonban nagylátószög esetén akár az optikától 2 cm-re lévő tárgyak is lefotózhatók. Makró használata esetén a teljes zoomtartomány használható, de a legjobb nagyítás kb. 70 mm-nek megfelelő fókusztávolságnál érhető el. Nagylátószög esetén a legkisebb befogható terület szélessége 55 mm, amely kicsivel az átlagos érték alatt van. Sajnos ilyenkor igen nagy hordótorzítás tapasztalható, ennek mértéke 3%-os! Az ilyen kicsi terület befogásához ráadásul 2 cm-es tárgytávolság tartozik, amelynél esetenként maga az objektív tubusa árnyékolja el a fényt. Természetesen a fókusztávolságot növelve ez a hatás csökkenthető, valamint a torzítás is csökken, de a közelpont nő. 70 mm környékén tapasztaltuk a legjobb értékeket, a legkisebb befogható terület itt 66 mm, amely erős átlagos érték. A torzítás ilyenkor már nem vészes, 1% körüli hordótorzítás tapasztalható. A torzításokon felül meg kell még említenünk a szférikus torzítás jelenségét is, amely főleg nagylátószögnél látható, a sarkok jelentősen elhomályosodnak. A Sony DSC-F828 makróképessége alapesetben tehát átlagos, de 58 mm-es Close-Up lencsével természetesen fokozható a nagyítás.
| Makró képességek | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=28 mm*) legkisebb szélesség: 55 mm hordótorzítás ~3% |  legjobb állásban (f=70 mm*) legkisebb szélesség: 66 mm hordótorzítás ~1% |
Az optika vignettálása szinte elhanyagolható, mind nagylátószög, mind tele esetén bőven 20% alatti. Így tehát fotózáskor nemigen kell foglalkoznunk a vignettálás kellemetlen hatásával, mivel elenyésző a hatása ennél a gépnél.
| Vignettálás | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=28 mm*) sarkok fényerőcsökkenése: ~12% |  tele állásban (f=200 mm*) sarkok fényerőcsökkenése: ~15% |
 |
Mint korábban már írtunk róla, az élesség kézzel is beállítható. Ha az optika jobb oldalán lévő kapcsolót manual állásba kapcsoljuk, az élesség kézzel is beállítható (kivéve zöld mód). Igen jó ötlet a Sony részéről, hogy az élességállító gyűrű elforgatása esetén a kijelzőn automatikusan felnagyított kép jelenik meg, amely az exponáló gomb félig lenyomására, vagy 2 mp eltelte után visszavált a normál élőképre. Az LCD-n megjelenített kinagyított kép sajnos nagyon pixeles, mivel az élőkép létrehozása során a CCD nem 8 Mpixeles módban dolgozik. Ez ugyan még nem jelentene problémát, de a kézi élességállítás során egy kis felbontású kép középső részét nagyítja fel a gép, természetesen interpolációs eljárással (így jól látható az élesítés hatása is a képen). Ez okozza a nagyított kép gyenge minőségét. Az élességállítás ilyen módon nem mondható egyszerűnek és hatékonynak. Tulajdonképpen a hatásfoka is elég kicsiny, a két elvégzett kézifókusz próbából az egyik jól, a másik nagyon rosszul sikerült. Ezek alapján sajnos le kell vonnunk a következtetést: a kézi élességállítás inkább csak lehetőség, mint jól használható funkció.
| Kézi fókuszpróbák kis mélységélesség mellett (F2,2; 64 mm) | |
|---|---|
 fókusz a negyedik, középkék spulnira tökéletes fókusz |  fókusz a hatodik, bordó spulnira jelentős túlfókuszálás |
