Érzékenység
A fényképezőgép az érzékenységet képes automatikusan is megválasztani, no nem minden esetben. Rekesz-előválasztásnál például hiába tesszük a gépet ISO AUTO-ra, az érzékenység minden esetben ISO64 marad, még akkor is, ha ehhez 8 mp-es záridő társul, vagy éppen vakuval próbálunk megfelelő fényt biztosítani, de a teljesítménye már kevés lenne. P módban már más a helyzet, bár vaku nélkül itt is megmarad az alap ISO64, de vakuval ISO320-ig is eljuthatunk. Zöld- és különböző témamódoknál szintén változhat az érzékenység, ekkor a ISO80/100/125/160/200/250/320 értékek közül választ a gép. Az érzékenységet a gép csak akkor növeli, ha 1/8 mp-nél hosszabb záridőt kellene alkalmaznia, vagy vakut használunk.
Kézzel ISO64, ISO100, ISO200 és ISO400 állítható be.
A képzaj a zajszűrésnek köszönhetően még ISO200-nál sem jelent nagy problémát, ISO400-nál viszont már jól láthatóvá válik, bár papírképen ez még mindig minimális lenne. Főleg tehát ISO200-tól lehet látni a zajszűrés okozta kimosott képrészleteket.
A hotpixelek eltüntetését a fényképezőgép 1/6 mp, vagy annál kisebb zársebességnél automatikusan elvégzi a darkframe eljárás módszerével, ami így a képkészítési időt az expozíciós idő duplájára növeli, viszont színes hotpixeleket nem fogunk látni, csak a helyükön esetleg keletkező fekete képpontokat. Ezt a funkciót az expozíciós idő mellett megjelenő NR jelzés, illetve a képkészítés után az LCD-n megjelenő „Processing” felirat tudatja velünk.
| Érzékenység – zajtartalom | |
|---|---|
 | | ISO64, F8,0; 1/1,3 mp, 1797 kB |
 | | ISO100, F8,0; 1/2 mp, 1599 kB |
 | | ISO200, F8,0; 1/4 mp, 1996 kB |
 | | ISO400, F8,0; 1/8 mp, 2142 kB |
A vaku fénye nagylátószög esetén a kép sarkainál 55%-kal gyengébb. Ez átlagos érték, a legtöbb kompakt digitális fényképezőgép átlaga 60%. Vaku használatkor érdemes kis mértékű zoomot használni, e hatás csökkentése érdekében.
| Vakuval készült felvétel fényeloszlása | ||||
|---|---|---|---|---|
Sarkokban tapasztalható fényerőcsökkenés: |
fényeloszlás formája | |||
