Ha nem nagyon érdekli a fotózás
Ha olyan valakinek szánunk gépet, aki várhatóan nem lesz lelkes fotós, így maximum a nyaralásra visz magával gépet, annak valószínűleg nem érdemes csilli-villi masinát venni, mert nem fogja értékelni. Nyilván megteszi a legolcsóbb márkás gépek valamelyike is. Ma ilyeneket már 30-40 ezer forint között lehet kapni, tudásuk és képminőségük pedig ezért a pénzért teljesen elfogadható. Ha más nem is, de a lentebb említett magyar nyelvű menü, illetve korlátozott számban a téma módok ebben az árkategóriában is elvárhatók.
Nem mindig a nagyobb szám a jobb – felbontás
Ha a megajándékozott várhatóan értékeli majd az erőfeszítéseinket és használja majd a gépet a mindennapok megörökítésére is, akkor célszerű kicsit jobban körülnézni a piacon. A legfontosabb, amit javasolni tudunk, hogy ne hajszoljuk a megapixeleket. Minél több pixelt zsúfolnak a gyártók egy adott méretű érzékelőre, annál nagyobb lesz a készített fotókon a képzaj, illetve annál nagyobb adattömeget kell a fotósnak kezelnie (nagyobb memóriakártya, gyorsabb számítógép és nagyobb merevlemez kell a kényelmes használathoz). Mindez teljesen feleslegesen, hiszen az esetek 99%-ában maximum 10×15-ös képeket nagyíttatunk a felvételekből, aminek az elkészítéséhez a laborgépek 2 megapixelnyi információt használnak (tehát egy 2 és egy 10 megapixeles kép, ha az utóbbi nagyobb képzaját nem számoljuk, ugyanolyan papírképet fog produkálni 10×15-ös méretben). A szerkesztőségben az elmúlt években a családtagoknak a 4 megapixeles felbontást preferáltuk, de ilyen fényképezőgépet ma már csak elvétve lehet találni. A jelenlegi kínálatban érdemes az 5-6 megapixeles sávot átnézni.
Optikai képstabilizátor
Árnövelő tényező ugyan, de gyakorlatlan fotósoknak óriási segítség. A digitális fényképezőgépek növekvő tudása sokakban azt a téves érzést kelti, hogy ők tudnak fotózni. Pedig a szeretteink többsége a legalapvetőbb fotós ismeretekkel sem rendelkezik, így persze a kezük sem áll meg amíg lenyomják az exponáló gombot. Sok bosszús pillanat kerülhető el, ha az optikai képstabilizátor 1-2 blendényit segít a gyakorlatlan fotósnak.
Ma háromféle stabilizálást szeretnek a gyártók a gépeikbe építeni. A legjobb az optikai tagok mozgatásával elért stabilizálás. Ez a megoldás a giroszkópok jelei alapján egy lencsetagot mozgatva irányítja a képet mindig a megfelelő helyre. Mivel a lencsetag legkisebb elmozdulása is nagy vetített kép elmozdulást eredményez, ez a stabilizálás ma a leghatékonyabb. Ilyen stabilizátor van például az összes Panasonic gépben, a Canon PowerShot A710 IS-ben, a Canon Digital Ixus 850 IS-ben, a Canon PowerShot G7-ben, a Nikon Coolpix P3 vagy a Leica D-Lux 3.
A Minolta által néhány éve kifejlesztett CCD-Shift eljárásban az elmozduló kép mögött az érzékelőt mozgatják. Kompakt gépekben ez az eljárás is tökéletesen működhet, hátrányát elsősorban a nagyobb gyújtótávolságnál (tehát nagy zoomok tele állásában) lehet észrevenni (ott kevesebb pluszt nyújt, mint az optikai képstabilizátor). Ilyen stabilizálást építenek pl. a Sony DSC-T50-be, az Olympus mju 750 Digitalba vagy a Pentax Optio A20-ba.
A digitális képstabilizálás lényegében nem más, mint az érzékenység növelése, amivel a gép megpróbál olyan záridőt elérni, amivel a kiválasztott gyújtótávolság mellett várhatóan éles képet lehet készíteni. Mondanom sem kell, hogy a magasabb érzékenység a kép zajosodását okozza, így itt bőven van böjtje az éles képnek. Én ezt nem is igazán nevezném képstabilizálásnak, inkább a digitális zoommal sorolnám egy kategóriába szemfényvesztés címkével. Végszükség esetére persze jó lehet.
(Itt meg kell említeni a videóknál használt digitális stabilizátort, ami kicsit eltér a fényképeknél használttól. A videókamerák, és újabban a fényképezőgépek videó funkciói is úgy oldják meg a stabilizálást, hogy a teljes érzékelőméretnél kisebb felületet használnak a képérzékelésre. Ha a szenzorok remegést éreznek, akkor az elektronika az elmozdulásnak megfelelően a CCD másik részéről olvassa ki aképet, így a képernyőn, illetve a felvételen a videó remegésmentesnek tűnik. A technika előnye, hogy viszonylag olcsón kivitelezhető, hátránya, hogy a nagylátószög állásból valamennyit fel kell adjunk emiatt.)
Téma módok
Ezek ma már szinte minden kompakt gépben megtalálhatók. Sokszor lebecsüljük a jelentőségüket, de ha a gyakorlatlan, a fotózást tanulni nem vágyó családtagjainkat sikerül rávennünk, hogy mindig a megfelelő módot válasszák, akkor ők is sokkal elégedettebbek lesznek az ajándékukkal.
Magyar menü
Sajnos hazánkban az idegennyelv tudás még nem olyan egyértelmű, mint mondjuk a skandináv országokban, így nem mindig egyszerű, hogy a fotós és gépe közös nyelvet találjon. Szerencsére egyre több gyártó kínál magyar menüt gépeiben, csak oda kell rá figyelni a vásárlásnál.
Vörös-szem javítás (nem az elővillantós vörös-szem csökkentés)
Éveken keresztül ostoroztuk a gyártókat, hogy a vakut túl közel teszik az objektív tengelyéhez, ami a vörös szemek produkálásának biztos receptje. Persze a gyártóknak nem sok választásuk volt, hiszen egy kicsi gépen nem lehet 20 cm-re tenni egy beépített vakut. Ha a fizikát nem lehet becsapni, akkor legalább javítsuk az ilyen képeket. Sok gép kínál már automatikus vörös-szem javítást, így a képek jelentős részéről hozzáértés nélkül eltüntethető a természetellenes szemábrázolás. Aki próbált már kisgyermeket kompakt géppel fotózni az tudja, hogy kevés dolog van ami ennél bosszantóbb. Ráadásul ennek a funkciónak nincs igazán árfelhajtó hatása, csak figyelni kell rá, hogy benne legyen a gépben.
Videó funkció
Ez lassan szintén egy minden gépben elérhető funkció. A legolcsóbb fényképezőgépeknél előfordulhat, hogy van ugyan 640×480 pixeles felbontású, 30 kép/mp-es sebességű videórögzítési funkció, de nincs hang. A gépek többségénél van hang rögzítés, de felvétel közben nem lehet zoomolni (mert belehallatszana a felvételbe). Érdemes odafigyelni, hogy ha lehet zoomolni, akkor a zoomolás ideje alatt van-e hang. Előfordulhat, hogy olyankor a gép csak némafilmet rögzít. (Pedig már az is jobb lenne, ha a zoom motor hangja hallatszana bele a felvételbe). A teljes értékű videórögzítési funkció (zoom és hang, 640×480 pixel, 30 kép/mp) egyelőre még csak kevés gépre jellemző. Ennél nagyobb felbontás vagy képrögzítési sebesség inkább csak vakításra jó, gyakorlati hasznuk minimális. Ha fontos a jó videó funkció, akkor érdemes még a videó rögzítés formátumát megnézni: MPEG4 formátumban egy 1 GB-os kártyára elég sok anyag fér, míg a kevésbé tömörített formátumok valamivel szebb képet, de lényegesen nagyobb fájlokat (így rövidebb felvételi időt) eredményeznek.
Vízálló borítás
Ez egy olyan dolog, ami jól jöhet, ha a megajándékozott szereti a vizes sportokat, vagy a gépet várhatóan homokos, koszos helyen is használni fogja. A vízálló burkolat jelentősen leszűkíti a szóba jöhető gépek listáját, de ha ez elvárás, akkor talán érdemes bizonyos dolgokat feladni. Több cseppmentesen, illetve néhány méteres mélységig vízálló gépet kínál az Olympus, és a Pentax, de van ilyen (ráadásul remek videó funkciókkal is rendelkező) gép a Sanyo portfóliójában is.
