Az elsősorban USB-s memóriáiról ismert Trek az Eye-fi után a második cég volt a világon, amely SD kártya méretbe a memóriachip mellé wifi adaptert is épített. A megoldás segítségével a memóriakártya tartalma (pl. a fényképezőgép által elmentett fotó) vált szinte bármilyen wifi képes eszköz számára elérhetővé. Az ilyen eszközök működését nehezíti, hogy a fényképezőgép nem tud arról, hogy speciális memóriakártyára dolgozik, így a kártya beállítása és vezérlése a fényképezőgép kezelőfelületén csak korlátozottan lehetséges.
A Trek FluCard Pro külsőre egy teljesen hagyományos SD kártya, ami elegáns, fehér külsőt kapott. A jelenleg 8 és 16 GB-os méretekben készülő (itthon a 8GB-os kapható) SDHC formátumú adattároló egy komplett számítógépet, wifi adaptert és a csatlakozáshoz szükséges antennát rejti. Nincs benne áramforrás, így csak akkor működik, amikor a fényképezőgép energiával látja el a kártyát. A 802.11b/g/n wifi szabványokkal kompatibilis, de a csatlakozás maximális sebessége 65 Mbit/mp, amin másodpercenként 2 MB adatot képes átpréselni. A hatótávolság két kártya között 6 m, FluCard és más wifi eszközök között maximum 20 méter lehet, de ez az adat nagyon függ a fényképezőgép kialakításától is. Az adatfolyam titkosításához WEP 64/128, WPA vagy WPA2 választható. A kártya Class 6 besorolású, így a fényképezőgépek legalább 6 MB/mp sebességgel tudnak rá írni.
Telepítés
A kártya fényképezőgépbe tétele (sőt, bármilyen eszközbe tétele) után a kártyában lévő mini számítógép inicializálásáról két rövid, majd 10 picit hosszabb csippanás formájában kapunk visszajelzést. Ez a minden egyes elindulásnál és alvó állapotból való felébresztésnél hallható csipogás először örömteli, aztán még elviselhető, de egy idő után kimondottan idegesítő lehet. A probléma persze orvosolható, de erről majd a következő bekezdésben. A wifi adapter alaphelyzetbe állításához nagyon ötletes módon a gyárilag a kártyán lévő Setting / Review képet kell törölni. Ezután megjelenik a Trek_FLUCARD_WiFi nevű hálózati hozzáférési pont, amire bármilyen wifi képes számítástechnikai eszközzel lehet csatlakozni. A letörölt vezérlőképeket a kártya belső rendszere újrainduláskor természetesen újra felírja a kártyára, így a funkciók újra elérhetők lesznek.
Amennyiben a kártyához bekapcsolás után néhány percen belül nem csatlakozunk, akkor a fényképezőgép akkumulátorának kímélése céljából a wifi funkció automatikusan kikapcsol, amit a vezérlőkép törlésével lehet újra aktiválni.
Beállítás
A kártyán lévő mini web szerver bármelyik böngészővel a http://flu.card címen érhető el, ahol nem csak a kártyán lévő felvételeket lehet megnézni, de a kártya pontos beállítására is lehetőség nyílik. Két dolgot illik azonnal megváltoztatni: az első a wifi hálózat beállításai (név és jelszó), hiszen alapból egy teljesen nyitott, bárki által látható és elérhető hálózatot kapunk, a másik pedig a bekapcsoláskori csipogás. A csipogás kikapcsolása után a kártya már csak egy szolidat csippan, jelezve, hogy működik, de hogy épp mit csinál és mikor fejezi be, azt már csak tapasztalat útján tudhatjuk.
Fontos tudni, hogy a kártya csak akkor működik, amikor a fényképezőgép árammal látja el a memóriakártyát. Ez bizonyos modelleknél (pl. Nikon gépek) megszakad, ha nincs feltétlen szükség a kártyára. Ilyenkor a kártya elérhetetlenné válik és a képek feltöltése/áttöltése is megszakad. A probléma többnyire az energiatakarékos mód kikapcsolásával, vagy az inaktív idő hosszabbra állításával orvosolható, ilyenkor azonban jobban oda kell figyelni a fényképezőgép megnövekedett energiaigényére.
Távoli elérés
A FluCard Pro kártya három képtovábbítási funkciót biztosít. Az első és talán legérdekesebb a távoli elérés, aminél a már említett flu.card címen egy webböngészővel elérhetővé válnak a kártyára rögzített fotók és videók. A Pro verzió érdekessége, hogy a RAW fájlokat is elérhetővé teszi, de a támogatás az Adobe szabvány DNG, illetve a Canon és a Nikon nyers formátumaira korlátozódik. A JPEG képek néhány másodperccel az exponálás után megjelennek a képernyőn és kattintás után nagyíthatók és letölthetők a gépre vagy a mobil eszközre.
A távoli eléréshez mind Androidra, mind pedig iOS-re kínál alkalmazást a gyártó, melyek ingyenesen is elérhetők a két rendszer alkalmazásboltjaiban. Az ingyenes verziók a képek nézegetését, a fizetősek azok letöltését és a diavetítést is biztosítják.
Képáttöltés
A képáttöltés két olyan eszköz között lehetséges, amiben FluCard van. A küldést és a fogadást a megfelelő kép törlésével lehet kezdeményezni. A legjobb eredmény eléréséhez a használati első lépésben az indítás funkció bekapcsolását javasolja. Ha nem jelöljük ki a képeket, akkor ezzel a funkcióval a kártya az összes képet átküldi a másik eszközben lévő kártyára. Ha csak néhány képet szeretnénk így megosztani másokkal, akkor azokat a szinte minden fényképezőgépben megtalálható DPOF funkcióval kell nyomtatásra kijelölni. Mivel csak egy FluCardot kaptunk, a képáttöltés funkciót nem tudtuk kipróbálni.
Képfeltöltés
A képfeltöltés funkció segítségével a kártyán lévő képek (az összes vagy a kijelöltek) az Upload vezérlőkép törlésével feltölthetők egy előre beállított távoli tárhelyre. A tárhely lehet FluCard tárhely, FTP és Gallery 3 webes album. A legpraktikusabb nyilván egy FTP tárhely, de ahhoz, hogy ez működjön, nem csak a tárhely paramétereit (cím, felhasználónév és jelszó), de a feltöltéshez használandó wifi hálózat azonosítóit is meg kell adni a flu.card címen elérhető felületen. Nyilván vannak olyan esetek, amikor ez praktikus, de az esetek többségében ez a megoldás kicsit bonyolultnak tűnik.
A kép törlése után a kártya egy négy hangból álló dallam ismételgetésével jelzi, hogy csatlakozni próbál a wifi hálózatra, majd másodpercenként egy csippanással jelzi a feltöltés folyamatát. Ha végzett, akkor sűrűbb, még idegesítőbb csipogásba kezd, amit addig folytat, amíg ki nem kapcsoljuk a fényképezőgépet. Ezzel lehet ugyanis befejezni a műveletet. Ha a hangot levettük (mert idegesítő minden bekapcsolásnál), akkor a feltöltési folyamatról semmilyen visszajelzést nem kapunk.
A gyakorlatban ezt a funkciót sem sikerült kipróbálnunk, pedig több hálózaton és több FTP szerverrel is próbáltuk. A megfelelő csipogások megvoltak, de a képek csak nem jelentek meg a szerveren. Kár, mert a távoli elérés mellett ez lehetne a FluCard másik használható funkciója.
Sebesség
A 8GB-os FluCard Pro számítógépben 7-8 MB/mp sebességgel volt írható, amivel megfelel a Class 6-os jelölés elvárásainak. Messze nem a leggyorsabb, de a sorozatfelvételeket leszámítva a legtöbb szituációban elég lesz. Wifin keresztül a számítógépre vagy mobil eszközre érkező adatfolyam ennél jóval lassabb, a saját méréseink szerint alulról közelíti az 1 MB/mp sebességet, ami 2-3 megabájtos képek esetén elmegy, de nagy felbontásnál, pörgő fotózásnál vagy esetleg 30 cm-nél távolabb lévő gépnél (a nagyobb távolságnál csökken a sebesség) már lassú lehet.
Biztonság
A FluCard egy nagyon elképesztő szerkezet, mivel egy komplett számítógépet rejt vezeték nélküli csatlakozással egy SD kártya méretben. A kártya olyannyira hasonlít a klasszikus számítógépekre, hogy az alapértelmezett 192.168.1.1-es címre minden további nélkül be lehet telneten jelentkezni. Belépés után tulajdonképpen root jogosultságot kapunk, amivel egy minimális linuxos gyakorlat birtokában akár komplett szoftvereket is telepíthetünk a kártyára. A teljes nyitottság és a szabad alakíthatóság szempontjából üdvözlendő megoldás rengeteg biztonsági kockázattal is jár, hiszen a gyanútlan felhasználók fényképezőgépei és azon keresztül a számítástechnikai rendszerei gyakorlatilag teljesen nyitottá válnak a kíváncsi szemek számára. Bár komoly behatolási kísérlet ellen nem sokat ér, de a kártya wifi kapcsolatának jelszavas védelme a kártya első használatba vételekor kötelező!
Ha a biztonsági kockázatokat sikerül kivédeni, akkor a kártya tudása szinte a végtelenségig bővíthető. Egy samba kliens segítségével a kártya automatikusan megjelenhet például megosztásként a helyi hálózaton, ahonnan kényelmesen letölthetjük a felvételeket a megfelelő számítógépre. De ugyanígy írható kliens, ami a kiválasztott képeket külön beavatkozás nélkül automatikusan feltölti az előre meghatározott tárhelyre (Picasa, Facebook, Flickr, stb.).
FluCard Pro vagy Eye-Fi Pro X2
A két kártya közötti leglényegesebb különbség, hogy míg az Eye-fi kártya meglévő wifi (infrastruktúra vagy ad-hoc) hálózatra tud csak csatlakozni, addig a FluCard maga hozza létre a hálózatot, amire más eszközök csatlakozhatnak. Persze elméletileg képes más hálózatokra csatlakozva az Eye-fihoz hasonlóan képeket továbbítani, de ez nekünk egyrészt nem sikerült, másrészt nem ez a fontosabb funkciója. A másik lényeges különbség, hogy míg az Eye-fi kártyákat több fényképezőgép gyártó is támogatja a gépeiben, addig a FluCard mögött nem áll ilyen támogatás. A FluCard Pro a fényképezőgépben csak és kizárólag magára és a szabvány fájlrendszerre támaszkodhat.
Az Eye-fi kártya persze némileg előrébb jár mind ismertségben, mind pedig tudásban, így olyan funkciókkal is rendelkezik, mint a geocímkézés vagy a végtelenített memóriakártya (a képeket folyamatosan feltölti az Eye-fi szerverére, hogy a kártya sose teljen meg).
Vélemény
Hihetetlen, hogy ilyen kicsi méretben mi mindent meg lehet már valósítani. A kötöttségek ellenére (a fogadó eszközök felkészületlensége miatt lényegében nincs kezelőfelület) a funkciók egész sora lenyűgöző. Persze egy sor korlátozással is meg kell barátkozzon az, aki ilyen kártyát szeretne használni, hiszen a FluCard Pro sem tudhat mindent. Amit viszont tud, azt nagyon jól tudja. A legnagyobb előnye az eredeti Eye-Fi koncepcióval szemben, hogy önállóan képes vezeték nélküli hálózat létrehozására és biztosítására, így a fényképezőgép és a mobil eszközök helyszíni összeköttetése nem függ a rendelkezésre álló hálózatoktól. Persze ez azt is jelenti, hogy a képek internetes megosztása, feltöltése, továbbítása ilyen formában szinte lehetetlen (legalábbis nekünk azt sem sikerült, kihozni belőle, amit egyébként tudnia kéne), de ha elfogadjuk, hogy ez a kártya nem erre való, akkor teljesen korrekt szolgáltatásokat kapunk. Elsősorban olyan szituációban tudjuk elképzelni, ahol már a fotózás során meg kell mutatni a kártyára kerülő képeket a megbízónak.
Látszólag a kártya ellen szól a közel 28 ezer forintos ára, amit az elérhető szolgáltatásokhoz mérten kissé borsosnak érzünk, de a profi fényképezőgépek gyári wifi adapterének több területen még így is költséghatékony alternatívája.
A 8GB-os FluCard Prot az AdvesPhoto webáruháztól kaptuk a kipróbálás idejére. Köszönjük!
